Moldova iszonyúan nehéz helyzetben próbál EU-párti pályán maradni

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Aurel Obreja. Kormányellenes tüntetés Chisinauban, 2022. november 13-án. 

Maia Sandu moldovai (Nyugat-barát) elnök pénteken új miniszterelnököt jelölt ki bevallottan annak érdekében, hogy EU-párti pályán tartsa az országot. A jelölésről a 101 fős parlament jövő héten szavaz, elvileg Sandu pártja 63 mandátumot tud az elnök jelöltje mögé állítani. A Nyugat-barát kormány azután mondott le, hogy nem tudott mit kezdeni az egyre mélyebb gazdasági és belpolitikai válságokkal. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a súlyos megélhetési válság miatt a referenciapontként Brüsszelre tekintő elnök és kormánya mögött már nincs meg a szükséges választói támogatás. Ugyanakkor orosz nyomásgyakorlással és orosz titkosszolgálati műveletekkel magyarázzák a folyamatos tüntetéseket.

Mindenesetre, nincs szükség arra, hogy a Moldávia 3,5 milliós lakosságát az oroszok hergeljék fel. Tavaly ősszel kormányellenes tüntetések robbantak ki, és a demonstrálók az elnök és a kormány lemondását követelték.

Moldávia 100 százalékban az orosz gáztól függ, tavalyelőtt pedig egy olyan szerződést kötöttek a Gapzrommal, ami havonta igazította ki az egységárakat az aktuális piaci árak mellett. Az energiaárak elszabadulásakor, ami augusztusban és szeptemberben csúcsosodott ki, Moldávia csak késve tudott fizetni. A lakosságnak biztosított gázár és a beszerzési ár közötti különbséget viszont nem volt miből kigazdálkodni.

   

Tavaly ősszel az infláció 35 százalék közelébe ugrott, a kamatlábakat pedig 21,5 százalékra emelték.

Moldova igen kevés vonalon csatlakozik az európai energiainfrastruktúrához, így nagyon kiszolgáltatott helyzetben van. Az ukrán energia-csomópontokat ért orosz rakétacsapások rendre áramkimaradásokat okoznak Moldáviában is. A Gazprommal elhúzódó vita a fizetésekről pedig zsákutcába viheti az ország gázellátását (pereskedni lehet, de alternatív beszállításokra nem sok lehetőség kínálkozik). Nem beszélve a szakadár orosz régióról, Transznistriáról.

Transznisztriáról érdemes azt is tudni, hogy nyolcmilliárd dolláros adósságot halmozott fel a kifizetetlen orosz gáz miatt a Gazprommal szemben – az oroszok mégis a jóval kisebb, központi moldovai kormány elmaradásai miatt vágták vissza tavaly a gázszállítások mértékét, majd indították újra némi húzd-meg-ereszd-meg után.

Moldova és a szakadár régió közti kapcsolatok is jelentősen megromlottak, miután Moldova uniós tagjelölti státuszt kapott, sőt, a szakadár kormány belengette, hogy Kalinyingrádhoz hasonló orosz exklávéként kellene a jövőben működnie a Dnyeszter Menti Köztársaságnak.

Körkép.sk