Ukrajna támadna tovább, a Fehér Ház fél nyomást gyakorolni, az amerikai vezérkar szerint eljött a tárgyalások ideje

Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP

Herszon ukrán kézen van, a sajtóban igyekeznek a lehető legtöbbet kifacsarni Moszkva kárára a visszavonulásból. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Herszon visszavételével (erős túlzás, mert nem volt ostrom) még nem ért véget a háború. A The New York Times közlése szerint az ukránok most Zaporizzsjánál próbálhatnak ellentámadásba lendülni. Az amerikai vezérkari főnök ugyanakkor arról beszélt, hogy a téli hónapok viszonylagos nyugalmát a fegyverszüneti és béketárgyalások előmozdítására lehetne használni.

Herszont ugyan az ukránok bevették, de az oroszok tettek róla (például az Antonovszkij híd felrobbantásával), hogy ne tudjanak átkelni a folyón súlyos emberáldozat nélkül. Jelentések szerint az ukránok többször is próbálkoztak átjutni kisebb csapatokkal a Dnyeper jobb partjára, de súlyos veszteségeket szenvedtek.

A keleti fronton az oroszok sem értek el áttörést Bakhmutnál.

    

Mit hoznak a téli hónapok?

Olyan hírek is felmerültek, hogy az ukránok folytatva az ellentámadást Zaporizzsjánál Melitopol felé nyomulnának tovább, hogy az egész déli régiót visszavegyék az oroszoktól (ha ez igaz, akkor kérdés, hogy a NY Times ezt a tervet miért osztotta meg ország-világgal – a szerk.).

Sok nyugati elemző szerint a téli hónapokban a pangás időszakába lép a háború, és a harcoló alakulatok feltöltése válik aktuálissá. Mark A. Milley amerikai vezérkari főnök pedig egyenes arról beszélt csütörtökön, hogy a harcok „elcsendesedése jó alkalom lenne a tárgyalásokra”.

Ugyanakkor állítólag a Fehér Házban kevésbé elhivatottak a téli fegyverszüneti tárgyalások iránt. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy a Biden-adminisztráció el akarja kerülni a látszatát annak, hogy nyomást gyakorol Ukrajnára a háború befejezése felé.

Kijev látszólag kitart amellett, hogy a jelenlegi patthelyzet fenntartása és a tárgyalás csak „bebetonozná az orosz pozíciókat Ukrajna területén, és elvenné az ukrán ellentámadás lendületét”.

Nem teljesen világos tehát, hogy a téli hónapok mit hoznak magukkal. Egyesek szerint a hideget a felek arra használják majd, hogy harcoló alakulataikat feltöltsék ellátmánnyal és pihentessék az embereket, és majd csak tavasszal indul újra teljes hőfokon a háború. Mások szerint a fagyok véget vetnek a raszputyica időszakának (mikor az őszi esők sártengerré változtatják a vidéket, és lényegében kizárólag a betonozott utak járhatók), ami lehetőséget teremt a harcok intenzívebbé válására.

Az már egy másik kérdés, hogy azokon a területeken, ahol az oroszok már megvetették a lábukat, mekkora esélyeik lennének az ukrán csapatoknak. A NY Times szerint ezeken a vidékeken lényegében már támadó háborút kellene folytatnia Ukrajnának, ahol jelentős emberfölényt kell kialakítania a fronton, hogy áttörje az orosz vonalakat. Ez persze nem lehetetlen feladat, de kérdés, milyen véráldozatot követelne a tartalékosokkal megerősített orosz csapatokkal szembeni offenzíva.

Veszteségek

Az amerikai vezérkari főnök szerint Oroszország és Ukrajna együtt 100 ezer katonát vesztett a kilenc hónapja tartó háborúban – ebben a számba beletartoznak a sebesültek is (a katonai matek szerint a sebesültek száma nagyjából a halottak háromszorosa, így könnyen kiszámolható, hogy az amerikai adat szerint a halottak száma cirka 25 ezerre tehető az amerikai adatból kiindulva – a szerk.).

Egy Zaporizzsjánál szolgálatot teljesítő önkéntes zászlóalj parancsnoka a sajtónak elárulta, hogy nagyok az ukrán veszteségek. Vannak olyan alakulatok, amelyek naponta 20 embert veszítenek Kelet-Ukrajnában. Az országos veszteségeket pedig naponta 100-200 főre becsülte.

Körkép.sk