Nyitókép forrása: Budapest, 2022. december 8. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Nissin Foods beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. december 8-án. A japán élelmiszeripari vállalat 18 milliárd forint értékben fogja bővíteni kecskeméti telephelyét. A tervek szerint 2026 végéig megvalósuló projekthez az állam 1,3 milliárd forint támogatást nyújt, így elősegítve ötven új munkahely létrehozását. MTI/Koszticsák Szilárd

 

A jelenlegi fokozott migrációs nyomás nagyrészt a bevándorláspárti brüsszeli politika következménye, márpedig Európa mindaddig nem lesz biztonságban, amíg nem tudja megállítani az illegális migrációs folyamatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Máltán.

 

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a máltai kollégájával, Ian Borggal folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy Európa két rendkívül súlyos biztonsági kihívással szembesül párhuzamosan, az ukrajnai háború és az egyre erősödő migrációs nyomás következményeivel.

 

Rámutatott: vannak országok, amelyek egyszerre vannak kitéve ennek a két jelenségnek, ilyen Málta és Magyarország is. Hazánk idén már 263 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg, ahogy a szigetország is a Földközi-tengeren keresztül érkezők emelkedő számáról tett jelentést – mondta.

 

 hirdetes_810x300  

„Európában összességében nő a migrációs nyomás, és ez nagyrészt annak a következménye, hogy Brüsszel továbbra is egy migrációt támogató, ösztönző politikát visz” – szögezte le.

 

„Mindaddig nem leszünk biztonságban a migráció tekintetében, amíg Brüsszel nem változtat migrációpárti politikáján, és amíg végre nem beszélünk világosan és egy hangon, s nem mondjuk ki, hogy csak azok jöhetnek Európába, akik jogosan tudnak ide jönni” – tette hozzá.

 

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az NGO-k összejátszanak az embercsempész-hálózatokkal, és a Földközi-tengeren gyakorlatilag már az embercsempész-maffia részeseivé váltak, ekképpen pedig közösen nyomás alá helyezik az európai szuverén országokat, ők akarják eldönteni azt, hogy nekünk kiket kellene beengedni.

 

„Ma Nyugaton ezeket a szervezeteket hősként állítják be, holott ezek bűnbandák részeseivé váltak” – fogalmazott.

 

Kitért az ukrajnai háborúra is, amelynek nyomán földrajzi elhelyezkedése miatt Magyarország és Málta is súlyos problémákkal néz szembe, előbbi az energiaellátás válsága, utóbbi a hajózást érintő korlátozások miatt.

 

A két ország ezért egyetért abban, hogy minél előbb békére van szükség, s egyik fél sem szállít fegyvert Ukrajnának – jelentette ki.

 

A miniszter kiemelte, hogy Budapest és Valletta politikailag a legtöbb kérdésben hasonló álláspontot képvisel, ilyen például az, hogy az Európai Unióra szuverén országok integrációjaként tekintenek.

 

„Nem támogatjuk, hogy az egyhangúság helyett az EU-s döntéshozatal a minősített többség irányába mozduljon el. Nem támogatjuk, hogy az Európai Unió újabb hatásköröket vegyen el a tagállamoktól, és szeretnénk azt elérni, hogy minden egyes tagállammal szemben Brüsszel tisztelettel viselkedjen, függetlenül annak az országnak a méretétől” – mondta.

 

A miniszter méltatta a kétoldalú együttműködést, kifejtve, hogy az mindkét félnek sok hasznot hozott. Közölte, a kereskedelmi forgalom több mint 60 százalékkal bővült, valamint a turisztikai forgalom is jelentősen erősödött. Mintegy 41 százalékkal nőtt a magyarok által Máltán eltöltött vendégéjszakák száma, és idén eddig kétszer annyi máltai turista érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben – tette hozzá.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!