Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka

 

Az ukrán hadseregre nézve nem túl hízelgő cikket közölt a The Washington post, amely felkészületlen katonákról, húsdarálóba küldött újoncokról, súlyos lőszerhiányról számol be Ukrajna kapcsán. A cikk több, fronton harcoló katonát is megszólaltat, akik kendőzetlenül számolnak be a problémákról. Azt nehéz megállapítani, hogy a cikk megjelenése nyomásgyakorlásként szolgál Kijevvel szemben, hogy változtassa meg taktikáját, vagy az oroszokat próbálják félrevezetni az információs térben. Tény, hogy olyan dolgokról írtak a Post oldalán, amelyet régóta lehetett sejteni. Ilyen például a kényszersorozások ténye – bár nem ezt a megfogalmazást használták. Az is kiderült, hogy az ukrán veszteségek (sebesültekkel együtt) meghaladhatja a 120 ezer főt.

 

A Washington Post szerint Ukrajna egykori előnyét – amit felkészült hadserege biztosított számára Oroszországgal szemben – az elmúlt év háborúja felmorzsolta. A legtapasztaltabb és legütőképesebb katonái vesztek oda vagy sebesültek meg, ami „megkérdőjelezi Kijev harctéri képességeit a tavaszi offenzívával kapcsolatosan”.

 

Itt érdemes kiemelni, hogy az amerikai narratíva igyekszik élőerő-takarékosságra bírni Kijevet, különösen nehezményezik Washingtonban, hogy az ukránok nem adják fel Bakhmutot, hanem súlyos veszteségek árán is tartják a stratégiai szempontból nem túl lényeges várost. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pedig nem úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna támogatását fenn kell tartani, hogy minél kedvezőbb pozícióból ülhessen tárgyalóasztalhoz.

 

Egyébként ez már a sokadik olyan amerikai sajtóban megjelent cikk, ami kritikusan fogalmaz Ukrajnáról. Nemrég például a Politico számolt be az egyre mélyülő szakadékról Kijev és Washington között. Most a Poston volt a sor, és a két cikk közös jellemzője, nem már rég nem Ukrajna teljes győzelméről beszélnek – szemben például a szlovákiai atlantisa keménymag által továbbra is erőltetett narratívával.

 

A Post szerint az amerikai és német (nem hivatalos) információk alapján az ukránok legalább 120 ezer katonát veszíthettek el eddig a háborúban sebesültekkel együtt. Mivel íratlan szabály, hogy becsléseknél a sebesültek száma háromszorosa az elesetteknek, ez azt jelenti, hogy 30 ezer katona esett el, 90 ezer sérült meg úgy, hogy nem térhet vissza a harctérre. Ebből Ukrajna 13 ezer elesett katonát ismert be eddig.

 

Az orosz oldalnak támadó félként ennél jóval nagyobb veszteségei lehetnek, a nyugatiak 200 ezer főre teszik az orosz elesett és sebesült katonák számát. Ugyanakkor a Post azt is leszögezi, hogy Oroszország nagyobb lakossággal és nagyobb kapacitású hadiiparral rendelkezik.

 

Ez az ukrán haderő nem a tavalyi ukrán haderő

 

Az ukránok erős hadserege ma már nem annyira erős. A 46. ukrán rohamdandár zászlóaljparancsnoka szerint a háború a legértékesebb harci tapasztalat:

 

„Egy hat hónapos harcot túlélő katona és egy lőtérről érkezett katona értéke ég és föld”

 

mondta a Kupol hívójelre hallgató tiszt, aki egyébként igen bátran nevét adta véleményéhez, számolva azzal, hogy nyilatkozata miatt felettesei elő fogják venni.

 

Kupol ugyanis elárulta, hogy maroknyi harci tapasztalattal rendelkező katona maradt a fronton. A többiek meghaltak vagy megsebesültek.

 

Az ilyen kijelentéseknek komoly súlya van, mert több kritikát is előrevetítenek a Nyugat felé. Vagy azt, hogy késlekedett a lőszerszállítmányokkal és lassan adta át a haditechnikát az ukránoknak, vagy azt, hogy úgy ment bele ebbe a konfliktusba, hogy nem volt stratégiai terve a végjátékra, és az ukránok rosszabbul kerültek ki a harcokból, mintha vállalták volna az oroszok által anno követelt semlegességet.

 

A Post Andrij Jermak ukrán elnöki tanácsadót idézte, aki azt nyilatkozta, hogy az ukrán haderő állapota „nem csökkenti optimizmusát a tavaszi ellentámadás sikerével kapcsolatban”. Az ukránok április vége/május eleje táján terveznek déli irányú offenzívát indítani – ennek kivitelezhetőségével kapcsolatban egyre több kétség merül fel. Annak ellenére, hogy Washington is úgy gondolja, hogy az orosz haderő állapota rosszabb lehet a hatalmas lemorzsolódás miatt. Ugyanakkor az ukránok most lényegében támadók lesznek és egy olyan terület ellen készülnek offenzívát indítani, ahol az oroszok jól beásták magukat.

 

Még Kijevben sem mindenki hiszi el a nagy áttörés ígéretét

 

Ukrajnában is vannak kevésbé lelkes hangok. A Postnak nyilatkozó egyik (neve elhallgatását kérő) magas beosztású kormánytisztviselő őszintén elmondta, hogy a Nyugat által ígért tankok mennyisége csak „szimbolikus” (erre a szakértők már hónapok óta próbálják felhívni a figyelmet). Ráadásul az sem biztos, hogy a frissen kiképzett utánpótlás időben a harctérre jut.

 

„Ha több erőforrásod van, akkor aktívabban támadhatsz. Ha kevesebb az erőforrásod, védekezel. Védekezni fogunk. Éppen ezért, ha engem kérdez, nem hiszek a nagy ellentámadásba. Szeretnék hinni benne, de látva az erőforrásainkat, azt kérdezem: ugyan mivel fogunk harcolni? Legfeljebb lokális áttöréseket érhetünk majd el. Nincs emberünk. Ha támadásban vagyunk, kétszer-háromszor több embert veszítünk, mint a védekezők”

 

fogalmazott a névtelen politikus.

 

A fentebb már idézett zászlóaljparancsnok saját bevallása szerint abban reménykedik, hogy az ellentámadásban részt vevő, Nyugaton kiképzett katonák jobban teljesítenek majd, mint akik jelenleg az ő parancsnoksága alatt vannak. Korábban 500 harcedzett, tapasztalat katonával rendelkezett. Ma már csak ő marad, a teljes állományát újoncokra cserélték.

 

A rettegés foka

 

Ezek az újoncok pedig szó szerint félnek harcolni. Kupol szerint olyan katonák kerültek a parancsnoksága alá, akik még sosem dobtak el egy gránátot sem, akik félelmükben gyorsan feladták pozíciójukat a harctéren és akikben egyszerűen nem lehetett rábízni a saját fegyverüket.

 

Kupol egysége a télen vonult ki a kelet-ukrajnai Soledar városából. A tiszt elmondása szerint a harcok során több száz ukrán katona adta fel pozícióját. Most megint teljesen tapasztalatlan emberállománnyal kénytelen helytállni a fronton:

 

„100 katonát kapok, de nem adnak időt, hogy felkészítsem őket. Azt mondják, vigyem őket csatába. Ők meg mindent eldobva menekülnek. Így van. Tudod miért? Mert a katona nem akart lőni. Kérdeztem tőle, miért. Erre azt felelte: félek a lövés hangjától. És valamiért még sosem hajított el egy gránátot sem”

 

mondta. Ezekhez a problémákhoz még akut lőszerhiány is társul.

 

„Itt állunk a fronton, és jön az ellenség, hogy visszaszorítsanak, és nekem nincs mivel lőnöm”

 

mondta Kupol. Óvatos kritikát is megfogalmazott Kijev felé:

 

„Olyan mintha csak interjúkat adnánk arról, hogy már nyertünk, vagy két hét múlva nyerni fogunk”.

 

Hasonlóan lesújtó volt Dmitro beszámolója. A Donyeck régióban harcoló 36. tengerészgyalogos dandárnál szolgálatot teljesítő katona beszámolója szintén sokkoló. Elmondta, hogy a katonák egy jelentős része fél elhagyni a lövészárkokat. Az ágyúzás pedig időnként olyan intenzív volt, hogy volt katona, aki pánikrohamot kapott és a többieknek kellett lefogni. Hiába adott lelkifröccsöt nekik a valós kockázatról, a legközelebbi nehéz helyzetben egyszerűen feladták pozícióikat, és elmenekültek.

 

„Nem hibáztatom őket. Nagyon össze voltak zavarodva”

 

mondta a tiszt.

 

Emberhiány, nyugati kiképzés

 

Az sem titok már, hogy az orosz haderő nem olyan gyenge a fronton, mint volt tavaly. Ma már több mint 325 ezer katonája van Ukrajnában, további 150 ezer mozgósított katonát még ezután vezényelnek a harctérre. Az ukrán katonák kevesebben vannak és nincs elég lőszerük. Ezt maga Budanov, az ukrán hírszerzés feje ismerte el.

 

A Post beszámolója szerint, míg a háború elején az ukránok önként jelentkeztek harcolni, ma már a többség rettegni kezdetett a behívótól. Olyannyira, hogy az ukrán belbiztonsági szolgálatnak le kellett állítania azokat a Telegram-fiókokat, amelyeken keresztül a férfiak egymást értesítették arról, hogy éppen hol osztják a behívókat, mely helyszíneket kell elkerülni. Ez egybevág azokkal az információkkal, miszerint Ukrajnában hetek óta kényszersorozás zajlik. 

 

Az Egyesült Államok eddig többnyire a nyugati haditechnika használatára képzett ki ukrán katonákat. Németországban eddig mindössze 650 ukrán katona végezte el a teljes kiképzést. Március végéig további zászlóaljak fejezik be a programot, pontos számot érthető okokból nem hoznak nyilvánosságra. Beszédes azonban, hogy az EU idén 30 ezer ukrán katona kiképzését vállalta. A britek tavaly 10 ezer ukrán katonát képeztek ki, idén további 20 ezer kiképzése várható. Ezek a számok jelentősek, de a katonák időben nagyon elszórtan kerülnek majd ki a frontra – ahol addigra ki tudja, mi vár rájuk.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!