Brüsszel ujja megint a ravaszon: jön a kilencedik szankciós csomag – felér egy fejlövéssel

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Martin Meissner

Újabb, energiaszektorra kiterjedő szankciókat tervez Brüsszel, és megint olyan érzékeny témák kerülnek a középpontba, mint a nukleáris energia, a fűtőelemek importja, az LNG és mások. Az energiaválság közepén újabb megszorításokat jelentő intézkedések valószínűleg megint felfelé hajtják majd a gáz- és áramárakat, és persze az inflációt is. Egyes országok csípőből kizárják az újabb energiaszankciók lehetőségét, főleg, hogy még azt sem tudni, a december 5-én életbe lépő olajszankciók milyen tényleges hatással lesznek a piacra.

A kilencedik szankciós csomag a jelenlegi tervek szerint betiltaná az orosz nukleáris energia, nukleáris technológia és fűtőanyagok importját, vagy bármilyen együttműködést ezen a területen. Tiltás alá kerülne az Oroszországból származó gyémánt és acélimport, valamint a cseppfolyósított gázból készült orosz termékek is.

Embargó vonatkozna a szoftverek és IT-technológia oroszországi célú exportjára. Az orosz vízi járműveket teljesen kitiltanák az európai kikötőkből, ahogy orosz televíziós csatornák sem sugározhatnának az EU területén.

   

Az új csomag nemcsak Magyarországra veszélyes, de vélhetően Magyarország lesz azon kevés országok egyike, amelyik kapásból elutasítja a nukleáris technológiára vonatkozó korlátozásokat – az ország energetikai biztonságának egyik alapköve a Paks II bővítése.

Alapesetben Szlovákia tiltakozására is számítani kellene, hiszen a mohi atomerőmű oroszországi fűtőelemekre működne. Az orosz-ukrán háború kitörésekor liberális politikusok, elsősorban Zuzana Čaputová államfő felvetette, hogy az amerikai Westinghouse vállalat átvehetné az orosz beszállító helyét.

Ennek azonban két bökkenője is van: egyelőre nincs megoldva a fűtőelemek kompatibilitása (Csehországban voltak ezzel probémák), másrészt az Egyesült Államok is Oroszországból szerzi be az uránt, méghozzá olyan jelentős arányban, hogy Washington nem is (és azóta sem) foganatosított szankciókat az amerikai atomenergia-lobbi nyomására.

Persze, Amerikában is vannak szószólói az orosz „nukleáris köldökzsinór” végleges elvágásának. Október közepén a CNBC-nek nyilatkozó Greenpeace-menedzser arról beszélt, hogy „ha az EU komolyan veszi a háború leállításának szándékát, akkor az európai nukleáris ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról, és helyette a takarékosságra és a megújuló energiaforrásokra kellene támaszkodnia”.

A nyolcadik szankciós csomag tárgyalásakor egyébként Magyarország mellett Bulgária is kifejezetten kérte, hogy a nukleáris energia ne kerüljön fel a szankciós listára. Várhatóan Franciaország is a magyar-bolgár párost erősíti majd.

Az új európai csomag az orosz LNG-t is száműzné a kontinensről, ami a nagy tagállamoknak is komoly fájdalmat okozhat. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói között Franciaország is ott van Kína és Japán mellett.

Az már önmagáért beszél, hogy a kilencedik szankciós csomagnál még mindig arról kell beszélni, hogy mikor fognak ezek érdemben a háború lezárása felé hatni. Ennek ugyanis jele nincs, miközben Európa egyre súlyosabb gazdasági problémákkal küszködik.

Legutóbb a Nemzetközi Energiaügynökség hívta fel a figyelmet, hogy Európának nem a gáztárolói töltöttségét kéne emlegetni, hanem készülnie kellene a következő télre, mert a 2023-as év még a mostaninál is durvább lesz. A margóra megjegyezzük, Szlovákia jelenleg épp Moldáviába exportál földgázt…

Körkép.sk