Az uniós tagállamok szigorúbb migrációs szabályokat és határkerítéseket követelnek

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Peter Dejong

Az EU tagállamainak illetékes miniszterei csütörtökön tárgyaltak az illegális migráció megfékezésének lehetséges módjairól, mivel a koronavírus-járvány visszaszorulása után rekordszintre nőtt az illegális határátlépések száma. A helyzet újraélesztette a határkerítésekről és az EU-n kívüli menekültközpontokról folyó korábbi vitát.

A Frontex, az EU határvédelmi hivatala szerint tavaly mintegy 330 ezer illetéktelen határbelépést regisztrált, ami 2016 óta a legnagyobb szám. A legjobban a nyugat-balkáni útvonalon nőtt a migránsok forgalma.

 

„Hatalmasra nőtt az illegális migránsok száma. Nagyon alacsony a visszatérítési rátkánk, és úgy látom, hogy van min javítani”

állapította meg Ylva Johansson belügyi uniós biztos. Az igen óvatos megfogalmazással azonban ma már a nyugati országok sem értenek egyet. Dánia, Hollandia és Lettország nagyobb szigorítást követel a vízumrendszer kapcsán 20 afrikai és közel-keleti ország (köztük Szenegál és Irak) esetében. Ennek a húsz országnak a közös jellemzője, hogy lehetetlen velük együttműködni állampolgáraik visszaküldése ügyében. 

   

Az illegális, menekültstátuszra nem jogosult migránsok alig ötödét sikerül kiutasítani és ténylegesen visszaküldeni a származási országukba. A helyzet olyan súlyos, hogy már Brüsszelben is megoldást sürgetnének, ám közben forráshiányra és „elégtelen központi koordinációra” panaszkodnak.

Az már egy másik kérdés, hogy az Európai Unió intézményeiben egyesek az illegális migrációt úgy oldanák meg, hogy egyszerűen legalizálnák azt – így az már nem illegális.

Az EU-ban a mainstream sugalmazása ellenére továbbra is nagyon megosztó kérdés a migráció. Egyre kisebb a hajlandóság például a migránsok megosztására. Ugyanakkor a tagállamok egyre kevésbé hagyatkoznak az EU központi döntéseire.

Dánia Ruandával folytatott tárgyalásokat a kelet-afrikai menekültek visszaküldéséről. Több uniós tagállam pedig uniós forrásokat követel határkerítésre a bolgár-török határszakaszon. Mindkét kérdés eddig tabu volt – ha nem egyenes szentségtörés.

Sokat elárul, hogy Eric van der Burg holland miniszter jelezte, hogy hazája nyitott a határokra épített műszaki akadályok finanszírozására. Ez egy olyan tagállam részéről, amely az úgynevezett Fukar Négyek oszlopos tagja, komoly kijelentés.

Bár a Reuters azt írja, hogy a fentiekkel szemben Németország szeretné megnyitni munkaerőpiacát a harmadik országból érkezők előtt, ez nem egészen azt jelenti, hogy támogatják a migrációt. Épp ellenkezőleg. A német belügyminiszter olyan külön megállapodásokat akar kötni észak-afrikai államokkal „amelyek lehetővé teszik a legális beutazást Németországba, de tartalmazzák a működőképes visszaküldést is”.

Magyarul: Németország az EU területén kívül akarja kiválogatni, kit enged be, visszaküldési garancia mellett. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit Magyarország évek óta javasol. Megjegyezzük, a csehek és osztrákok is azért vezettek határellenőrzéseket a Szlovákiával közös határszakaszon, mert Németországban 12 tartomány hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy nem engednek be több migránst, Németország megtelt. Egyúttal megfenyegették a cseheket és az osztrákokat, hogy ha nem tartóztatják fel a kelet felől érkező migránsokat, határellenőrzéseket vezetnek be a német-osztrák és német-cseh határszakaszon, ami kereskedelmi és munkaerőingázási szempontból kész rémálom lett volna a két kisebb ország számára.

Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy nagyon reméli, az EU rendkívüli csúcsán februárban szigorúbb migrációs politikáról döntenek majd. Egyúttal követelte a dublini egyezménybe foglalt regisztrációs eljárás visszaállítását.

Ez azt jelenti, hogy Olaszország, Görögország, Spanyolország és Málta ismét hatalmas nyomás alá kerülhet. A dublini szabályok ugyanis kimondják, hogy a migránst Schengenen belül vissza lehet küldeni abban az országba, ahol először lépte át az EU határait.

Kettejük közös bécsi sajtótájékoztatóján Karl Nehammer osztrák kancellár szintén sürgette az EU, hogy biztosítson forrásokat Bulgáriának egy határkerítés kiépítésére a bolgár-török határszakaszon. Mindkét miniszterelnök szerint a Németország, Ausztria, Csehorszás, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország határait érintő határellenőrzések újrabevezetése azt jelezi, hogy a schengeni rendszer összeomlóban van.

Körkép.sk, reuters, tasr