Alföldi Róbert: „Semmit sem bántam meg”

Ma is kiadná a románoknak a Nemzeti Színházat december elsején és nem bánta meg azokat a nyilatkozatait sem, amelyeket a színház éléről távozóban adott három éve. Alföldi Róbert a Mandinernek adott interjúban mondja el: vehetjük úgy, hogy a Bayer-ügy miatt ő is visszaadta tiszti keresztjét. A rendező szerint ma fojtó légkör uralkodik, a Fidesz nagyon ügyes, az ellenzék gyáva és csak a saját pecsenyéjét sütögeti. Alföldi készülő rendezései, a II. Edward és egy migránsos darab a Radnótiban megint a magyar valóságnak igyekeznek tükröt tartani, népszavazni pedig nem megy október 2-án.

(…)

Elárverezhető tiszti keresztje van önnek is, igaz?

   

Van valahol, igen.

Hogyhogy még mindig otthon van az a kereszt?

Nemrég költöztem és nem tudom, hol lehet, márpedig meg kellene nézni, hogy miért is kaptam. Időközben meg annyian megtették, hogy százakárhanyadikként visszaadni már talán nem ugyanaz a gesztus. De végül is inkább legyek egy lapon azokkal, akik visszaadták; mint azzal, aki miatt visszaadták. Tehát vehetjük úgy, hogy visszaadtam.

Azt hittük pedig, hogy nem ért egyet a visszaadással, már csak azért is, mert legutóbbi interjújában azt mondta, ön már nem ordít.

Nem ordítás az, ha valaki visszaadja a keresztjét. Nagyon európai gesztus, halk és kulturált módja annak, hogy emberek kifejezzék: nem értenek egyet valamivel.

(…)

(…) Lát-e utólag hibákat abban, ahogy a Nemzeti Színházból való távozását kezelte három éve?

Nem. De tudtam, hogy ezt meg fogják kérdezni.

Persze, hiszen nem volt még sehol önkritikus. Szóval adekvátnak érzi akkori reakcióit, például a bécsi Burgtheaterben tartott beszédét arról, hogy Magyarországon vége a szabadságnak?

Ezt nem csak Bécsben mondtam el, számtalanszor itthon is.

Igaz, de van azért különbség kint és bent között, nem?

Nincs.

Tényleg nem érzi, hogy amikor ott beszél, ahol Magyarországot gennyes gócnak nevezik Európa testén, ahol petíciókat fogalmaznak az ország ellen, kicsit más a kontextus?

Miért gondolnék mást határon kívül, mint határon belül? A véleményemet fogalmaztam meg, ahogy itthon is, interjúkban. És ha figyelmesen elolvassa a beszédet, az is benne van, hogy pontosan én is ugyanazok szerint a rossz beidegződések szerint kezdek el működni, mint, ami ellen beszélek. Tehát, ha kell, akkor az a beszéd igenis nagyon önkritikus volt.

Miközben külföldön is dolgozik, hat darabban van benne itthon!

Tegyék fel akkor azt a kérdést is, hogy hol. Elmondom. Az Átriumban, amely ugye magánszínház. A BMC-ben a II. Edwarddal – a BMC sem állami.

Meg a Bábszínházban és a Radnótiban is – azok meg államiak.

Azok igen, ettől még tényszerű, hogy egy csomó hely, ahová előtte hívtak, kitette elém a stop táblát. Volt, ahol névvel, címmel a polgármester megtiltotta, hogy hívjanak. Önök szerint ez miért van? Azért, mert a színházak nagy része hirtelen rossznak tartja, amit csinálok?

(…)

Szabad ember, ez a szakmája, miért ne mondhatna esztétikai ítéletet egy rendezés fölött?

Nem volna elegáns. Éppen azok miatt a történések miatt, amelyekre még most is rákérdeznek, amelyekről még három év múltán is beszélünk. Mert még mindig, három év után is,  a Nemzeti Színházról kérdeznek. Már három éve nem kell tőlem félteni a Nemzeti Színházat. (…)

 (…)

(…)Azt, hogy volt ott egy működő színház, telt házakkal mentek az előadások, nem lehetett jegyet kapni. Ezt ráadásul elismerték a döntéshozók is: miközben nyilvánosan az „Alföldi menjen az anyjába” volt a divat, jártak azért a Nemzetibe örömmel. A nemzetközi felháborodás meg nem valami politikai aknamunka eredménye volt, hanem reakció egy szakmai szempontokat mellőző, tisztán politikai döntésre. Megjegyzem, azért történhetett ez, mert sikerült nemzetközileg is létező színházat csinálnunk a Nemzetiből. És a pályázatról mint valódi szakmai helyzetről, most ne is beszéljünk. Mert bajban lennénk.

(…)

(…) Színházi eszközökkel szintén hozzányúl a migránsügyhöz?

Van egy színdarab, a Radnótiban mutatjuk majd be januárban, az erről szól, de nem politikai alapon, hanem nagyon személyes emberi történetet mutatva meg.

Már hogyne lenne politikai bármi ebben a témában most!

Miért politikai kérdés, ha szerencsétlen sorsú embereket mutat meg egy színdarab? Mert nem fehérek és nem keresztények?

Azért, mert épp most mutatja meg őket, míg korábban eszébe nem jutott volna.

Nem igaz. Már a menekültügyi balhé kitörése előtt ismertem a darabot.

Semmi baj azzal, ha aktuális egy darab, csak miért mondja, hogy nem politika, ha ebben a helyzetben szegény sorsú migránst mutatni nyilvánvaló állásfoglalás?

Ha állást akarok foglalni a darabbal, akkor amellett akarok, hogy ez az ügy sem fekete-fehér. Hogy borzalmasan bonyolult kérdés. És ez nem politika.

(…)

Az ellenzék álláspontját egyébként érti a kérdésben? Már hogy menni vagy maradni…

Minek az álláspontját? Nem is érdekel, nem is figyelem az álláspontjukat, ha van nekik olyan. Nincs is ellenzék.

Miért nincs?

Mert nagyon ügyes a Fidesz, azért nincs. Remekül felmérte az érzelmi réseket, amelyre aztán rá is nyomult, be is tömködte azokat mindenféle lózungokkal, amelyek kétségkívül hatásosak. Ügyesen felmérték, hogy nem működik a liberális szöveg, ezért megoldatlan fájdalmakból adódó frusztrációkra játszanak rá.

Nem azért nincs ellenzék esetleg, mert rosszul kormányoztak meg szétloptak mindent?

Ez reménykeltő, akkor elég hamar Fidesz sem lesz. A mostani ellenzék gyáva és csak a saját pecsenyéjét próbálja sütögetni.

(…)

Az októberi premier, a II. Edward kinek az ötlete volt?

Az speciális történet. A Zeneakadémia részéről érkezett egy felkérés eredetileg. A hatvanas-hetvenes években készültek olyan produkciók, amikor élő zenével mutattak be klasszikus darabokat – effélére kértek, hogy valami Shakespeare-t rendezzek meg így. Shakespeare-hez viszont most nem volt kedvem: sokat rendeztem mostanában. Úgy éreztem, jobb lenne valami más abból a korból. Ezért jött aztán Christopher Marlowe és a II. Edward. A Zeneakadémia viszont elállt a tervtől, ezért Mari összehozta a BMC-vel és a Café Budapesttel.

Azt azért már most sejtheti, sokan mit fognak mondani, miért nyúlt a darabhoz.

Hogy a „buziság” miatt?

Talált.

Nem nagyon érdekel. Nem szoktam „csak azért is”-alapon rendezni. A II. Edward azért fontos nekem, mert szépen mutatja meg, hogyan befolyásolja a magánélet a hatalmat, illetve, hogy a hatalom iránti vágy mennyire befolyásolja a magánéletet. Hogy a hatalmasok mennyire élnek vissza a hatalmukkal, mennyire keverik össze a magánérdekeikkel, magánélvezeteikkel.

(…)

Ha már azonosulás: mit jelent az a szó, hogy „haza” Alföldi Róbertnek?

Mit jelent a „haza”? Azt, hogy nem tudok innen elmenni. Akkor sem, ha itt van ez a sok szarság. Ez a haza. Az élet. Meg az, ami érdekes belőlem külföldön. Aki én vagyok.

Mandiner.hu, Alföldi Róbert: „Semmit sem bántam meg”