Nyitókép forrása: SITA/Olivier Matthys, Pool Photo via AP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sunnak adott interjújában kijelentette, hogy az orosz-ukrán háborúból világháború lehet, amennyiben az USA és Kína nem állítja meg Moszkvát.
„A háborúból, amit Oroszország Ukrajna ellen indított, harmadik világháború lehet”
mondta az ukrán elnök. Arról is beszélt, hogy az Izrael elleni mészárlás (október 7-én) Oroszország „nagyon nagy kívánsága volt”. Az ukrán elnök azt állítja, hogy Moszkva segítette a Hamász-terroristák kiképzését.
Zelenszkij úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin módszeresen tűzfészkeket hoz létre a világ minden pontján, amelyek könnyen kikerülhetnek az irányítás alól, ha nem állítják meg az oroszokat.
„Kína nagyobb nyomást tud Oroszországra kifejteni. Nem látom, miért ugyanabban érdekelt Kína a Közel-Keleten, mint Oroszország és Irán. Nem hiszem, hogy Kínának érdekében áll Ukrajna orosz megszállása”
mondta az ukrán elnök.
„Nem egyszerű a helyzet. Ukrajna áll a harmadik világháború globális kockázatának középpontjában, és tényleg úgy gondolom, hogy Oroszország mindaddig ebben az irányba fog nyomulni, amíg az Egyesült Államok és Kína közösen meg nem állítják, és nagyon komolyan ki nem jelentik, hogy Oroszország távozzon [a területünkről]”
folytatta. Hozzátette, hogy Oroszország nem azt érzi, hogy a világ ellene van.
„Most a Balkánon készülnek valamiére. Úgy hisszük, hogy kiképzéseket terveznek, vagy már ki is képeztek bizonyos személyeket. Még nem végeztek”
emelte ki, utalva a Bosznia-Hercegovinában növekvő feszültségre.
A teljes kép miatt érdemes kiemelni, hogy Bosznia-Hercegovina Boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosnyák-Horvát Föderációból áll, és a délszláv háború lezárásakor létrehozott mesterséges államalakulat életképessége évek óta kétséges. A benne élő szerbek pedig már jó ideje a függetlenséget fontolgatják. Ezt most a sajtó is napi témává tette, amit Zelenszkij is a saját propaganda céljaira használt fel. Az sem mellékes, hogy miközben Ukrajna soron kívüli uniós csatlakozásért lobbizik, Szerbia és más nyugat-balkáni országos uniós csatlakozását a nyugati tagállamok akadályozzák, amelynek egyenes következménye, hogy Európa súlya csökken a Nyugat-Balkánon.
Zelenszkij az interjúban elismerte, hogy nyugati segítség nélkül hazája nem tudja megállítani az oroszokat, majd kiemelte, hogy ha az oroszok győznek Ukrajnában, akkor a NATO-tagállamokat fogja megtámadni.
Megjegyezzük, ez a narratíva az ukránok részéről a napi „adjatok fegyvert és pénzt” végeláthatatlan politikának az eszköze. Jelenleg ugyanis a NATO hagyományos erői Európában jóval erősebbek az oroszokénál. A dolog már csak azért is ellentmondásos, mert Oroszország képtelen volt bevenni Kijevet, és a 2022-es évben számos kudarcot könyvelt el. A paradox, amire a nyugati sajtó nem hívja fel a figyelmet Zelenszkij kijelnetései kapcsán, hogy ha az oroszok olyan gyengék, hogy Ukrajna győzhet, akkor az oroszok nem jelenthetnek veszélyt a NATO-ra. Ha pedig Moszkva veszélyt jelent a NATO-ra, akkor Ukrajna eleve nem győzhet.
Zelenszkij mindenesetre nincs könnyű helyzetben. A gázai harcok elterelték a figyelmet Ukrajnáról, már nem ő szerepel a címlapokon. Az Egyesült Államok anyagi és katonai támogatása belpolitikai csatározások miatt bizonytalan. Ukrajna kifogy az élőerőből, és a háború kilátástalansága már a politikai és a katonai vezetés közti nyílt szembenállásban is lecsapódott. Ilyen körülmények között bármelyik háborúban álló ország érdekének tartaná, hogy bevonja az erősebb felet (a NATO-t) az oldalán a háborúba, hogy győzzön. Akár a világháború kockáztatása árán is…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
