Nyitókép forrása: A képen Pedro Sánchez spanyol kormányfő, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

 

Nem tudta az EU belerángatni saját Ukrajna-politikájába a latin-amerikai országok elnökeit. A Közép- és Dél-Amerikai baloldali államfők és az Európai Unió közös csúcstalálkozójának zárónyilatkozat-tervezetéből kihúztak mindent, ami Ukrajnára vonatkozik. Ezzel ismét hangsúlyozták, hogy szerintük az orosz-ukrán háború Európa problémája, és elutasítják a kísérletet, hogy őket is belerángassák a konfliktusba.

 

Közép- és Dél-Amerika országainak vezető képviselő július 17–18-án érkeznek Brüsszelbe, hogy uniós partnereikkel egyeztessenek. Az uniós tagállamok vezetőivel azonban nem tudtak megállapodni az esemény zárónyilatkozat-tervezetén, ugyanis az európaiak megpróbálták arra használni a nyilatkozatot, hogy kommunikációs szinten Ukrajna mellé állítsák a latin-amerikai országokat, akik eddig következetesen elutasították a háborúban való bármilyen részvételt.

 

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a Nyugat egy ideje már próbálja legalább retorikai szinten a saját oldalára állítani az úgynevezett globális dél országait, akik azonban nem hajlandók még retorikai szinten sem oldalt választani. A nyugati dilemma az, hogy a globális Ukrajna melletti kiállás valójában szűk negyven országra korlátozódik, egészen pontosan azokra, akikre az USA-nak a legnagyobb befolyása van: Kanadára, az EU-ra, Japánra és Dél-Koreára.

 

 hirdetes_810x300  

Az EU által megküldött zárónyilatkozat-tervezetet így jócskán megnyirbálták, és saját, 21 oldalas változatot küldtek vissza Brüsszelbe. A brüsszeli sajtópropaganda persze mást állít. Az Euractiv szerint az Ukrajnáról szóló szöveg kifejezetten kiegyensúlyozott volt. Ez persze csak nézőpont kérdése.

 

A nyilatkozat ugyanis azt tartalmazta, hogy az „EU és a CELAC (Latin-amerikai és Karibi Országok Közössége) közösen szorgalmazzák az európai konfliktus komoly és konstruktív diplomáciai megoldását olyan békemegoldással, amely biztosítja mindannyiunk szuverenitását, biztonságát, ahogy a regionális és globális békét, stabilitást és biztonságot”.

 

A latin-amerikaiak ezzel azonban nem tudtak azonosulni. Az egyik dél-amerikai diplomata szerint a nyilatkozat nem szólhat arról, hogy az EU felszólítja Latin-Amerikát arra, hogy támogassa harcát Ukrajnában.

 

Magyarul, a dél-amerikaiak átláttak az európai szándékon. Európa ugyanis igyekszik legalább retorikai szövetségeseket szerezni Ukrajna-párti és oroszellenes politikájához, hogy befelé azt mutathassa, nem vezették zsákutcába a kontinenst. A nyilatkozat ugyanis olyan retorikai fordulatokat tartalmaz, amit Európában aztán a mainstream sajtó könnyedén úgy tálalhat, hogy Latin-Amerika is Ukrajna szuverenitása mellett foglalt állást.

 

Csakhogy a latin-amerikai álláspont teljesen más. Bár a legtöbb ország megszavazta az Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot (ami különösebb áldozathozatalt nem jelentett), viszont nem támogatják az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, és következetesen elutasítják Ukrajna katonai támogatását, saját lőszerkészleteik és régi orosz gyártmányú haditechnikájuk átadását. Annak ellenére nem, hogy Washington cserébe amerikai technikát adott volna nekik.

 

A CELAC határozottan kijelentette, hogy az ukrajnai háborút európai konfliktusnak és Európa problémájának tekinti.

 

A vita egyértelműen azt jelzi, hogy az EU nemcsak az USA-val szemben, de már a világ többi erőterével szemben is rohamosan csökkenő súllyal rendelkezik. A latin-amerikaiak ugyanis egyértelművé tették, hogy az EU nem igazán van olyan helyzetben, hogy nyomást gyakorolhasson és diktáljon. Ezt nyomatékosítva saját nyilatkozat-javaslatuk például tartalmazza, hogy Európa fizessen jóvátételt Latin-Amerikának a rabszolgatártás idején elszenvedett sérelmeiért.

 

Ráadásul nem csak a nyilatkozatról volt szó. Európa nagyon átlátszó módon akarta belerángatni egy propagandaeseménybe a CELAC-ot. A július 1-jétől uniós soros elnökséget betöltő Spanyolország kormányfője, Pedro Sánchez ugyanis meghívta a csúcstalálkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is.

 

Mivel Sáncheznek nemcsak uniós, de belpolitikai célja is, hogy javítsa Madrid kapcsolatát a latin-amerikai országokkal, Zelenszkij arra akarta használni a spanyol soros elnökséget, hogy nyomást gyakoroljon a déli országokra és elnyerje támogatásukat Oroszországgal szemben.

 

Zelenszkij azonban végül mégsem vehet részt a csúcstalálkozón, mert több dél-amerikai ország is kifogásolta jelenlétét.

 

A körülmények miatt nem kizárt, hogy az EU–Latin-Amerika csúcstalálkozó végül Zelenszkij és közös nyilatkozat nélkül fog véget érni.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.