Nyitókép forrása: SITA/Saul Loeb/Pool Photo via AP

 

Az Egyesült Államok „nem bátorította és nem is tette lehetővé” Ukrajna számára, hogy Oroszország belső területein lévő célpontok ellen indítson támadást. Ezzel reagált Antony Blinken amerikai külügyminiszter azokra az értesülésekre, miszerint Ukrajna az ukrán határtól több száz kilométerre fekvő orosz támaszpontokat támadott drónokkal. A helyzet megint eszkaláció felé mutat, ugyanis ha az ukránok el tudtak lőni az Engels-2 légi bázisig és Rjazan városáig, akkor Moszkva is hatókörük sugarában van.

 

Az amerikai külügyminiszter kijelentése azt szolgálja, hogy egyértelművé tegye, az USA nem adott át ilyen hatótávolságú fegyvereket Ukrajnának. Washington különösen ügyelt (eddig) arra, hogy csak olyan technológiát bocsásson Ukrajna rendelkezésére, amelyekkel nem lehet csapást mérni az orosz hátországra. Ez ugyanis a Nyugat közvetlen bevonódásához vezethetne a konfliktusba Oroszországgal szemben.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször figyelmeztette az USA-t és szövetségeseit, hogy ne lépjék át a „vörös vonalat” azzal, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket adnak Ukrajnának. A rjazani támaszpontot ért dróntámadásban három orosz katona halt meg.

 

 hirdetes_810x300  

Blinken azonban újra jelét adta annak, hogy az USA elkötelezett Ukrajna további felfegyverzésében olyan technológiákkal, amelyekkel „megvédheti magát”.

 

Árulkodó ukrán hallgatás

 

Ukrajna nem vállalta fel egyik támadást sem, de nem is nagyon szokta. Tény azonban, hogy az oroszok a támadásokra hivatkozta indítottak hétfőn egész Ukrajna területét érintő rakétatámadásokat.

 

Ugyanakkor a The New York Times névtelen ukrán forrásra hivatkozva azt írta, hogy mindhárom, Oroszország belterületét érő támadást Ukrajna hajtotta végre, méghozzá drónokkal. Andrij Zagorodnyuk ukrán védelmi miniszter nem erősítette meg az információt, de sokatmondóan megállapította, hogy „ettől kezdve az oroszok sem gondolják úgy, hogy érinthetetlenek”.

 

A kijevi vezetés ráadásul úgy gondolja, hogy Oroszországnak nincsenek olyan képességei, amellyel fokozni tudja Ukrajnán a hagyományos katonai nyomást.

 

Fontos részlet, hogy októberben az ukrán Ukroboronprom fegyvertártó vállalat bejelentette, hogy hamarosan elkészül egy 80 kilogramm robbanóanyagot akár 975 kilométerre elszállítani képes drónfejlesztéssel. Egy nappal az orosz támaszpontok elleni támadások előtt (vagyis most vasárnap) a cég halkan bejelentette, hogy elkészült a drónnal, hétfőn pedig arról írtak, hogy tesztelték is őket.

 

Az oroszok szerint az őket ért dróntámadás során a szovjet időkből származó drónokat használtak, vélhetően TU-141 Sztrizs típusúakat. Ezek 50 éves pilóta nélküli gépek. Elemzők szerint a mostani ukrán változat 900 kilométer óránkénti sebességgel képes száguldani a cél felé, alacsony magasságban. Az alacsony repülőmagasság megnehezíti a lelövését.

 

A NY Times szerint a nyugati elemzők úgy vélik, kicsi a kockázata az eszkalációnak. Mindezt arra alapozták, hogy a teljes ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapásoktól tovább eszkalálni valószínűleg nem akarják a konfliktust az oroszok sem, mert az új „stratégiai kontextust” jelentene (magyarul szélesebb nyugati-orosz háborút). Mindazonáltal Ukrajna porrá bombázását üzenetként is értelmezik Európa irányába, hogy minden nappal, amit Ukrajna nem a fegyverszüneti tárgyalásokkal tölt, egyre többe kerül majd Ukrajna újjáépítése.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.