Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán lemondta az amerikia Kongresszus előtti meghallgatását, ahol videós bejelentkezés keretében beszélt volna, a védelmi minisztere próbálta mentegetni a sajtóban, aki egyébként reagált Kijev főpolgármesterének kritikájára is. Közben a közösségi hálókon egy ukrán katona nyíltan beszélt arról, hogy cserben hagyta őket a vezetés, a Dnyeper bal partján végzett hadműveleteknek pedig mintha csak politikai oka lenne. Az amerikai támogatások elapadása is egyre nyilvánvalóbb problémává válik.

 

Zelenszkij lemondta szerdai beszédét az amerikai Kongresszus előtt. A videós bejelentkezés lényege az lett volna, hogy az ukrán elnök megpróbáljon nyomást gyakorolni az amerikai képviselőkre, hogy szavazzanak meg egy újabb, 60 milliárdos támogatási csomagot. Ennek esélye egyre csökken, de továbbra sem lehetetlen. Umerov védelmi miniszter szerint Zelenszkij távolmaradása azzal magyarázható, hogy „háború van, és a helyzet folyamatosan változik”.

 

Kijevben okkal idegesek. Kedden Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője jelentette ki, hogy Ukrajna amerikai segítség nélkül valószínűleg elveszíti a háborút. Ez egy politikai kijelentés, amelynek lényege, hogy felelőssé tegye az USA-t a kedvezőtlen végkifejletért és nyomást gyakoroljon rá. Ugyanakkor jól jelzi, hogy az ukrán vezetés úgy érzi, nagyon közel állnak ahhoz, hogy az amerikai segélyek tényleg elapadjanak.

 

Umerov viszi a prímet

 

Közben szerdán az ukrán sajtóban nem Zelenszkij, hanem Rusztem Umerov védelmi miniszter viszi a prímet, aki a Fox Newsnak nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők a második és harmadik orosz védvonal közé törtek be a háromszintű védrendszerben. Majd hozzátette, hogy az oroszok által megszállt területek 50 százalékát visszaszerezték.

 

Arra a kérdésre, hogy szóba jöhet-e valamiféle tűzszüneti megállapodás Oroszországgal, Umerov elég arrogánsan azt felelte, hogy az „egész civilizált világ szégyellheti magát, ha nem képes védekezni az autoriter rezsimekkel szemben”. Ezek az erős szavak szintén a felelősség áthárításának szándékát jelzik, vagyis az ukrán hátországban sincs minden rendben.

 

Megjegyezzük, hogy az 50 százalékos terület-visszafoglalás a politikai marketing része. 2022 őszén valóban sikerült az ukránoknak egy ellentámadás során jelentős területeket visszafoglalniuk az oroszoktól, akik, mivel létszámhátrányban voltak a fronton, inkább feladták állásaikat az élőerő kímélése érdekében. Így volt ez Harkivnál és Herszonnál is. Az idei, nagy sajtófelhajtással meghirdetett ellentámadás során azonban mindössze nyolc falucskát sikerült visszafoglalnia az ukrán hadseregnek, és a célt, az Azovi-tenger elérését még részben sem sikerült elérniük. Az ellentámadás egyértelmű kudarc volt.

 

Umerov a Fox Newsnak adott interjúban reagált Vitalij Klicsko szavaira is, aki élesen bírálta a politikai vezetést és kijelentette, hogy ha ezen az úton marad Ukrajna, akkor ugyanolyan autoriter országgá válik, mint Oroszország. Klicsko ráadásul kijelentette, hogy Zaluzsnijnak igaza volt a harctéri helyzetet illetően (patthelyzet).

 

„Úgy gondolom, hogy a főpolgármester kijelentése a politikai szezon megnyitását jelzi”

 

mondta Umerov, majd arról beszélt, hogy Zelenszkij elnök „következetes és elhivatott, hiszen Ukrajnában maradt és harcol”.

 

A katona szerint a vezetés és a nyugati szövetségesek a felelősök

 

A minap az X-en jelent meg egy videó, amelyen egy arcát eltakaró ukrán katona kielemezte a nyári ellentámadás kudarcát. Szerinte az ukrán vezetés a szövetségesek hibáztak. Kijelentette, „nehéz úgy hadműveleteket végrehajtani, hogy a szükséges eszközök alig 30-50 százalékát kapjuk meg, és nincs légifölényünk”.

 

A katona hibának tartotta azt is, hogy a kapott eszközöket szétszórták az 1500 kilométeres fronton, ahelyett, hogy egyetlen szektorra összpontosították volna (megjegyezzük, minden katona és parancsnok azt akarja, hogy ő kapja meg az áttöréshez/védekezéshez szükséges fegyvereket).

 

A nyugati fegyverekkel jól ellátott és nyugaton kiképzett 47. dandár felderítője szerint az ellentámadás tervei és céljai sem feleltek meg a valóságnak, mert az offenzíva megindulása után 12 órával már 5-10 kilométerre akartak behatolni az ellenséges vonalak mögé. Magyarul: arra számítottak, hogy csak olyan ellenállással találkoznak majd az oroszok részéről, mint tavaly ősszel Harkiv visszafoglalásánál.

 

Egy másik katona a Dnyeperről: cserbenhagytak minket

 

A BBC is megszólaltatott egy katonát, aki a Dnyeper bal partjára benyomuló ukrán egységeknél szolgál. Ő úgy véli, hogy a vezetés cserbenhagyta őket, nincs elég felszerelésük, és sokszor a tapasztalatlan katonákat küldik az első vonalakba harcolni. A szintén név és arc nélkül megszólaltatott katona szerint sok társa úgy gondolja, hogy jelenlétük a Dnyeper oroszok által ellenőrzött partvidékén inkább politikai jelentőségű, nem katonai.

 

Elvileg a katonák nyilatkozatai beleillenének Ukrajna pénzért és fegyverért folytatott propagandájába. Ugyanakkor a Dnyeper túlpartján végzett műveletek jelentősége tényleg nagyon korlátozott, mert olyan hídfőt nem tudnak az ukránok kiépíteni, aminek áteresztő képessége a betörés kiszélesítését tenné lehetővé. Egyszerűen nem tudnak elég utánpótlást átjuttatni a megfelelő tempóban, egy ponton hidat pedig nem tudnak megvédeni az oroszoktól.

 

Mindeközben a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Avgyijivka városánál továbbra is brutális harcok folynak. Elemzések szerint az oroszok újabb, hullámokban érkező támadásokra készülnek a térségben. A város eleste sokkal súlyosabb következményekkel járna Ukrajna számára: Avgyijivka a Donbasz kapuja, és az ukránok innen tudták eddig tüzérséggel és rakétákkal lőni a szakadár területek „fővárosát”, Donyecket.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!