Milanovic: Az EU háromszor drágábban veszi a gázt az Egyesült Államoktól

Nyitókép: EPA-EFE/FILIP SINGER

A gáz nem árucikk, hanem erőforrás, amely biztonságot, függetlenséget és erőt ad. Az Európai Unió pedig jelenleg olyan helyzetben van, hogy az Egyesült Államoktól veszi a gázt „háromszor drágábban” – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden Zágrábban, a horvát-szlovén gazdasági fórumon.

Oroszország és az Egyesült Államok szerinte „megsemmisíthetetlenek, mert meghatározott technológiával (…) és saját szükségleteiket kielégítő, korlátlan mennyiségű energiával rendelkeznek”. Hozzátette, hogy Kína már nem ebbe a kategóriába tartozik.

Úgy vélte: az EU sokáig „abban az illúzióban ringatta magát”, hogy valamilyen energetikai közös piacot hoz létre, de a komoly háborús helyzet miatt most a szövetséges Washingtontól vásárol gázt, háromszoros áron.

Emmanuel Macron francia államfő szerinte kedden valójában azért utazott az Egyesült Államokba, hogy Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásain „megértésért és kegyelemért könyörögjön a gyengébb pozíciójából”. Rámutatott: Horvátországnak „nincs ipara”, gazdaságilag fejletlenebb országok is jobban állnak ezen a téren.

Úgy vélte: az euró küszöbönálló bevezetése Horvátország számára azért jó, mert ott „rendkívül kiszolgáló a gazdaság”. Horvátország az európai történésektől, különösképpen a németországi helyzettől függ – mondta Zoran Milanovic. „Amilyen nekik lesz, olyan lesz nekünk is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magas energiaárak miatt már Németországban is gondok vannak a termeléssel.

Borut Pahor leköszönő szlovén államfő, aki utolsó hivatalos útjára érkezett hétfőn Horvátországba, egyetértett Milanoviccsal abban, hogy a háború miatt „nagyon bizonytalan és kiszámíthatatlan időben élünk”. Mint mondta, nem lehet előre megjósolni, hogy mikor következik be válság, amelynek legújabb példája a kelet-európai háború.

Úgy vélte: a gazdaságoknak versenyképeseknek, nyitottaknak és rugalmasoknak kell lenniük ahhoz, hogy felkészüljenek az ilyen válságokra, a lehető legkevesebb állami beavatkozás mellett.

„Szlovénia négy országgal határos, amelyekkel jószomszédi viszonyt ápol, fontos, hogy gondoskodjunk elsősorban a szomszédos országokkal fenntartott jó kapcsolatokról, de a térség más országaival fenntartottakról is” – húzta alá Borut Pahor.

MTI