Közös uniós lőszerbeszerzést javasolnak az észtek Ukrajna ellátására

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Aaron Favila

Az uniós tagállamok már a jövő hónapban megállapodhatnak arról, hogy közösen vásárolnak a legfontosabb lőszertípusokból Ukrajna számára – írja a Bloomberg.

Az Észtország által kezdeményezett javaslat egy 4 milliárd eurós keretet hozna létre egymillió darab lőszer megvásárlására. Az észt javaslatot a hollandok és a románok is támogatják. Az EU külügyminiszterei várhatóan hétfői találkozójukon tárgyalnak majd a tervről, végső döntés viszont csak az uniós országvezetők márciusi csúcstalálkozóján születik.

„Úgy gondoljuk, hogy ez nagyon jó hír, mert Ukrajnának nagy mennyiségű lőszerre van szüksége és nekünk is fel kell töltenünk készleteinket”

mondta Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciáról adott interjújába.

   

Az uniós tagállamok hivatalosan egyénileg, nem a NATO és nem is az EU keretében nyújtanak katonai támogatást Ukrajnának.

Ukrajna rohamosan fogy a tüzérségi lőszerből. Kijev számára jelenleg a muníció beteremtése még a tankoknál és a vadászgépeknél is fontosabb. Az ukrán haderő jelenleg napi 5-8 ezer lőszert lő el a fronton, elemzők szerint a tavasszal felpörgő harcok miatt akár napi 15-20 ezer lőszerre nőhet az ukránok igénye. Ugyanakkor az ukránok már most is gyorsabban használják el a muníciót, mint ahogy azt az európai támogatói pótolni tudják. Az 5-8 ezer napi lőszerigény egy kisebb európai ország havi lőszergyertásának felel meg.

A fegyvergyárosok természetesen üdvözölték a javaslatot, Brüsszel pedig a vakcinabeszerzés projektjével von párhuzamot – ez utóbbi azért nem túl következetes lépés, mert Ursula von der Leyen bizottsági elnök épp a Pfizer vakcinák miatt keveredett korrupciós botrányba.

Más kezdeményezések is alakulnak. A lengyelek koalíciót akarnak létrehozni Ukrajna hadianyag ellátásának finanszírozására. A francia elnök szintén közös lőszervásárlásban gondolkodik. A Reuters pedig vasárnap arról írt, hogy az ukrán Ukroboronprom állami fegyvergyár egy meg nem nevezett közép-európai NATO-országgal közösen tüzérségi lőszergyártásba kezdett, az együttműködés pedig kiterjed más fegyverek és katonai eszközök fejlesztésére is. 

Kaja Kallas észt miniszterelnök az európai hadiipar felfuttatását sürgeti.

„Oroszország három műszakban gyártja a muníciót. Az európai védelmi ipar miért nem teszi ugyanezt?”

tette fel a kérdést. Állítása szerint a „megrendelések hiánya” miatt akadozik a dolog.

Az éremnek persze másik oldala is van. A ukránok katonai támogatásában érdekelt országok természetesen örülnek, ha a közös kasszából (tehát elsősorban német költségvetésből) kerülnek megvásárlásra a lőszerek. Önmagában a hadiipar felfuttatása is logikus lépés lenne. Csakhogy ne csak háború van, hanem energiaválság, infláció, megélhetési válság, zöldgazdaságra való fájdalmas átállás, összeomló ellátási láncok, megroppant szociális intézmények, egymást érő tüntetések. Ezek kezelésére az EU tagállamai eddig közel 800 milliárd eurót költöttek az elmúlt egy évben, és még nem vagyunk túl a nehezén. Ha politikai hajlandóság még lenne is, a költségek vállalásában aligha lesz egyetértés a tagállamok között.

Körkép.sk