Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert

 

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy pert indít Lengyelország ellen az Európai Unió Bíróságán arra hivatkozva, hogy a lengyel alkotmánybíróság és annak ítélkezési gyakorlata sérti az uniós jogot. Magyarul: a lengyelek szerint az uniós jog nem élvez automatikusan elsőbbséget minden területen a tagállami joggal szemben, a Bizottság természetesen ezt másképp látja. Ezt persze azzal a körítéssel magyarázzák Brüsszelben, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem „független és pártatlan”. Mondanunk sem kell, hogy az egész cirkusz egy dologra biztosan jó, mégpedig blokkolja a lengyelek hozzáférését az uniós helyreállítási alapban lévő közel 40 milliárd eurós kerethez.

 

A lengyel alkotmánybíróság még 2021-ben hozott egy határozatot, amely kijelentette, hogy Lengyelország nemzeti alkotmánya elsősbbséget élvez az uniós joggal szemben.

 

Tény, hogy az uniós jog elsőbbsége az élet egészen triviális területein jelentenek könnyebbséget, legyen szó a banki utalások gyorsításáról vagy a roamingdíjak eltörléséről. Más kérdés azonban, hogy az uniós jog elsőbbségére hivatkozva Brüsszel olyan területeken is bele akar avatkozni a tagállamok életébe, amelyből sok tagállam nem kér. Tipikus területnek számít az LMBTQ-jogok kiterjesztése.

 

 hirdetes_810x300  

A Bizottság egyik vádja szerint a lengyel bíróság nem veti alá magát az Európai Unió Bírósága döntéseinek (itt megint ugyanaz a probléma: az EU Bírósága több kényes területen is átnyúlhat a tagállamok feje felett).

 

Brüsszel 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított, majd 2022 nyarán levelezni kezdett Varsóval a kifogások listájáról. A lengyel válasz elutasító volt. Lengyelország pedig most egyértelművé tette, hogy az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata kizárólag a tagállamok hatásköre, és hogy hasonló állásponton vannak a németek és spanyolok is (ellenük persze nem indult eljárás).

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Lengyelországban ősszel lesznek parlamenti választások, Brüsszel pedig nem is leplezi, hogy a regnáló kormány helyett az Európai Tanácsból, majd az EPP frakcióvezetői székéből hazatérő, rendkívül ellentmondásos múlttal rendelkező Donald Tuskot támogatja. Mivel Brüsszel nem először avatkozik be különböző nyilatkozatokon és jól időzített eljárásokon keresztül a tagállamok belpolitikájába, gyanítható, hogy a most indított pernek is lesz még szerepe a lengyel választási kampány során.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.