Nyitókép forrása: SITA/Ukrainian Presidential Press Office via AP

 

Az ukrán közlések szerint Herszonban az oroszok a kritikus és polgári infrastruktúra egészét tönkretették. Ennek ellenére a Dnyeper jobb partja most már ukrán kézen van, ellenben az a déli régiókból az oroszok aligha fognak kivonulni harc nélkül.

 

Különösebb visszhangja nem volt, de pár nappal az orosz visszavonulás előtt a La Repubblica olasz lap arról írt, hogy a Nyugat béketárgyalásokat ajánlott Oroszországnak azzal a feltétellel, hogy adja át Herszont az ukránokat. Ez kvázi megtörtént.

 

Sőt, a kijevi vezetés nagyon komoly kritikákat kapott belföldön, amiért nem támadta érdemben a visszavonuló orosz csapatokat. Így most Kijev minden csatornán azt bizonygatja, hogy nincs titkos megállapodás az oroszokkal, nem is lehet, mert „a lakosság által hozott áldozatért meg kell fizetni”.

 

 hirdetes_810x300  

Igaz az is, hogy egy háborút abbahagyni nem egyszerű. Rengeteg a halott, a sebesült, hatalmasak az anyagi károk. Ilyen körülmények között azt mondani egyik pillanatról a másikra, hogy ennyi volt, tárgyalunk, az politikai (és akár tényleges) öngyilkosság lenne. Így az ukrán vezetésnek meg kell találnia a módját, hogy eladhatóvá tegye a tárgyalásokat (és akkor még nem beszéltünk a békéről). Közben a háborúban érdekelt elemek (mindazok, akik a háborúnak köszönhetik előnyös pozíciójukat, vagy jól jártak a nyugati fegyverszállítmányokból és anyagi támogatásokból) igyekeznek ellehetetleníteni a tárgyalásokat.

 

Ugyanakkor a nyugati sajtóban arról írnak, hogy a G20-as csúcson születhet áttörés az ukrajnai háború kapcsán, az amerikai és orosz hírszerzők képviselői pedig Ankarában egyeztetnek (névleg a nukleáris háború veszélyének enyhítéséről). Egyik találkozón sincs jelen Ukrajna delegációja.

 

Az elmúlt hét napban az amerikai vezérkari főnök felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnának a telet a tárgyalásokra kellene kihasználnia. Az amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a globális gazdaságnak jobb lenne, ha véget érne az orosz-ukrán háború. A Pentagon pedig a minap közölte, hogy nincs jele az oroszok további visszavonulásának, és nagy erőkkel fogják védeni.

 

Ukrajna szempontjából a hivatalos nyugati narratíva 5 fő pontból áll:

 

  • Csak Ukrajna döntheti el, hogy mikor ül tárgyalóasztalhoz.
  • Olyan megoldás nem jöhet szóba, ami nem tartalmazza Ukrajna területi szuverenitásának helyreállítását.
  • Az Orosz Föderáció nem úgy viselkedik, mint egy ország, amely tényleg a háború lezárását akarja.
  • Ukrajna támogatása addig fog tartani, ameddig csak szükséges, hogy a lehető legkedvezőbb pozícióból tárgyalhasson.
  • Nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy tárgyaljon, igazságtalan Ukrajnára nézve, mert agresszió áldozata, amit Oroszország felelőssége, rajta múlik a lezárása is.

 

Az ukrán sajtó szerint minden más tárgyalást sürgető álláspont (a magyar, afrikai, dél-amerikai és közép-ázsiai véleményeket beleértve) orosz propagandisták szervezésében hangzik el.

 

Kijev kiútkeresését érezni lehet Zelenszkij keddi nyilatkozatában, amelyben 10 pontos békefeltételt közölt, miközben elutasította egy „Minszk 3” lehetőségét (a Minszk 1 és 2 a háború előtt kudarcot vallott, részben az oroszok, részben az ukránok rúgták fel a megállapodást, amit Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország együtt hoztak tető alá).

 

A tízpontos feltétel a következőket tartalmazta:

 

  • Sugárzásbiztonság és nukleáris biztonság – ez az ukrán elnök olvasatában a zaporizzsjai atomerőmű visszaadását jelenti.
  • Élelmiszerbiztonság – Zelenszkij kiterjesztené a gabonafolyosó programot a mikolajivi kikötőre is, ami a Dnyeper torkolatánál található, és Herszon visszavétele előtt kockázatos lett volna használni erre a célra.
  • Energiabiztonság – sajátos logika mentén ezen címszó alatt az ukrán elnök légvédelmi rakétarendszereket kért a G20-as csúcson – nyilván kritikus infrastruktúrája védelmére. Ezenkívül a kritikus infrastruktúrát érő támadások azonnali felfüggesztését követelte.
  • Foglyok és internáltak szabadon bocsátása – ide katonák is civilek is tartoznak, az ukrán elnök külön kiemelte az Oroszország területére háború előtt deportált 11 ezer ukrán állampolgárságú gyereket is.
  • Az ENSZ Alapokmányának végrehajtása – ez egy finomabb kifejezése Ukrajna területi egységének visszaállítására. Megjegyezzük, elég finom megfogalmazás arra, hogy kiskaput biztosítson a retorikában.
  • Az orosz csapatok visszavonása, az ellenséges harci tevékenységének beszüntetése.
  • Igazságszolgáltatás – Zelenszkij szerint a világnak létre kell hoznia egy nemzetközi törvényszéket az orosz háborús bűnök kivizsgálására.
  • Környezetvédelem – a természeti károk enyhítése, helyreállítása.
  • Az eszkaláció megelőzése – ezt az ukrán elnök úgy képzeli el, hogy létrejön egy Kijevi Biztonsági Paktum nevű egyezmény. Zelenszkij nem mondja már ki a NATO-tagságot, de nyitva hagyja a lehetőségét. A Paktum köré szervezett nemzetközi konferencián az ő elképzelése szerint „lefektetnék a háború utáni biztonsági architektúra alapjait az euroatlantista környezetben”. Azt is mondta, a mostani háború is azért tört ki, mert Ukrajna „megpróbált szürke zónában maradni a NATO és az orosz imperializmus között”. Mi azért hozzátesszük, hogy az egész háború elvileg azért tört ki, mert Ukrajna be akart lépni a NATO-ba…
  • A háború végének megerősítése – hivatalos békekötés.

 

Körkép.sk, ukrinform

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!