Ezt hozta az EU-csúcs eddig: Ársapka, kötelező gázszolidaritás, spanyol-francia-német gázcsörte - Körkép.sk
Ráhel, Csenge
  • HUF: 388.37
  • USD: 1.08
  • -2 °C
  • 2 °C
Külügyek

Ezt hozta az EU-csúcs eddig: Ársapka, kötelező gázszolidaritás, spanyol-francia-német gázcsörte

Ha tényleg papírra kerül, kötelezően ki kell segíteniük egymást a tagállamoknak

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert

 

Hozott is ársapkát meg nem is a kétnaposra tervezett EU-csúcs, amely várhatóan a hétvégébe is jócskán belenyúlik majd. Az biztos, hogy nem az eredeti gázársapka elképzelés valósul meg, és nem is csak az orosz gázra vetik majd ki. Ellenben egyes döntések arra utalnak, hogy a nyáron gázszolidaritási mechanizmusként tálalt megszorító intézkedéseket most egymás kötelező jellegű kisegítésével fejelik meg a tagállamok. Magyarország kiharcolta magának az önkéntesség elvét a már megállapodott, de hivatalosan csak később elfogadásra kerülő intézkedésekkel kapcsolatban. Szlovákia azonban kritikátlanul követi a nyugati narratívát, így ránk minden bizonnyal nagyobb hatással lesznek a csütörtökön és pénteken hozott döntések.

 

Lesz ársapka, de ez egy másfajta ársapka

 

A németek (és hollandok) a jelek szerint némi engedményt tettek, így vélhetően lesz valamilyen gázársapka az importált gázra. Az eddigi információk szerint a hosszú lejáratú szerződésekre ez nem fog vonatkozni (ezek ára is hozzá van kötve bizonyos mértékig a holland TTF tőzsde árához). A spot, vagyis azonnali gázügyletek viszont igen.

 

Sőt, az Európai Bizottság felhatalmazást kap, hogyha a piac újból irreális árakat próbálna szabni, akkor beavatkozhat az ügyletkötésekbe. Elvileg ezzel a felhatalmazással közvetve kordában tudná tartani az európai gázárakat is.

SJE Nyílt nap

 

Lesz ársapka az áramtermelésre használt gáz esetében is, de csak egy komolyabb hatástanulmány elkészülte után. Ez a gyakorlatban az úgynevezett ibériai modell uniós szintű kiterjesztését jelentené. Spanyolország és Portugália ugyanis már korábban bevezette ezt az intézkedést, és náluk bevált. Azzal a szépséghibával, hogy az államilag támogatott gáz tömegével ment külföldre, konkrétan Franciaországba.

 

Ez utóbbi egyébként elég veszélyes játék. Ha ugyanis a szabályozás túllő a célon, akkor a gázból előállított, de mesterségesen nyomott árú áram iránt megnő a kereslet, ergó a gáz iránt is, ami felhajtja az árakat. Jelentések szerint ennek a modellnek a részleteiről leghamarabb az energiaügyi miniszterek jövő keddi találkozóján esik majd szó.

 

Kötelező segítségnyújtás – csak kibújt a szög a zsákból

 

Mikor júliusban az Európai Bizottság nyomására a tagállamok fenntartásokkal, de rábólintottak az úgynevezett gázszolidaritási mechanizmusra, nyilvánvaló volt, hogy azt az energiaszűkében lévő Németország megsegítésére hívták életre.

 

A mechanizmus lényege, hogy a tagállamok önkéntesen 15 százalékkal csökkentik gázfogyasztásukat az előző öt év átlagához képest idén augusztus és jövő április között. Az így megtakarított mennyiség célja kimondatlan maradt, de a cél Németország kisegítése volt, amely nem rendelkezett (és azóta sem rendelkezik) kellő mennyiségű betárolt gázmennyiséggel, sem LNG-terminálokkal. A megtakarítás akkor válna kötelezővé, ha öt tagállam kezdeményezésére gázellátási vészhelyzetet rendelne el az Európai Tanács.

 

Brüsszel szándéka az volt, hogy lehetőséget teremtsen és gázmennyiséget szabadítson fel abból a célból, hogy a tagállamok kétoldalú szerződésekkel segítségnyújtási megállapodásokat írjanak alá. Csakhogy a lehetséges 40 megállapodásból mindössze 6 valósult meg (a legaktívabbak természetesen a németek voltak). Most ez kötelezővé válhat.

 

Állítólag a tagállamok hajlanak a kötelező gázpiaci kisegítés szabályainak megszavazására. A helyzet nem egyszerű, ott lóg a levegőben a kérdés, hogy súlyos gázhiány esetén a nagy tagállamok vajon hogyan döntenek majd, a saját vagy a kis tagállamok gazdaságába nyomnák gázkészleteiket. Egyébiránt a számítások szerint maximális LNG-import esetén mindenképpen van 10 százalékos gázhiány az idei télre, amit valószínűleg csak fogyasztáscsökkentéssel lehet ellensúlyozni.

 

Itt a spanyol-francia alku – Németország kicsit örülhet

 

Korábban beszámoltunk a Spanyolország és Franciaország közötti gázvezeték vitáról, amely lényegében Németország és Közép-Európa nyugati irányból történő ellátását jelentené.

 

Hogy teljes legyen a kép, érdemes kiemelni, hogy Európa LNG-termináljainak 40 százaléka az Ibériai-félszigeten található. Ez pedig súlyos probléma, mert szárazföldi, vezetékes infrastruktúra a német és közép-európai piac felé nincs. Ráadásul Spanyolországba érkezik be az észak-afrikai gáz is.

 

A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha Spanyolország és Franciaország megállapodik a Midcat vezetékről, amely a Pireneusokat átszelve Franciaországon át Németországig szállíthatott volna amerikai, katari vagy más LNG-t.

 

Csakhogy ez a lépés a spanyol és portugál terminálokat fel-, a francia terminálokat viszont leértékelte volna a piacon, ráadásul a franciák hoszú távon egy német-spanyol harapófogóban találták volna magukat. Így kötötték az ebet a karóhoz, és nemleges választ adtak.

 

A mostani megállapodás szerint a Midcat helyett a BarMar valósulhat meg, ami Barcelonát és Marseille-t köti majd össze a tenger alatt egy teljesen új vezetékkel. Így Marseille felől épülhet Közép-Európa felő a jövő nyugat-keleti irányú gázvezetéke.

 

Óvatos puhatolózás újabb közös hitelfelvétel kapcsán

 

“Elvi síkon” nyitott a lehetőség egy újabb közös, uniós hitelfelvételre, a gyakorlat már kevésbé egyértelmű. A németek és a fukar négyek (Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia) ódzkodnak, és azt szorgalmazzák, hogy van-e más forrásból lehetősége az Európai Bizottságnak forrásokat találni. Persze a Bizottság eleve elfogult a közös adósság felé, így itt még biztosan politikai huzavonára kell számítani. Például a 40 milliárd támogatás, amit az energiaválság miatt a legrászorulóbb rétegekre akar fordítani a Bizottság, szintén ehhez kapcsolódik.

 

Minden, amit a fentiekben leírtunk, továbbra is képlékeny lehet. A megállapodásokat az energiaügyi miniszterek keddi ülése fogja majd közelebb vinni a megvalósuláshoz. Ha nem, akkor minden kezdődik elölről a novemberi csúcson.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket