Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andrew Kravchenko

 

A The Economist gazdasági lap rendkívül tanulságos és drámai megállapításokat tartalmazó cikket közölt az európai energiaválság lehetséges következményeitől. Nem kevesebbet állít, mint hogy az energiaválság több áldozatot szedhet az EU-ban, mint amennyi embert a háború megöl Ukrajnában. Fontos kiemelni, hogy a The Economist azok közé a mainstream lapok közé tartozik, amelyek az átlagnál racionálisabban tálalják az európai energiaválság hátterét.

 

A lap saját elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy bár a hőhullámok miatti halálesetek hamarabb bekerülnek a hírekbe, valójában a hideg több halálért felelős Európában. A december 1-től február végéig tartó időszakokban 21 százalékkal több európai hal meg, mint a júniustól augusztusig tartó időszakban.

 

Korábban az energiaárak alakulása csak kismértékben befolyásolta a halálozást, ám a tavaly kezdődő és idén elmélyülő (de vélhetően még nem tetőző) drágulás jóval nagyobb hatással van a folyamatokra, mint eddig volt.

 

 hirdetes_810x300  

A The Economist szerint az időjárás, az energiaköltségek és a halálozás különös kapcsolata így most nagyobb figyelmet kap.

 

A lap saját statisztikai modellje szerint egy enyhe tél esetén a többéves átlagtól 32 ezerrel több haláleset írható majd az energiaválság számlájára, míg egy kemény tél akár 335 ezerrel több emberéletet követelhet, mint szokott.

 

Négy fő tényező befolyásolja, hogy hány ember fog meghalni a tél folyamán Európában (Ukrajnát nem beleszámolva).

 

A két legalapvetőbb a hőmérséklet és az influenzaszezon súlyossága. A hidegben gyorsabban terjednek a vírusok, gyengíti az immunrendszert, lehetővé teszi a kórokozóknak, hogy hosszabb ideig maradjanak életben a levegőben, kevesebbet szellőztetnek az emberek, és többen csoportosulnak egy helyre, növelve a továbbadás kockázatát.

 

Ezen kívül a hideggel a test hőmérséklete is csökkenhet, a vér kissé besűrűsödik, a vérnyomás megemelkedik, ami növeli a szívroham és szélütés kockázatát, a légutak irritációja légzési panaszokhoz vezet. Nagy-Britanniában például békeidőben is 26 százalékkal nő a téli hónapokban a szív- és érrendszeri problémákra visszavezethető heti halálesetek száma, míg a légúti betegségek okozta halálozás 76 százalékkal ugrik meg.

 

A leghidegebb téli hónapokban Európa-szerte 28 százalékkal több 80 éves és idősebb ember hal meg – és ők teszik ki az összes haláleset felét.

 

Érdekes módon az időjárásból fakadó különbségek a halálozási adatokban markánsabbak a déli, melegebb európai országokban. Portugáliában 36 százalékkal többen halnak meg télen, mint nyáron, Finnországban ezzel szemben ez az arány „csak” 13 százalék.

 

A The Economist statisztikai modellje szerint ha télen 1 fokkal hidegebb van a megszokottnál, 1,2 százalékkal nő a halálozások száma.

 

Emberéletek százezrei

 

Az igazán durva adatok azonban csak ezután jönnek. A modell 2000-től 2019-ig bezárólag számolja ki az elhalálozások átlagát – azért 2019-ig, hogy a koronavírusjárvány intézkedései ne torzítsák az adatokat.

 

Az áramár 10 százalékos emelkedése esetén a halálozások 0,6 százalékkal emelkednek (ez is egy átlag, hideg hetekben nagyobb, enyhébb hetekben kisebb). Ráadásul, ha a villanyáram drasztikusan megdrágul, akkor a halálozás 3 százalékkal nő. Amikor az időjárás válik rendkívül hideggé, a halálozások száma 12 százalékkal lesz magasabb. Mindez azonban a békeidőkben volt igaz.

 

Most a brutális drágulás hatására a modell jóval keményebb számokat mutat.

 

Olaszországban 2020 óta a duplájára emelkedtek a rezsiköltségek, így 2022/2023-as téli szezonban a heti halálozási szám 220-ról 265-320-ra emelkedhet, vagyis 20-45 százalékkal többen halhatnak meg a tél keménységétől függően. Olaszország kilátásai a legrosszabbak egész Európában.

 

A jelenlegi áramárak mellett a számítások azt mutatják, hogy a 2022/2023-as télen 147 ezerrel többen halnak meg, mint általában (2020 előtti időszakból számolva), ami 4,8 százalékos növekedést jelent.

 

Ha az elmúlt bő húsz év legenyhébb telét élnénk meg, akkor ez a szám 79 ezer elhunytra mérséklődhetne – a The Economist tehát mindenképp több halottal számol.

 

 

A másik véglet, hogy ha az elmúlt húsz év legkeményebb tele köszöntene be Európa, akkor a többlethalálozás 185 ezerre emelkedne, ami 6 százalékos növekedést jelent. És ez csak akkor ennyi, ha az áram ára stabil marad. Ha emelkedésbe kezd, akkor a szám tovább nő, egészen 330 ezer fölé.

 

Akárhogy is nézzük, ez jóval több elkerülhető halálesetet jelent, mint amennyi ember elesett a háborúban Ukrajnában.

 

Mi azonban még egy dologra felhívnánk a figyelmet. Ha a The Economist modellje Európára helytálló, akkor Ukrajnára is az, márpedig jelenleg az oroszok teljesen megbénítják az energiahálózatot Ukrajnában. A kijevi vezetés magabiztos kijelentései az ukrán nép ellenállóságáról nyilván jól szolgálja a nyugati fegyverszállítások és anyagi támogatások fenntartását, de ettől még a civilek helyzete nem lesz jobb.

 

Az ukrán háztartásokban nem 1 vagy 2 fokkal van hidegebb, hanem hússzal, ráadásul akadozik a vízellátás és már az alapvető élelmiszerállátással is egyre súlyosabb gondok vannak.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.