Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber

 

Egy évvel ezelőtt a német szövetségi tagállamok még ara szólítottak fel, hogy több menekültet kell befogadni. A német kormány azóta 100 ezer illegális bevándorlónak adott amnesztiát (vagyis legalizálhatják ottlétüket), és az üzleti lobbi nyomására intézkedéseket dolgozott ki a bevándorlás évi 500 ezer főnyi emeléséről. Az ukrajnai háború azonban ezt is megváltoztatta. A nyugati-balkáni és dél-európai útvonalak felelő egyre súlyosbodó migránsválság együtt az ukrajnai menekültáradattal megroppantotta a németek elszántáságát. Ma a 16 szövetségi államból 12 elutasítja újabb migránsok és menekültek befogadását – egyszerűen nincs több hely.

 

Tizenkettő német szövetségi állam elutasítja újabb menekültek és migránsok befogadását, mivel már nincs kapacitásuk elhelyezni az embereket. Az iskolai és egyéb szolgáltatások kapacitásai kimerültek, de a a szállásoknál a legsúlyosabb a helyzet. Már nincs elég menedékhely, a pótágyak is elfogytak. És akkor még nem beszéltünk a menedékhelyek fenntartási költségeinek iszonyú terhéről.

 

„A magas beérkezési számok miatt jelenleg 12 állam aktiválta blokkolási lehetőségét a belső elosztási rendszerben”

 

jelentette ki a német szövetségi belügyminisztérium szóvivője az RND sajtóügynökségnek nyilatkozva.

 hirdetes_810x300  

 

„A szövetségi államokra nehezedő nyomás az Ukrajnából érkező menekülthullámból és az általános migrációból ered. (…) Jelenleg a migránsok száma is növekszik a nyugat-balkáni útvonalon”

 

mondta.

 

A fentiek értelmében nem csoda, hogy Németország egyre keményebb intézkedésekkel próbálja csökkenteni a rá nehezedő nyomást. Ennek eredménye az, hogy határellenőrzésekkel fenyegette meg a cseh kormányt, amely erre reagálva rögtön vállalta a határellenőrzések átmeneti bevezetését a Szlovákiával közös határszakaszon.

 

Négy németországi állam továbbra is fogad be menekülteket, de mindegyikük támogatásért könyörög a központi kormányzatnál. Bajorországban a befogadókapacitások 102,8 százalékra telítettek, tehát már a póthelyek is elfogytak.

 

Becslések szerint eddig 980 ezer ember menekült Ukrajnából Németországba, és jelenleg napi 875 ukrán lépi át a német határt. A nyugat-balkáni útvonalon érkező nem európai migránsok száma idén 47 százalékkal nőtt – hívta fel a figyelmet a Remix News régiós angol nyelvű hírportál.

 

Aktuálpolitikai következmények

 

A német baloldali-liberális politikai tér enyhén szólva is nehéz helyzetbe került. A lakosság megélhetési válsággal, valamint drámai energiadrágulással és -hiánnyal néz szembe. Tömegek tüntetnek az ország külpolitikája, a gazdasági nehézségeket súlyosbító oroszellenes szankciók ellen, és az Északi Áramlat 2 megnyitása mellett. A politikai szélsőjobb, az AfD pártpreferenciája a felmérések szerint erősödik a közhangulat romlásával egyenes arányban.

 

Az ellenzéki CDU/CSU elvileg kihasználhatná ezt a helyzetet saját pozíciói javítására, ám a jelek szerint erre nem elég elkötelezett. Továbbra is semleges középutas pártként mutatkozik a politikában, egyszerre támogatva Ukrajna felfegyverzését, majd kritizálva a szociális támogatásokon nyerészkedő ukrán menekülteket (ez utóbbiért később Friedrich Merz CDU-s pártelnök nyilvánosan bocsánatot kért).

 

A felmérések szerint jelenleg a CDU/CSU a legnépszerűbb párt Németországban a maga 28 százalékával. A második helyre a Zöldek jöttek fel 20 százalékra. A legnagyobb kormánypárt, a szocialista SPD mindössze 18 százalékos népszerűségnek örvendhet, és a trend lefelé mutat. Az AfD feljött 14 százalékra, az FPD lassú süllyedésben 7 százalékon áll.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.