Skynews: a Nyugat és Ukrajna céljai már különböznek. Új narratíva készül: Ukrajna folytathatja, ha akarja – nélkülünk

Nyitókép forrása: SITA/Paul Ellis/Pool Photo via AP

Fontos és jelzésértékű cikk jelent meg a Skynews hasábjain, amely elég nyíltan arra utal, hogy Ukrajna és a Nyugat céljai nem esnek egybe. A Nyugat elérte Oroszország meggyengítésére irányuló céljait, és kérdés, hogy a koronavírusjárvány utáni gazdasági nehézségek árnyékában miért kellene a Nyugatnak beavatkoznia az ukrajnai háborúba. A cikk tele van a megszokott mainstream csúsztatásokkal, hibás megállapításokkal, de a következtetései és a fő mondanivaló egyértelműen egy új narratíva kontúrjait rajzolja fel, aminek az a lényege, hogy Ukrajna folytathatja a háborút, ha akarja, de a Nyugat nélkül.

A cikk már az elején felveti a kérdést, hogy a Nyugat és Ukrajna érdekei valóban egybeesnek-e. Azt kétségtelennek tartja, hogy a korábban így volt. A Skynews szerint Oroszország régóta fenyegetés volt a nyugati érdekekre, és a Szovjetunió megalázó felbomlását követően Vlagyimir Putyin orosz elnök arra törekedett, hogy Oroszországot ismét naggyá tegye, globális szuperhatalommá váljon és ellensúlyozza a bővülő NATO-t. Moszkva „nagy földgáz és olajtartalékai gazdasági erőt biztosítottak számára, a Nyugat növekvő függése az orosz energiától pedig magabiztossá tette Putyint.

A Skynews – a hivatalos két évvel korábbi narratívával ellentétben – most azt írja, hogy „senki sem számított háborúra”.

„Oroszország nagyobb mérete ellenére az ukrán ellenállás határozott, bátor és eredményes volt. (…) Ukrajna nem volt a NATO tagja és a Nyugat nem volt hajlandó egy Oroszországgal vívott közvetlen konfliktusra. Moszkva agressziója azonban közevetlen fenyegetést jelentett (érdemes figyelni, hogy múltidőt használ a szerző – a szerk.). Európára nézve. A Nyugat nem hagyhatta, hogy Oroszország győzedelmeskedjen. A közös cél ösztönözte Kijev katonai támogatásának nemzetközi erőfeszítéseit.”

A lap szerint ugyanakkor a Nyugat célja az volt, hogy megakadályozza Oroszország abban, hogy fenyegesse Európát, miközben Ukrajna célja területe felszabadítása volt. A különböző célok azonban „kellően egybeestek ahhoz, hogy egységes frontot hozzanak létre Oroszország támadásával szemben. 

írja a lap. Nagyjából eddig tartott a cikkben az Ukrajna melletti érvelés. A folytatás sokkal inkább a háborúból való kiugrásnak ágyaz meg.

„A háború előrehaladtával az orosz hadsereg súlyosan meggyengült, a tartós gyengeségek feltárultak. Legalább egy évtizedbe fog telni, mire az orosz hadsereg újraépül és újra felfegyverkezik. A nyugati szankciók megtizedelték az orosz gazdaságot, és Oroszország páriává vált a globális színtéren, az elnököt pedig vád alá helyezte a nemzetközi büntetőbíróság”

írja a lap arra utalva, hogy a Nyugat lényegében elérte célját, és már nincs szüksége a háborúra. Megjegyezzük, azért nyilvánvaló, hogy csak narratíva építésről van szó, mert a fenti megállapítások Oroszországgal kapcsolatban nem teljesen állják meg a helyüket. Íme pár példa: 

• az orosz hadsereg valóban meggyengülhetett a veszteségek miatt, valójában azonban felpörgött az orosz hadiipar (a nyugatival ellentétben), és a háború menete is mutatja, hogy már nem követnek el olyan hibákat a harctéren, mint tavaly tavasszal és nyáron;
• a nyugati szankciók valóban okoztak károkat Oroszországnak, de messze nem olyan nagyok, mint azt várták Nyugaton, olyannyira, hogy egyes ágazatokban Oroszország saját lábra állt, és ma már Németországot is leelőzte (nyilván gyártókapacitásról és nem technológiáról van szó, de ne feledjük, hogy a nyugatiak is rá vannak szorulva az orosz nyersanyagokra, lásd az orosz urán amerikai importjának megduplázódását.
• Oroszország a nyugati sajtóban vált páriává. Kényelmetlen és kínos helyzetben van Moszkva, de már középtávon látható volt, hogy nem ütközik olyan diplomáciai falakba, mint amit a Nyugat várt. Lást az afrikai országokkal közös csúcstalákozót, vagy a G20-ak körüli állandó vitákat. Az sem igaz, hogy Oroszország globálisan elszigetelődött volna, hiszen mindössze a világ 40 országa támogatja Ukrajnát a háborúban, a többiek békét akarnak.
• A nemzetközi büntetőbíróság Hágában elfogatóparancsot ugyan adhat ki az orosz elnök ellen, csakhogy ennek a bíróságnak a hatáskörét még az USA sem ismeri el, így ez egy rövidtávú politikai fegyver, ami jól mutat a sajtóban, de nem több.
• Mindettől függetlenül, ha Skynews által felvázolt győzelmi illúzió kell a Nyugatnak ahhoz, hogy felhagyjon a világháborúval fenyegető eszkalációval, ám legyen. 

A SkyNews ott folytatja, hogy

„Oroszország nem jelent valódi veszélyt Európára. A konfliktus nyugati célja megvalósult. De Ukrajna továbbra is brutális csatákat vív Oroszországgal a megszállók kiűzéséért.”

Ezt az ellentmondást a lap nem fejti ki, de lényegében kimondja, hogy most már a Nyugatnak más problémákkal kell foglalkoznia, nem Ukrajnával:

„Stratégiai céljuk elérése után a nyugati demokratikus kormányoknak a megélhetési válsággal és a hazai prioritásokkal, a nemzeti fegyverkészletek feltöltésével kell foglalkozniuk. (…) Aligha kétséges, hogy a nyilvánosan a nyugati politikusok támogatni akarják Ukrajnát, ‘ameddig csak kell’. A rideg valóság azonban az, hogy Ukrajna céljai már nem egyeznek a támogatói céljaival”

fogalmaz a Skynews, kiemelve, hogy hamarosan egyre hangosabbak lesznek azok a szkeptikusok, akik szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök céljai nem elérhetők és nem támogathatók. Sőt, kétségbe vonja Zelenszkij vezetői képességét is „békeidőben” (erről már korábban is cikkeztek az amerikai lapok).

A lap közvetlenül nem mondja ki, hogy fel kell hagyni Ukrajna támogatásával, azt azonban igen, hogy a Nyugat számára nem stratégiai kérdés Ukrajna támogatása.

„Sok ukránnak továbbra is eltökélt szándéka lesz, hogy kiűzzék az oroszokat országukból. Ez Ukrajna joga, az ő harca, az ő jövője és az ő áldozata. De vajon az ezt követő áldozatok, pusztítások és szenvedések rettenetes öröksége után, mi az ára a békének?”

olvasható cikkben, ami talán úttörőnek számít a tekintetben, hogy egyáltalán felveti azt a dilemmát, hogy mire van szükség a békéhez – ahelyett, hogy a többi nyugati laphoz hasonlóan harctéri eredményekhez és Oroszország térdrekényszerítésével kapcsolná össze a béke feltételét.

Az igaz, hogy a szerző szerint az európai biztonság szavatolása Ukrajna háború utáni szuverenitásának garantálása köré épül majd ki. De nem ír arról, hogy ebben Oroszország ne venne részt, vagy arról, hogy ebben az új konstrukcióban a Krím-félszigetnek ismét ukránnak kell lennie.

Körkép.sk