Svédország második legerősebb pártja átértékelné az ország EU-tagságát

Nyitókép forrása: express.co.uk

Svédország második legerősebb parlamenti pártjának elnök, Jimmie Akesson ismét belpolitikai témává tette a Swexit lehetőségét. Szerint a külföldi, senki által meg nem választott politikusok és bürokraták túl nagy befolyással bírnak a svéd törvényalkotásra – írja a Štandard szlovák konzervatív portál.

A migrációellenes Svéd Demokraták jelenleg a parlament második legerősebb frakciójával bírnak, a 349 fős Riksdagban 73 mandátummal rendelkeznek. A kormányzó jobboldali blokk, amelynek a Mérsékeltek, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok is tagjai, csak a Svéd Demokraták szavazataival rendelkeznek többséggel.

Akesson elsősorban migrációellenes retorikának köszönheti politikai sikereit. Úgy véli például, hogy Svédország belső problémáit leginkább az évtizedek óta tartó túlságosan nagylelkű migrációs politika okozta, valamint az „új svédek” (értsd: bevándorlók) integrációjának elmaradása. Élesen bírálja a külvárosi bűnbandák által okozott, egyre növekvő erőszakhullámot.

   

Legutóbb pedig az Aftonblader nevű helyi napilapban fogalmazta meg gondolatait az Európai Unióval kapcsolatban, kiemelve, hogy talán eljött az ideje, hogy Svédország átértékelje uniós tagságát.

Az egykor radikális vonalon politizáló Svéd Demokraták évek óta foglalkoznak az uniós tagság kérdésével. Részben ezért, és részben a párt alapítóinak állítólagos fasiszta-neonáci kapcsolatai miatt hosszú ideig támadták őket. A „problémás” tagok azonban idővel távoztak a pártból, Akesson maga pedig elhatárolódott a szélsőjobbtól.

A párt ma a menekültszabályozás szigorítása, az alkalmazkodni képtelen és illegális migránsok kitoloncolása mellett érvel, és az iszlámmal szemben pozicionálja magát. 2019 előtt referendumot szorgalmazott az uniós tagság megtartásáról, majd visszakozott, arra hivatkozva, hogy talán az EU maga, belső kezdeményezésre képes lesz megváltozni.

Most újra terítékre tette a Swexit témáját. A fent említett lapban írt kommentárjában a következőket írta:

„Svédország egyszerűen feladta a jogot, hogy saját magáról dönthessen. Bár az EU-ban a mi politikusaink képviselnek bennünket, összességében túlságosan kicsik vagyunk ahhoz, hogy bármi érdemlegesen változtatni tudjunk. Ez azt jelenti, hogy a német, lengyel és francia politikusok meghatározhatják, milyen autót, benzint szabad vásárolni, milyen fákat szabad kivágni saját területünkön”

fogalmazott.

Úgy véli, hogy az EU működése figyelmen kívül hagyja a helyi választások eredményeit, ezért „fokozatosan jelentőségét veszti” Svédország fejlődése szempontjából.

„Már pusztán az a tény, hogy a svéd településeken hozott döntések több mint 60 százaléka az EU szintjén születik meg, ijesztő. A más országok politikusai és bürokratái, akiket sem választani, sem leváltani nem tudunk, ma nagyobb befolyással bírnak a svéd törvényalkotásra, mint én vagy képviselőtársaim a Riksdagban”

emelte ki. Arról értekezett, hogy meg kell találni a módját a svéd érdekérvényesítő képességek növelésének, kivételeket kell kiharcolni az uniós határozatok alól, hogy a svéd politikai jobban tükrözze a népakaratot.

„A többi tagállam a saját javára használja ki az EU-t, és nekünk is ezt kell tennünk. Itt az ideje benyújtani a számlát minden százmilliárdért, amit az EU-ba küldtünk. Ez már nem arról szól, hogy mit tehetünk az EU-ért, hanem arról, hogy az EU mit tehet értünk”

hangsúlyozta.

Körkép.sk