Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

 

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy 7,5 milliárd eurós uniós forrás befagyasztását róná ki Magyarországra jogállamisági okokra hivatkozva. És már a jövő héten fontos döntés születhet, ugyanis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN határozatot hozhat a kérdésben. Szlovákiában pedig már áll a bál, ugyanis Igor Matovič pénzügyminiszter nem hajlandó előre álláspontot foglalni a kérdésben, sőt kijelentette, hogy Magyarország, mint szomszédos ország megbüntetése, nem lenne jó Szlovákia számára. A liberálisok azonnal mozgásba lendültek, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és Matovičra a kérdésben.

 

A kormány az ilyen találkozók előtt mindig konzultál a parlament Európa-ügyi bizottságával, ami meg is történt. A pénzügyminisztérium élén Igor Matovičcsal pedig meg is küldte a képviselőknek, hogy milyen kommunikációs vonal mentén folytatná a tárgyalást.

 

Ám az Európa-ügyi bizottság elnöke továbbra is az Vladimíra Marcinková, akinek pártja, az SaS már rég ellenzéki párttá vedlett át, sőt a jövő héten épp bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani a Heger-kormány ellen.

 

 hirdetes_300x300  

Marcinková alaposan kiakadt azon, hogy Matovič egyáltalán nem fogalmazott meg előre borítékolható állásfoglalást – természetesen liberális nézőpontnak megfelelően Magyarországgal szemben –,

 

sőt az erről szóló dokumentum egy bekezdésében a pénzügyminiszter arról írt, hogy „Szlovákiának alapvető érdeke, hogy feloldják Magyarország számára a forrásokat”, illetve hogy Magyarország „a szomszédunk, akivel jó az együttműködésünk és számos határon átnyúló kapcsolatot tartunk fenn vele”. És végül: „Szlovákia ebben az eljárásban nem akar döntő tényező lenni”.

 

Matovič álláspontja logikus. Szlovákiának nem érdeke, hogy rajta múljon a magyar uniós források megítélése, mert ha végül az ő szavazata miatt hurcolnák meg Magyarországot, az rányomná a bélyegét a két ország egyébként is törékeny kapcsolatára. Másrészt Szlovákia is tisztában van vele, hogy ha Brüsszelnek sikerült precedenst teremtenie, a legközelebbi alkalommal akár Szlovákia ellen is használhatná a jogállamisági fegyvert.

 

Egy szavazaton múlott

 

A liberálisok azonban ezt természetesen máshogy látják. Marcinková végül a kormányhivatalhoz fordult, és állítása szerint az ő kezdeményezésére módosítottak a pénzügyminisztérium kommunikációról szóló irányelvén.

 

Például kikerült a jószomszédi kapcsolatokat megemlítő rész. Ám még ekkor sem került bele egyértelmű állásfoglalás Magyarországgal szemben, így újabb lépésre szánta el magát.

 

Javaslatot indítványozott a parlament Európa-ügyi bizottságában, ami kötelezte volna a kormányt (és így a pénzügyminisztériumot is), hogy támogassa az Európai Bizottság javaslatát, tehát szavazzon Magyarország ellen. Az indítvány azonban elbukott.

 

A határozatot Marcinková, Anna Zemanová (az SaS frakcióvezetője) és Ján Oravec (SaS-es képviselő), Juraj Šeliga (Za ľudí), Tomáš Šudík és Zita Pleštinská (mindketten OĽANO) támogatta.

 

Nem kapott támogatást viszont a Sme rodina és a Smer, a HLAS, a Republika, a volt ĽSNS-es bizottsági tagoktól (vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak) és az OĽANO frakciójához tartozó Anna Záborskától sem (Keresztény Unió). Ez utóbbi azzal indokolta döntését, hogy ő az utolsó pillanatig tartó tárgyalások mellett foglal állást, egy ilyen határozat pedig ezzel ellentétes volna.

 

Liberálisok és progresszívok

 

Mások azt rótták fel Marcinkovának, hogy ellenzéki képviselőként még mindig az Európa-ügyi bizottság elnök posztját látja el, pedig ehhez már nem lenne joga. Megjegyezzük, a kormány visszahívhatná, de az SaS korábban azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben nem számíthatnak a szavazatára, nem minthogyha így számíthatnának, de ez egy másik történet.

 

Az egész jogállamisági boszorkányüldözés legfőbb szlovákiai támogatója a PS jelenlegi elnöke, Michal Šimečka, az Európai Parlament alelnöke, aki igencsak kifogásolja, hogy Szlovákia nem hajlandó előre Magyarország ellen állást foglalni. A progresszívok kottájából játszó sajtó pedig azt emlegetik fel, hogy az Európai Bizottság „csak azokat az értékeket próbálja védeni Magyarországon, amelyek miatt a mostani kormányt is megválasztották” – utalva arra, hogy Igor Matovič korrupcióellenes agendával nyerte meg a választásokat 2020-ban.

 

Az már kevésbé szúrja a szemüket, hogy a PS-szel szövetséges másik „erős ember”, Zuzana Čaputová államfő nemrég nevezte ki rektornak Peter Plavčant, aki egykor SNS-es oktatási miniszterként egymaga 600 millió eurónyi uniós forrást osztott szét nem épp rendeltetésszerűen.

 

Az összefüggések nem csak Brüsszelre mutatnak. Az, hogy Magyarország elmarasztalása esetén Brüsszel precedenst teremtve megrendszabályozó eszközt kap a tagállamok ellen, csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy az olyan pártok, mint az SaS és a PS, akik belátható időn belül nem alakíthatnak tisztán progresszív kormányokat, leendő koalíciós partnereikkel szemben tudják majd felhasználni Brüsszel új fegyverét. Képzeljük, hogy mennyit változtathat a HLAS és a Smer, vagy a HLAS és a Sme rodina koalíciós tárgyalásán az veszély, hogy ha nem Brüsszelnek tetsző koalíció alakul, megvonhatják az uniós forrásoka.

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: Európai Bizottság jogállamisági eljárás liberálisok magyarország SaS Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 11 olvasónak tetszik ez a cikk.