Duda: a közép-európai nemzetek együtt vannak a megpróbáltatás pillanataiban

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber

A közép-európai nemzetek a sors viszontagságai ellenére együtt vannak a megpróbáltatás pillanataiban – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban, az 1883-as januári felkelés 160. évfordulója alkalmából rendezett, Gitanas Nauseda litván elnök részvételével tartott megemlékezésen.

A felkelés több résztvevőjének kivégzése helyszínén, a varsói Citadellánál rendezett megemlékezésen Duda Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt is üdvözölte, és felolvasták Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelét.

Duda beszédében az 1883-as oroszellenes felkelésről szólva a jelenlegi ukrajnai háborúra is utalt. Meggyőződését fejezte ki, hogy Lengyelország és a szövetségesei támogatásával Ukrajna győzni fog.

   

Lengyelország és a szomszéd országok, a közép-európai nemzetek a sors viszontagságai ellenére léteznek – szögezte le Duda. „Mindent túléltünk, a tapasztalatok megerősítettek és bölcsebbé tettek” – fogalmazott, hozzátéve: a térség nemzetei „különbözhetnek, de a megpróbáltatás pillanataiban együtt vannak”.

Nauseda kiemelte: a harcoló Ukrajnának nyújtott segítség az egykori lengyel köztársaságban élő nemzetek részvételével vívott 1883-as harc eszméit folytatja. Úgy látta: a szomszédos nemzetekkel szembeni orosz politika a „birodalmi törekvések hagyományát” tükrözi.

Zelenszkij levelében szintén párhuzamot vont a 160 évvel ezelőtt kitört felkelés és az ukrajnai háború között.

Az ünnepség végén katonai tiszteletadás során felolvasták a felkelés elesett vagy kivégzett vezetőinek neveit, köztük az 1863-as melchówi csatában hősies halált halt Esterházy Albert huszárkapitányét is.

Mitrovics Miklós történész szerint a januári felkeléshez több mint 400 magyar önkéntes csatlakozott, és a felkelők között Ottó néven szolgáló Esterházy Albert vezetése alatt a sziléziai Melchów mellett részt vettek a lengyel szabadságharc egyik legvéresebb, de végül győztes ütközetében.

Az európai hatalmak által 1772-1795-ben feldarabolt Lengyelországnak Oroszországhoz tartozó részében, a Lengyel Királyságban 1863. január 22-én nemzeti felkelést hirdetett a Központi Nemzeti Bizottság. A testület a harcokat irányító ideiglenes kormánnyá alakult át, kiáltványában a független Lengyelországot, valamint a rendi kiváltságok eltörlését, a földek paraszti tulajdonba adását hirdette.

A nagyrészt gerillaháborúként folytatott, a Lengyel Királyságon kívül az egykori lengyel-litván uniónak az orosz uralom alatt álló más területein is elterjedt felkelésben nemesek mellett városi polgárok és parasztok is harcoltak, összesen mintegy 200 ezer katona.

A több mint másfél évig tartó hősies felkelést az orosz csapatok végül véresen leverték. A harcokban mintegy 20 ezer ember esett el, legalább 668 felkelőt kivégeztek, 38 ezret Szibériába hurcoltak, 10 ezren külföldre menekültek. A januári felkelés a leghosszabb szabadságharc volt a lengyel történelemben, államalakító mítosszá alakult át Lengyelország függetlenségének 1918-as visszanyerése előtt.

MTI