Klaus Iohannis: Románia 1923-as alkotmánya az egységes román állam megteremtését szentesítette

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Mindaugas Kulbis

A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők.

Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”.

Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg, és megerősítette Románia „természetes együvé tartozását” a nyugati demokráciák jogi és politikai közösségével. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a legkorszerűbb alkotmány sem állhatja egymaga útját az önkénynek és diktatúrának – a demokratikus értékek, Románia európai elkötelezettségének megőrzése a polgárok és az állam intézményeinek közös feladata.

   

A román alkotmánybíróság által kezdeményezett megemlékezésen többek között Nicolae Ciuca miniszterelnök, Alina Gheorghiu és Marcel Ciolacu, a kétkamarás parlament házelnökei, és Daniel ortodox pátriárka is méltatta a történelmi esemény jelentőségét.

A román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülése nyomán létrejött, 1877-ben függetlenné vált, 1881-től kezdődően királyságként elismert, az első világháborút a győztes hatalmak oldalán befejező, területét megkétszerező Románia parlamentje 1923-ban dolgozta ki új alaptörvényét, amelyet 1923. március 28-án hirdetett ki I. Ferdinánd király. Nagy-Románia alkotmánya II. Károly 1938-ban bevezetett királyi diktatúrájáig volt hatályos. A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben lépett hatályba a Román Népköztársaság, majd 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság alkotmánya.

A kommunista diktatúra után alakult alkotmányozó nemzetgyűlés – a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – által kidolgozott, 1991-ben népszavazással megerősített – a NATO- és EU-csatlakozás miatt 2003-ban módosított -, jelenleg is hatályos alaptörvény egyik fő ihletforrása volt az 1923-ban elfogadott román alkotmány.

MTI