A cseh elnök figyelmeztette az ukrán vezetést, ne kapkodják el az ellentámadás megindítását

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Petr Pavel cseh elnök óva intette az ukrán vezetést attól, hogy egy elsietett ellentámadással katasztrófát okozzon. Pavel erről a The Guardiannak adott interjújában beszélt.

Legutóbbi kijevi látogatása alkalmával Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Denisz Smihal kormányfőt is figyelmeztette, hogy az ukrán haderő nem rendelkezik a meglepetés erejével, amivel anno a Harkiv megyei sikeres ellentámadásnál rendelkeztek a múlt ősszel.

Mivel az ellentámadás előkészületei még nem zárultak le, azt szorgalmazta Kijevben, hogy ne sürgessék az ellentámadás megindítását mindaddig, amíg minden egység fel nem készül az offenzívára. Pavel szerint egyesek nyomást gyakorolnak az ellentámadás megindítása irányába, hogy eredményeket tudjanak felmutatni.

   

Az ukrán vezetés egyik fő célja az ellentámadással, hogy akár csak részleges sikerek elérésével a nyugati támogatások további és legalább jelenlegi szintű fenntartását eszközöljék ki Ukrajna partnereinél. Az amerikai katonai vezetés például nem hiszi, hogy Ukrajna az ellentámadással áttörő vagy háborút megfordító eredményt érne el.

Pavel ezzel összhangban most azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna számára rendkívül káros lenne, ha az ellentámadás kudarcot vallana, mert nem lesz több lehetőségük, legalábbis idén biztosan nem”. A cseh elnök úgy véli, hogy az ellentámadás során Ukrajna rendkívüli veszteségeket fog elszenvedni hadseregük erejétől függetlenül, ezért nem engedhetik meg maguknak a kudarcot.

Amit az ellentámadásról érdemes tudni

Az ukrán ellentámadás lehet az utolsó nagy dobása a jelenlegi ukrán vezetésnek. A legvalószínűbb támadási irány Zaporizzsja és Herszon megye, tehát a déli irány. Az ukránok megpróbálhatják elvágni az oroszok által megszállt úgynevezett szárazföldi folyosót a Krím és a megszállt kelet-ukrajnai területek között. Ha azt sikerülne elvágniuk, meg tudnának alapozni egy újabb, jövőre esedékes ellentámadást, illetve lőtávolba kerülhetnek az oroszok krími bázisai. Nem kizárt, hogy megpróbálják visszafoglalni a zaporizzsjai atomerőművet, amelynek elvesztése évi kétmilliárd dolláros exportbevételtől fosztotta meg az ukrán államkasszát, nem beszélve a belföldre termelt áramtól és magáról az erőmű értékéről.

Az érem másik oldala, hogy a tavaly rendkívüli sikereket elérő ukrán hadsereg már nem létezik, a katonák igen nagy része vélhetően elesett vagy harcképtelen, a kiszivárgott információk szerint az ukránok elvesztették legtapasztaltabb katonáik igen nagy részét. Kvázi nyugati költségen építette ki még egy hadsereget, 60 ezer katonát nyugaton képeztek ki. Ha ez a haderő is kivérzik, kérdésessé válik, hogy a Nyugat finanszírozni-e fig még egyet, lesz-e elegendő emberanyag hozzá – főleg, ha az offenzíva sikere nem lesz arányban az áldozatokkal.

Az ukránok nem csak a meglepetés erejét vesztették el tavaly ősz óta. Azóta már orosz számbeli fölény alakult ki a közel 1500 kilométeres fronton is. Félmillió orosz katonát tud Moszkva bevetni, ebből 300 ezer már Ukrajnában harcol. És a szankciók ellenére az orosz gazdaság nem roppant meg, az ukrán ellenállás nem omlasztotta össze a moszkvai rezsimet és nem indult meg belső bomlás, amire hivatkozva anno Brüsszel 10 szankciós csomagot alapozott…

Körkép.sk