Az EU bevezeti a gázársapkát, de a szkeptikusok szerint az egész csak egy „politikai illúzió”

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michael Sohn

Ahogy arról hétfőn a Körkép.sk is beszámolt, az uniós energiaminiszterek tegnapi találkozóján sikerült átverekednie a cseh soros uniós elnökségnek a gázársapka javaslatát, ami a korábbi 275 euró helyett 180 euró megawattóránkénti áron maximálná az energiahordozó tőzsdei árát. A precedens nélküli és elég bizonytalan hatású, ennél fogva sokak szerint igen veszélyes intézkedést Magyarország ellenezte, Ausztria és Hollandia pedig tartózkodott. Őket igazolja, hogy egyesek szerint az EU döntését egy alapvetően hibás politikai illúzió táplálta.

Hivatalosa a gázársapka célja az lenne, hogy elkerülhető legyen a nyáron tapasztalt 345 eurós ár. Csakhogy alapvetően nincs elég gáz a piacon, ami fizikailag is alátámasztaná az ársapka politikai döntését.

Persze, más szempontok is közrejátszottak. Az ársapka elvileg árcsúcsok idején korlátozhatja az oroszok bevételét, ezért a lengyelek kifejezetten üdvözölték az alacsony árplafon bevezetését. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az orosz gáz európai importja ma már a békeidőbeli napi szint alig 9 százaléka, így túl nagy fájdalmat az oroszoknak az intézkedéssel nem okoztak. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint viszont az ársapka „az orosz piacmanipuláló képességek végét jelenti”, ami egyébként nem teljesen igaz.

   

A hollandok ellenben úgy vélik, hogy az európai fogyasztói árak és ellátásbiztonság garantálását kellene szem előtt tartani, és lám, hirtelen a magyar kormánnyal értenek egyet. Úgy vélik azonban, hogy a gázársapka nem ezt a célt szolgálja, vagy legalábbis nem túl előnyös a célok teljesítése szempontjából.

A Politico brüsszeli hírportál egy vezető diplomatára hivatkozva azt írta, hogy az intézkedés nem elegendő, ráadásul csak átmenti vészhelyzeti intézkedés (csak akkor aktiválódik, ha három egymást követő napon 180 euró felett jár a gáz ára).

Sőt, a Politico cikkéből az is kiderül, hogy nem csak Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy az ársapkával azt a benyomást kelti az EU, hogy akár a 180 eurós megawattóránkénti gázárat is megengedhetjük  magunknak, ami persze nem igaz.

Az ársapkát vehemensen szorgalmazó országok – köztük Beglium, Spanyolország, Olaszország és Görögország – a polgárok megfizethető energiaellátásával érveltek. Az persze nem derült ki, hogy a békeidőkbeli ártól hatszor nagyobb árplafon miként segíti ezt elő. Főleg, hogy hiába lép érvénybe a rendelkezés egy árugrás után, ha Brüsszel azt látja, hogy az ársapka miatt csökken a kínálat Európa irányába, fel fogja függeszteni.

Az elemzők szerint sok ország varázsszerként tekint az árplafonra, ám ez távol áll a valóságtól. És mivel még sosem volt tesztelve egy ilyen intézkedés, nagyon kevesen merik megsaccolni, végül milyen konkrét kereslet-kínálati hatást okoz majd.

Mindenesetre beszédes, hogy a német Zukunft Gas gázipari konszern vezérigazgatója az egész ársapka-vállalkozást „politikai illúziónak” nevezte, amely nem fogja túlélni az első éles alkalmazását. Egyszerűen azért, mert a politikai rendeletek nem tudják átírni a kereslet-kínálati körülményeket.

Körkép.sk