Robbanószerrel megrakott víz alatti drónt találtak az Északi Áramlatok közelében

Nyitókép forrása: SITA/Swedish Coast Guard via AP

Október 20-án az Északi Áramlatok elleni szabotázsakciót vizsgáló svéd hatóságok egy robbanószerrel megrakott víz alatti drónt találtak a tengerfenéken, nem messze a gázvezetékektől. A drón sérült volt, nem jelentett veszélyt. Hivatalosan még nem tudták azonosítani a drón hovatartozását, „mert nagyon sok ország használ hasonló felépítésű víz alatt járműveket”.

„Jelenleg nem tartjuk veszélyesnek a kereskedelmi hajókra és a csővezetékekre”

jelentette ki a Radio Swedennek Jesper Stolpe, a svéd fegyveres erők szóvivője. Stolpe szerint a drón irányításához és a robbanószer aktiválásához használt kábelvezérlés megszakadt, így a gép ártalmatlanná vált.

Svéd szeizmológusok szeptember 26-án észleltek robbanásokat az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékpárjainál. Később kiderült, szabotázsakció történt a vezetékek ellen, súlyos károkat okozva. Napokig ömlött a vezetékből a gáz az Északi Áramlat 1 mindkét csővezetékéből és az Északi Áramlat 2 egyik vezetékéből – ez utóbbi nem üzemelt, de üzemkész állapotba volt hozva, így fel volt töltve gázzal.

   

Az Északi Áramlatok jogilag Németország tulajdonát képezik, az Európába érkező orosz gáz egyik legfontosabb folyosói voltak.

A szabotázs ügyében folyó nemzetközi nyomozásban Lengyelország, Svédország és Németország vesz részt, de Oroszországot kizárták.

Továbbra sem tisztázott, ki állhatott a szabotázs mögött. A lehetséges elkövetők között említik Oroszországot, Lengyelországot, Ukrajnát és az Egyesült Államokat is. Hivatalosan mindegyik tagadja, hogy része lett volna a történtekben.

Oroszország kapcsán a nyugati narratíva azt az érvet emlegeti fel, hogy Moszkva ezzel akarta felverni a gáz árát (ez nem történt meg). Több érv azonban inkább arra utal, hogy az oroszoknak kevesebb érdeke fűződött volna egy ilyen akcióhoz. Épp el akarták zárni az Ukrajnán keresztül Európába menő gázt, mivel tranzitdíj vitájuk alakult ki az ukrán Naftogazzal. A történtek után óvatosabban kell kezelniük két megmaradt Európába menő gázvezetéküket (ukrán és török folyosó). A szabotázzsal szakértők szerint felértékelődött az ukrán gázvezeték szerepe.

Ukrajna egyértelműen adná magát, csakhogy Ukrajnáról a legtöbben nem feltételezik, hogy rendelkezik a megfelelő technikával és tapasztalattal egy ilyen akció kivitelezéséhez.

Lengyelország elvileg szintén érdekelt lenne egy ilyen szabotázsakcióban, amely egyébként azon a napon történt, amikor üzembe helyezték a norvég-lengyel gázvezetéket. A lengyel-német viszony nem mondható barátinak, és Lengyelország végig élesen kritizálta az Északi Áramlatokkal kapcsolatos projekteket.

És végül ott van az USA, amelynek jelenleg regnáló elnöke idén februárban kijelentette, hogy az Északi Áramlat 2 nem indulhat be, és „véget vetnek neki”, ha az oroszok átlépik az ukrán határt. A folytatást már ismerjük. Amerikára a gyanú elég nagy árnyéka vetül, hiszen a volt lengyel külügyminiszter a szabotázs napján a Twitteren köszönetet mondott érte az USA-nak (később törölte). Az is beszédes, hogy mind a svédek, mind a dánok (a két ország kizárólagos kereskedelmi övezetében haladnak a vezetékpárok) siettek kijelenteni, hogy nem tekintik országaik elleni támadásként az incidenst (nyilván ha az oroszokra gyanakodtak volna, épp az ellenkezője történt volna).

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a most felfedezett drón szélesítheti a gyanúsítottak körét. Korábban azt feltételezték, hogy csak tengeralattjárókkal rendelkező országok hajthatták végre a szabotázst. A drón viszont már más kérdés, azzal több ország is rendelkezhet.

Jelenleg a robbanások helyszínének 5 kilométeres körzetét a svéd hatóságok lezárták, további robbanásoktól tartva.

Körkép.sk, intellinews.com