Nyitókép forrása: SITA/Claudio Furlan/LaPresse via AP

 

Míg a 2019-es EP-választások a liberális-progresszív pártok nagy győzelmeitől volt hangos, a jövő évi EP-választás az európai, nemzeti-konzervatív (szuverenista) erők előretöréséről fog szólni. Legalábbis erre utal az Euro Elects előrejelzése, amely arra kereste a választ, mennyi mandátumot szerezhetnek az egyes EP-frakciók. A progresszívok a négy és fél évvel ezelőtti sikerek után várhatóan súlyos veszteségeket szenvednek majd el.

 

A két legnagyobb nemzeti-konzervatív tömörülés az EP-ben az ID (Identitás és Demokrácia) és az ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek).

 

Az ECR-ben vannak ugyan liberális elemek is, például a szlovák SaS, amely inkább a gazdasági-konzervatív, neoliberális vonalat képviseli, illetve a liberálisokkal kormányzó és némileg meghasonló cseh ODS. Ám a frakcióban többségben vannak az olyan pártok, mint az Olaszország Fivérei, a lengyel Jog és Igazságosság, a Svéd Demokraták, az Igazi Finnek pártja illetve a magyarokkal rokonszenvező spanyol konzervatív VOX.

 

Az ID kontúrjai már határozottabbak. Ebbe a frakcióba tartozik a Matteo Salvini-féle olasz Liga, az Alternative für Deutschland (amely jelenleg Németország második legnépszerűbb politikai pártja), a holland PVV szabadságpárt, amelynek élén Geert Wilders áll és amely győzni tudott a legutóbbi parlamenti választásokon, illetve az Osztrák Szabadságpárt.

 

A két frakció közös nevezője a benne szereplő liberális elemekkel együtt egyfajta szuverenista álláspont Brüsszellel szemben. Példának okáért: még az SaS sem támogatja a tagállami vétó eltörlését.

 

Az Euro Elects szerint az ID és az ECR együtt jövőre az EP 705 mandátumából 169-et szerezhet meg, ami az összes képviselői hely csaknem 24 százaléka. És ebben nincsenek benne például a jelenleg frakción kívül tevékenykedő Fidesz mandátumai. A becslések szerint a 169-fős keret még 23 képviselővel bővülhet.

 

A bő négy évvel ezelőtti aratott sikerek után a balliberálisokra azonban rájár a rúd. Az elmúlt időszakban a végtelenül arrogáns politikai retorika, az esztelen háborúpárti narratíva és gazdaságot szakadákba taszító szankciós és klímapolitika miatt várhatóan képviselői helyeik megcsappannak. A Zöldek frakciója és az egykori ALDE-ből kinőtt Renew Europe frakció együtt mandátumaik közel egy ötödét elveszthetik. A Zöldek járhatnak a legrosszabbul, képviselői csoportjuk ugyanis a felmérés szerint 72-ről 52-re olvadna.

 

Ennek ellenére a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az Európai Néppárt maradna a legerősebb frakció (alig 5 mandátumot veszíthet az előrejelzés szerint), és a szocdem S&D-vel és a liberálisokkal hozna létre koalíciót.

 

Érdemes megjegyezni, hogy a S&D frakciója az előrejelzés szerint nem veszítene mandátumot, hanem 141 képviselői hellyel stagnálna. Kérdés, hogy mi lesz a sorsa a Smernek és a HLAS-snak az EP-választások után – az szocialista pártcsalád ugyanis felfüggesztette a két párt tagságát, mivel szembehelyezkedtek a nyugat-európai és amerikai mainstream külpolitikával Ukrajna kapcsán.

 

A meghatározó nyugati országokban az erőviszonyok átalakulása és most az EP-választások előrejelzései, valamint az elmúlt hónapok választásainak eredményei is azt sugallják, hogy Európa egyensúlya jobbra tolódik, de nagyon lassan. Spanyolországban a jobboldal győzött, de kormányt alakítani nem tudtak. Lengyelországban szintén nemzeti-konzervatív győzelem született, kormányt alakítani mégis az euroföderalistáknál tudnak nagyobb valószínűséggel.

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.