Világháború (egyelőre) nem lesz, de komoly változásokat hozhat a lengyel rakétaincidens

Nyitókép forrása: pravda.com.ua

Ukrajna területéről lőtték ki a célt tévesztett, két emberéletet kioltó rakétát, amely az ukrán-lengyel határ lengyelországi oldalán csapódott be – derült ki a lengyel kormányfő és a NATO-főtitkár nyilatkozatóból. Ez utóbbi azonban sietve hozzá is tette, hogy ez nem Ukrajna hibája, hanem Oroszországé, amely „illegális háború folytat” az ukránok ellen. A felemás nyilatkozat hátterében több magyarázat is lehet, és a helyzet közel sem egyszerű. A szándékosság éppoly valószínű, mint a véletlen. Ráadásul Ukrajna nem ok nélkül vitatja a lengyel és NATO-álláspontot, azt hangoztatva, hogy a rakéta orosz volt (Ukrajna rakétáinak nagy része szintén orosz gyártmányú, de közben a Kreml propagandájának állítja be a felvetést, hogy Ukrajna területéről érkezett a rakéta. Hogy miért?

Mielőtt megnézzük az egyes feleket mozgató motivációkat, nézzük meg, mit lehet tudni eddig az incidensről.

• November 15-én délután 15:40-kor került sor az incidensre. Az első hírek még két rakétáról és két halottról szóltak. Később a lengyelek már csak egy rakétáról beszélték, majd nem sokkal ezután a rakéta és rakétatámadás szót már nem is használták, hanem robbanást emlegettek.
• Andrzej Duda lengyel elnök elmondása szerint „az általuk és szövetségeseik által birtokolt információ alapján egy szovjet gyártmányú S-300-as légvédelmi rakéta csapódott be lengyel területere.
• A szándékosság valószínűtlen, de nincs kizárva.
• A lengyel álláspont szerint nincs bizonyíték rá, hogy Oroszországból lőtték volna ki a rakétát. (Az S-300-as hatósugara 300 kilométer, Oroszországból nem jutott volna el a lengyel határig a rakéta. Jöhetett elvileg Fehéroroszországból, de ezzel a forgatókönyvvel eddig Nyugaton még elméleti szinten sem nagyon foglalkoztak valószínűtlensége miatt – a szerk.).
• Jelenleg a Nyugat közös politikai álláspontja az, hogy
  • senki nem akar egy Ukrajna határain kívülre terjedő konfliktust, sem világháborút a NATO és Oroszország között,
  • az incidensért Oroszországot terheli felelősség, mert agresszorként illegális háborút visel Ukrajnával szemben,
  • és az incidens nem befolyásolja Ukrajna támogatását.
• Lengyelország végül nem aktivált a NATO-szerződés 4-es pontját, amelynek értelmében elindult volna a szövetségi konzultáció az eseményről és a jövőbeli lépésekről. Ez még nem az ötös cikkely, ami a megtámadott szövetséges direkt katonai megsegítéséről szól, de már annak előszobája lehetett volna.
• A háborús veszély jelenleg múlóban van, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy tragikus technikai malőrről van szó, amely egy háború nem kivédhető velejárója.
• Az incidenst ugyanakkor a NATO keleti szárnyán lévő tagállamok arra próbálják majd kihasználni, hogy korszerű nyugati légvédelmi rendszereket kapjak a NATO-tól (értsd: az USA-tól és Németországtól).

Nagyjából ezzel vág egyébként egybe a szlovák álláspont is. Jaroslav Naď védelmi miniszter szerdán elmondta, hogy Szlovákia Oroszországot tekinti felelősnek az incidensért, és folytatni fogja Ukrajna anyagi, humanitárius és katonai támogatását is.

   

Az ukrán perspektíva

Ukrajna az ukrán S-300-as légvédelmi rakéta becsapódásáról szóló álláspontot szerda délután még Kreml-propagandának nevezte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még este (a lengyel és NATO-bejelentést követően) is kitart korábbi álláspontja mellett, hogy az oroszok állnak a háttérben.

Zelenszkij még most is azt akarja kieszközölni, hogy hívják meg a NATO találkozójára. (A NATO-nak a lengyel incidens kapcsán volt egy talákozója, ami szerda délután ért véget – a szerk.).

Az ukránok számára a NATO és Lengyelország hivatalos álláspontja több okból sem tetszik. Az egyik, hogy ronthatja a kapcsolatot Lengyelországgal a nem szándékos incidens is, és komoly károkat okozhat számára az információs háborúban.

Az ukrán hibát Kijev azért is igyekezhet elkenni, mert Ukrajna számára a nyers geopolitikai valóság szerint érdekében áll bevonni a saját oldalán a NATO-t a háborúba. Ha az oroszokat tették volna felelőssé az incidensért Nyugaton, az azt jelentette volna, hogy az oroszoknál jóval erősebb Észak-atlanti Szövetség konvencionális hadereje érkezik az ukránok segítségére.

A harmadik érdekesség az az, amit az Ukrajinszka Pravda elemzésében lehetett olvasni: az incidens miatt Lengyelország és a NATO keleti szárnya növelni fogja légtere védelmét, új haditechnikákat fognak mozgósítani. Ukrajna most abban reménykedik, hogy az új NATO-légvédelmi ernyő legalább Ukrajna nyugati és északnyugati részeire átnyúlik.

Az orosz perspektíva

Oroszország végig tagadta, hogy közele lenne az incidenshez, ugyanakkor nem lehetett kizárni, hogy ő állt a háttérben. Nemcsak azért, mert épp az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni bombázások idején került sor a lengyel incidensre, hanem azért is, mert hasznot is remélhetett belőle.

Történetesen, ha egy ilyen eszkalációs húzással az európai közvéleményt megrémítheti a világháború valós kockázatával, csökkentheti az Ukrajna támogatására vonatkozó politikai hajlandóságot, és esetleg tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Ukrajnát, aki így kevésbé jó pozícióból lett volna kénytelen egyezkedni.

Végül a nyilatkozatok nem ezt támasztották alá, de a fenti logika sajnos elég életszagú forgatókönyv lehetett volna.

Az amerikai perspektíva

Az Egyesült Államok továbbra is kitart amellett, hogy nem akar nyílt konfliktusba kerülni Oroszországgal. Egyesek szerint ezért szivárogtak ki a sajtóba Ukrajna számára kényelmetlen információk is – jelezték nekik, hogy hol van a helyük, és hogy hol vannak a korlátaik.

Az USA továbbra is kerüli a nyílt háborút, sőt az elmúlt napokban több magas beosztású politikus és illetékes használt nyilatkozataiban olyan szavakat, amelyek a háború lezárásra irányulnak.

Az amerikai vezérkari főnök tárgyalást javasolt az ukránoknak, a pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy a világgazdaság számára a háború lezárása lenne a legjobb opció. A Fehér Ház óvatosabb, mert nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy nyomás alatt tartja Kijevet. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés feje nemrég Törökországban egyeztettek az orosz kollégájával, és az amerikai csak ezután ment el tárgyalni (épp november 15-én) Kijevbe.

Az amerikai szakértők, katonai vezetők továbbra sem tartják valószínűnek, hogy Ukrajna győzni tud az oroszokkal szemben – még akkor sem, ha bukásuk az oroszok számára is pirroszi győzelmet jelente.

Lengyel perspektíva

A lengyel álláspont egybevág az amerikaival. Bár Varsó javasolta a legkeményebb fellépést Oroszország ellen az elmúlt hónapokban, most, amikor ténylegesen a világháború volt a tét, határozott stratégiai nyugalmat mutatott, és nem engedte eszkalálni a helyzetet.

Sőt, a lengyelek az első perctől arra kérték a sajtót, hogy csak a hivatalos közléseket idézzék az incidensről. Ennek oka egyrészt a pánik elkerülése volt, a másik oka valószínűleg az, hogy az Ukrajna mellett túlságosan is elfogult nyugati sajtó olyan híreket terjesztett az első órákban, amelyek az orosz felelősséget próbálták kiemelni. Az eszkalációs nyomás tehát hatalmas volt.

Lengyelország valószínűleg a történtek után sem fogja csökkenteni Ukrajna támogatását. Ám valami megváltozott.

Az európai perspektíva

Kiderült, hogy Európa igyekszik elkerülni a háború kiszélesedését. Eddig végig ott lógott levegőben a széles konfliktus lehetősége, és ezt kétségkívül az oroszok is számításba vették. Most azonban (egyelőre) az látszik, hogy a Nyugat nem akar túlmenni egy határon a politikai nyilatkozatok és mediális boszorkányüldözés ellenére sem. Jelzésértékű, hogy a legkeményebb oroszellenes retorikát folytató NATO-tag húzta vissza a gyeplőt, és tért ki az eszkalációs katasztrófa elől. Ezt pedig most már az ukránoknak is számításba kell venni. A kérdés az, hogy a háborúzó felek merre menekülnek: a helyzet fokozása vagy enyhítése felé…

Körkép.sk