Nyitókép forrása: SITA/Kremlin Pool Photo via AP, AP Photo/Michal Dyjuk, AP Photo/Patrick Semansky

 

Egy év alatt sokat változott a világ az orosz-ukrán háború megítélésében is. Az Economist Intelligence (EUI) adatai szerint az Oroszországot „aktívan elítélő országok száma szemlátomást csökkent, több ország Nyugat felé hajlóból semlegessé, semlegesből Moszkva felé hajlóvá vált a háború vonatkozásában”. Az adatok egyértelműen cáfolják az atlantista politikusok azon kijelentéseit, miszerint a világ 140 országa támogatja Ukrajnát (és így a Nyugatot) ebben a háborúban. A helyzet jóval árnyaltabb.

 

Az EIU azt vizsgálta, hogy mennyire és milyen módon támogatták a világ országai Oroszország lépéseit, mennyire visszhangozták narratíváit, vagy épp tartózkodtak attól, hogy a háborút inváziónak nevezzék.

 

Tavaly március óta hét újabb ország sorolt be az Oroszországot egyértelműen barátiként kezelő országok sorába – bár a háborút magát nem támogatják.

 

 hirdetes_300x300  

Az országokat ötös skálán értékelték:

  • Oroszországot elítélő országok,
  • Nyugat felé hajló országok,
  • semleges országok,
  • Oroszország felé hajló országok,
  • Oroszországot támogató országok.

 

Dél-Afrika például sokáig semleges ország volt, ma már az Oroszország felé hajlók táborába került.

 

Összesen nyolc olyan ország van, amely a Nyugat felé hajló csoportból a semleges csoportba került át, köztük Törökország.

 

Itt érdemes kiemelni, hogy hogyan is értelmezi az EIU a fogalmakat. A szövegkörnyezetből az derül ki, hogy elsősorban a narratívák összehasonlításáról van szó. Ha például valaki nem a nyugati fősodornak megfelelően ítéli el a háborút (vagy a béke kizárólag Ukrajna győzelmével lehet egyenlő), akkor jó eséllyel másik csoportba rakják.

 

Így, mivel Magyarország is folyamatosan a fegyverszünet elősegítését hangoztatja, az Oroszországot elítélők táborából a Nyugat felé hajlók táborába került át.

 

A változás annyira nem látványos, de rendkívül beszédes. A tavaly márciusban az Ukrajnát elítélő országok száma 131-ről (ha az ENSZ határozatot nézzük, 140-ről) 122-re csökkent.

 

  • Három ország (Irán, Mali és Burkina Faso) az Oroszországot támogatók közé került.
  • Két ország a Nyugat felé hajlókból az Oroszország felé hajlókhoz igazolt (Benin, Botswana).
  • Öt ország Moszkva felé fordult a semleges álláspontjából (Bolívia, Dél-Afrika, Togo, Uganda, Zimbabwe).
  • Egy ország (Kolumbia) Oroszország elítélése helyett semleges lett.
  • Hét ország a Nyugat felé hajlás helyett inkább semleges lett (Dzsibuti, Gabon, Honduras, Lebanon, Líbia, Katar, Törökország).
  • Egy ország Oroszország felé hajlását feladva semleges pozícióba vonult (Madagaszkár).
  • Két ország (Magyarország és Kuvait) az Oroszországot elítélők csoportjából a Nyugat felé hajlók csoportjába került.
  • Egy ország (Bangladesh) feladva a semleges álláspontját Nyugat felé hajló lett.
  • Összességében 10 ország billent Oroszország felé, nyolc ország nyugati irányból a semlegesség felé, és mindössze kettő távolodott el Oroszországhoz közelebbi álláspontjától. 
  • Három ország, Fehéroroszország, Irán és Észak-Korea fegyverekkel is támogatja Moszkvát.

 

Az EIU azzal próbálja a változás súlyát csorbítani, hogy kiemeli, GDP-arányosan még mindig a világ 60 százaléka a nyugati narratívát követi. Csakhogy népesség szempontjából a helyzet merőben mást mutat:

 

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: Economist INtelligence külpolitika nyugati narratíva orosz narratíva orosz-ukrán háború
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.