A Zelenszkij–Klicsko csörte háttere – Még a megsemmisülés árnyékában is találnak időt a politikai intrikákra - Körkép.sk
Külügyek

A Zelenszkij–Klicsko csörte háttere – Még a megsemmisülés árnyékában is találnak időt a politikai intrikákra

Egy régi politikai versengés éleződött ki újra, amelynek tétje a főváros feletti hatalom megszerzése.

Nyitókép forrása: SITA/Ukrainian Presidential Press Office via AP

 

A háború árnyékában sem szünetelnek Ukrajnában a kemény politikai játszmák, és épp ez áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vitalij Klicsko, kijevi főpolgármester sajtón keresztüli szóváltása mögött. Hivatalosan persze a “legyőzhetetlenségi központokként” emlegetett melegedő pontok állnak a feszültség központjában. Az Ukrajinszka Pravda riportja szerint egy régi politikai versengés éleződött ki újra, amelynek tétje az ukrán főváros feletti hatalom megszerzése.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 22-én jelentette be, hogy szerte Ukrajnában 4000 speciális menedék várja az embereket az áramszünetek idején. A központokban fűtés, víz, egészségügyi eszközök és internet várja a polgárokat.

 

November 23-án Oroszország újabb masszív rakétatámadást mért Ukrajna energetikai hálózatára, amelyben tíz ember életét vesztette. Még aznap este az elnöki hivatal “legyőzhetetlenségi pontokra” keresztelte át a menedékhelyeket.

 

Nem sokkal később Kijev lakosai az interneten kezdtek el panaszkodni a rosszul felszerelt, vagy meg sem nyitott menedékek miatt. Rá két napjára Zelenszkij szokásos esti videós bejelentkezésében esett neki Vitalij Klicsko kijvei főpolgármesternek azzal, hogy “többet kell tenni a legyőzhetetlen pontok kialakításáért”.

 

Az egész kommunikáció alapjaiban sántított, Klicsko szerint manipulációról van szó, később pedig mérsékelte a város esetleges kiürítéséről szóló kijelentéseit is, ami még több kérdést vetett fel a fővárosban zajló politikai folyamatokról. Az Ukrajinszka Pravda utánajárt a háttérnek.

 

A legyőzhetetlenségi pontok – kinek a felelőssége?

 

A lap szerint a legyőzhetetlenségi pontok kapcsán a főváros valóban sok hiányossággal rendelkezik. Voltak helyek, amelyek zárva voltak, mert – az ajtóra kifüggesztett értesítés szerint – csak vészhelyzet esetén nyitnák meg. Más helyeken a felszerelés volt szegényesebb, például nem volt net.

 

A teljes kép azonban ennél kicsit árnyaltabb. A legyőzhetetlenségi pontok kialakítását az elnöki iroda rendelte el az elnök utasítására. Úgy volt, hogy 17 ezer ilyen pontot hoznak létre, az orosz rakétatámadások ismétlődése miatt azonban 4800-ra csökkentették a végső számot. Ezeket a döntéseket “titkos” minősítésben hozták meg.

 

Ám Klicsko közeli névtelen forrássai szerint a feltételek nem voltak adottak ennek teljesítéséhez. Kijevben ugyanis ezer melegedőponttal számoltak eredetileg, ebből most 530 működik (vagy vélhetően fog működni, Klicsko szerint).

 

Az egyik ilyen forrás, amit az Ukrajinszka Pravda idézett, úgy fogalmazott, hogy

 

“nem lehet két nap előteremteni mindent, ha Timosenko (elnöki szóvivő – a szerk.) csettint egyet. Csak generátorból kétezer darabra van szükség”

 

mondta. Mi ehhez hozzátesszük, hogy egy helyre két generátort számolnak, hogy mindenhol legyen tartalék.

 

Az egész lebonyolításáért pedig eredetileg nem az önkormányzat felelt volna, hanem a katonaság. Kijevet hivatalosan az elnöki iroda a november 23-i bombázások előtt pár nappal értesítette ki arról, mit kell előteremtenie. Igaz, voltak egyeztetések online konferencia keretében az elnöki irodával, ám bennfentesek szerint ezek még az októberi állapotokra vonatkoztak, és nem is mindenki vett részt rajta.

 

Arról nem is beszélve, hogy az elejtett nyilatkozatok szerint sem generátorok, sem Starlink-modulok nem álltak a városok rendelkezésére, amelyek beszerzésére az elnöki iroda ígéretet tett. Hab a tortán, hogy miközben Zelenszkij a mulasztás Klicsko nyakába varrná, a legyőzhetetlenségi pontok létrehozását hivatalosan az elnöki iroda saját érdemeként állítja be.

 

Háború idején is van idő politikai csatákra

 

Az Ukrajinszka Pravda szerint az egész ügy mögött egy régóta tartó politikai versengés áll, amely a Kijev feletti hatalom megszerzéséről szól. Zelenszkij már a háború előtt is igyekezett megnyirbálni Klicsko jogköreit, és saját embereit helyzetbe hozni a fővárosban.

 

Az elnök még az inváziót is megpróbálta erre a célra felhasználni. A hadiállapot kihirdetése a gyakorlatban azt jelentette, hogy a polgári városvezetéssel párhuzamosan egy katonai vezetés is létrejön, és az utóbbihoz kerülnek át a fajsúlyosabb jogkörök. A terv a gyakorlatban némiképp másképp alakult.

 

Klicsko ugyanis ellenállt, és a kijevi katonai vezetés fejét, Mikola Zsernovot és utasításait neves egyszerűséggel nem vette komolyan, pedig hivatalosan Klicsko csak civil helyettese volt Zsernovnak.

 

Persze, ehhez az is kellett, hogy Zsernov többször is kijelentse, hogy ő katona, és nem kíván részt venni a politikai csatározásokban.

 

Azóta Zsernovot eltávolították, helyére pedig Szerhij Popko került, aki az elnöki tanácsadó, Andrij Jermak közeli embere, és ha hinni lehet az Ukrajinszka Pravdának, Popko elsőszámú feladata kiütni a nyeregből Klicskót. Például újabban azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács elé akarja cibálni meghallgatásra.

 

Mindez aközben történik, hogy Ukrajna a létéért küzd. A történethez hozzátennénk, hogy korábban Klicsko felvetette a főváros kiürítését is, ha az orosz rakétatámadások még brutálisabb károkat okoznának. Most – nyomás hatására – finomított a retorikán, és azt mondja, hogy az embereket legfeljebb a külvárosba telepítenék csak ki, bár az nem világos, a külváros miért biztonságosabb a többi résznél.

 

Megkockáztatjuk, Klicsko mostani kijelentése hátterében az áll, hogy Zelenszkij hallani sem akar a város kiürítéséről, mert szerinte az azt jelentené, hogy az oroszok újra megtámadhatják Kijevet. Finoman fogalmazva: a civilek városban tartása katonai célokat is szolgál…

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket