Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 9-én az Európa-nap alkalmából Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatóján bejelentette a 11. számú szankciós csomagot. A Politico brüsszeli hírportál szerint Brüsszel Közép-Ázsián verné le azt, hogy Oroszország 10 korábbi szankció ellenére még mindig hozzájut a pénzéhez.
Rögtön felmerül több fajsúlyos kérdés is ezzel kapcsolatban. Például, hogy most akkor tényleg működnek a szankciók, vagy sem? Ha működnek, miért kell „harmadik országokat” szankcionálni, ha nem működnek, miért kell 11 szankciós csomag a sikerhez? És főleg: miért éppen Közép-Ázsia, mikor az orosz nyersanyagok legfontosabb felvevő piaca jelenleg India..?
A Politico úgy véli, hogy Brüsszel a közép-ázsiai országok szankciónálásával akarja megbüntetni azokat az országokat, akik segítik Oroszországot a szankciók elkerülésében.
„Az Üzbegisztánhoz és Kazahsztánhoz hasonló országok az EU új javaslatának legvalószínűbb fő célpontjai”
írja a brüsszeli lap, némi elégedetlenkedéssel, mivel úgy véli, hogy Kína és Törökország támogatja Oroszországot leginkább a szankciók megkerülésében. Ez azonban csak részigazság, a listán ugyanis a közel- és távol-keleti országok, köztük elsősorban India szerepel. Persze, az amerikai külpolitika és a liberális mainstream számára India most nem téma – bezzeg Kína és Törökország.
Ami Brüsszel döntését illeti, arról a lapnak nyilatkozó egyik uniós diplomata név nélkül azt mondta, hogy a célja az lenne, hogy rákényszerítse a közép-ázsiai országokat, hogy álljanak be a sorba.
Hivatalosan a csomag három részből áll. Von der Leyen keddi bejelentése szerint az új csomag tartalmazza a korábbi szankciók szigorítását, különösen a harmadik országokból Oroszországba menő fejlett repülőrendszerek terén (emögött Iránt kell érteni). Szankciók várhatnak az olyan, harmadik országokban létrehozott cégekre is, amelyek célja az oroszellenes szankciók megkerülésének könnyítése.
A Politico joggal jegyzi meg, hogy sok tagállam attól tart, hogy ezzel a szankciós csomaggal Brüsszel csak előkészíti egy későbbi, Kína elleni szankciós hullám elindítását, mivel az USA nyomást gyakorol Brüsszelre, hogy vállaljon keményebb konfrontációt Kínával. A tagállami aggodalmak miatt ezért a javaslat azzal számol, hogy a szankciók részleteiről (árukról, országokról, cégekről) a 27 tagállam mindig konszenzus alapján dönt – tehát lesz vétójog.
Persze az sem kizárt, hogy Brüsszel nem ezt a szankciós csomagot akarta elérni, de csak erre futotta. Korábban az orosz nukleáris ágazat szankcionálását szorgalmazták (Kijev követelésére), ám ezt több tagállam csípőből elutasította. Most a szankciók elkerülését tűzték a zászlóra, ami azzal állhat összefüggésben, hogy a hónap végén a Japánban megrendezésre kerülő G7 csúcson a szankciók szigorítása és kijátszásának csökkentése lesz a fő téma – oda pedig Európa nem szívesen menne üres kézzel.
Érdekes kérdés még a konszenzusos döntés is. Azt ugyanis épp most akarják újult erővel eltörölni a nyugati tagállamok, és nemrég német vezetéssel 9 ország fogott össze azért, hogy a külpolitikai területen való döntéshozásból töröljék a tagállami vétó intézményét…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
