Naď: Nem Szlovákia lenne az első NATO-tagország, aki vadászgépeket ad Ukrajnának

Nyitókép: SITA/Jana Birošová

Nem Szlovákia lenne az első NATO-tagország, aki harci repülőgépeket ad Ukrajnának – nyilatkozta szerdán Jaroslav Naď ideiglenesen megbízott szlovák védelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok képviselőinek kétnapos találkozóján.

Naď szerint a brüsszeli tanácskozásokon megerősítették, hogy néhány ország már adott repülőgépeket vagy azokhoz való pótalkatrészeket az ukránoknak.

„Ha valaki Szlovákiában azt mondja, hogy mi lennénk ebben az elsők, annak nincs igaza. Ezt világosan meg kell mondani”

mondta Naď azoknak a politikusoknak üzenve, akik napok óta arra szólítják fel őt és Eduard Heger ideiglenesen megbízott kormányfőt, hogy ne adják át Ukrajnának Szlovákia Mig-29-es vadászgépeit.

   

Naď azt is elárulta, hogy kedden az ún. Rammstein-formában kezdődtek meg a miniszteri tárgyalások, tehát azon több mint 60 ország képviselői ültek össze, akik katonailag is támogatják Ukrajnát az orosz offenzíva megkezdése óta. A védelmi miniszter szerint három témakörben folytak a viták: a MiG-29-esek vagy F-16-osok átadása, valamint a tankok és légvédelmi rendszerek átadása körül.

„Én elmondtam, hogy milyenek a lehetőségeink otthon, Szlovákiában. Az országok kétoldalú tárgyalásokat folytattak, valamint kisebb csoportokban is. Azt gondolom, hogy a dolgok a helyes irányba haladnak. Ukrajna nagy mennyiségű támogatást kapott”

nyilatkozta a miniszter.

Szerdán a tárgyalások már csak a 30-tagú Szövetség minisztereinek jelenlétével folytatódtak. Naď szerint a NATO keleti szárnya védelmének megerősítésére összpontosítottak – beleértve Szlovákiát is.

„Beszéltünk a védelmi kiadások megemelésének új vállalásáról is. Szlovákia teljesítette a maga kétszázalékos vállalását. De nem minden tagországnak sikerült elérnie. Van tehát ott egy nyomás, hogy növeljék a védelmi kiadásokat”

mondta Naď azzal, hogy érezni a tagországok egységességét abban, hogy többet kell befektetni a védelembe.

A miniszter szerint a kétszázalékos vállaláson túl bezsélni kell arról is, hogy ezeket a pénzeket a katonaság modernizációjára költik-e. Szlovákia azon országok közé tartozik a NATO keleti szárnyán, amely bár elérte a kétszázalékos kitűzött célt, de még így is a legkevesebbet költi védelmi kiadásokra.

„Nagy lépést tettünk előre, meg lettünk dicsérve, de még távolról sem vagyunk a célban”

magyarázta, majd példaként Lengyelországot hozta fel, aki már most a GDP-je három százalékát költi védelmi kiadásokra, 2024-ben pedig négy százalékra akarja emelni ezt az összeget. A balti országok közelítenek a három százalékhoz, Románia pedig legalább a GDP-je 2,5 százalékát akarja védelmi célokra fordítani.

Szalay-Bobrovniczky: Magyarország kiválóan teljesít

A brüsszeli tanácskozáson részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter is. Ahogy arról beszámolt, áttekintették a NATO keleti szárnya megerősítésének állását. Magyarország ebben is kiválóan teljesít, hiszen a keleti szárnyon létrehozott négy új harccsoport közül a magyarországi érte el elsőként a teljes műveleti képességet – jelentette ki.

A magyar miniszter arról is beszámolt, hogy Magyarország már egy évvel a meghatározott határidő előtt, tehát még idén elérheti a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási szintet. Hozzátette: több szövetséges tagállam ezt a szintet magasabbra emelné. Erről – mint mondta- a júliusban tervezett, vilniusi NATO-csúcstalálkozón születhet döntés.

„Mi továbbra is békét akarunk. A háború minden jel szerint elhúzódni látszik, és mivel itt emberek életekről van szó, nem tudjuk elégszer elmondani: emberéleteket csak a békével lehet menteni. Ezért továbbra is ellenzünk minden olyan lépést, ami a háború további eszkalációjához vezet”

fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO Vilniusban tervezett idei csúcstalálkozójával kapcsolatban azt mondta, a csúcs előkészítésében fontos szerepet kap a védelmi ipari beruházások megerősítése.

„Magyarország lépéselőnyben van, köszönhetően azoknak a beruházásoknak, melyek nemcsak a magyar védelmi erőket, de a magyar gazdaságot, egyúttal a nemzetközi pozíciónkat is erősítik”

tette hozzá a honvédelmi miniszter.

teraz.sk, MTI, körkép.sk