Heti sajtófigyelő: Mit ír a külföldi sajtó Szlovákiáról?

Heti sajtófigyelőnkben megmutatjuk, hogyan nézett ki Európa a második világháború előestéjén. Szó lesz arról is, hogy egyes nyugati lapok szerint a kelet-európai országok költik a legtöbbet a szülők támogatására (anyasági, szülői támogatás). A Bloomberg újra Emmanuel Macron kelet-európai látogatását elemezte, a NewEurope.eu portál pedig a III. Fico-kormányt kritizálta, amiért nem használta ki Szlovákia kedvező gazdasági helyzetét. 

Szlovákia növekszik, de a legkevésbé a szomszédaink közül

Közép-Európa gazdasági lefékeződéséről a nyugati sajtó előszeretettel ír, a valóságban azonban Közép-Kelet-Európa gyorsabban bővül, mint az eurozóna átlaga. Miközben Robert Fico arról beszél a sajtótájékoztatóin, hogy Szlovákia Európa motorja, elfelejti megemlíteni, hogy a Visegrádi Csoport országai közül a leglassabban éppen mi növekedünk. Ráadásul a foglalkoztatottsági adataink is elmaradnak Csehországtól és Magyarországtól.

   

A NewEurope.eu portál múlt heti cikkében azt elemezte, vajon milyen hátulütői lehetnek a jelenlegi kormányzat „tétlenségének”. A portál szerint ugyanis Szlovákia nem használja ki a jó gazdasági körülmények adta lehetőségeket.

A korrupció a fő kerékkötő

Az Eurobarometer 2015-ös felmérése szerint például a hazai vállalkozók két harmada úgy érzi, a korrupció alapvetően befolyásolja az üzleti tevékenységet. Az OECD felmérése szerint pedig a bíróságok függetlensége szempontjából Pozsony szintén átlagon alul teljesít.

A NewEurope.eu kiemeli, hogy az ezredfordulótól az évente külföldre távozók száma megtízszereződött. Épp a szlovákiai kivándorlók körében a legmagasabb azon diplomások aránya, akik alacsony képzettséget igénylő munkakörben helyezkednek el a befogadó országban – vagyis a szlovákiai diplomások közül kerül ki a legtöbb egyszerű munkára kárhoztatott dolgozó külföldön.

Bloomberg: Szlovákia a harmadik legtöbb vendégmunkást küldi Európába

Szlovákia a harmadik legtöbb kiküldött munkást foglalkoztatja valamelyik másik uniós tagállamban Lengyelország és Szlovénia után – közölte a Bloomberg gazdasági portál. Az adott időszakra külföldön alkalmazott kelet-európai munkaerők tömegét Emmanuel Macron „szociális dömpingnek” nevezi, akik „hazai” munkásoktól veszik el a munkát. Ennek orvoslására a francia elnök úgy véli, növelni kell a bérkülönbségeket, ezért találkozott Salzburgban a Slavkovi Hármakkal, illetve Romániával és Bulgáriával.

A Bloomberg megjegyzi, hogy Csehország, Szlovákia és Bulgária hajlik az egyezségre Franciaországgal, de Lengyelország – ahova egyébként a francia elnök még nem látogatott el – tiltakozik Macron elképzelése ellen.

Beata Szydlo lengyel kormányfő azzal vádolta Párizst, hogy megpróbálja megosztani az EU-t. Szydlo ígéretet tett, hogy továbbra is védeni fogja a kiküldött munkavállalók érdeket.

Egyébként a lengyel minimálbér 450 euró, ellenben a francia minimálbér 1450 euró körül mozog.

A második világégés előestéje térképen

Az alábbi térképet a „WW2 Tweets from 1939” nevű felhasználó tette közzé az interneten szeptember 1-jén. Így nézett ki Európa térképe a második világháború előestéjén, majd szeptember 1-jén Németország Gdansknál, Szlovákia pedig déli irányból megtámadta Lengyelországot. A hadtestek elhelyezkedését is jól ábrázolták a készítők.

Map of Europe on brink of war. Germans have invaded Poland from west, south (Slovakia), & north (East Prussia) & taken free city of Danzig. pic.twitter.com/wE6ZrWIAYR

— WW2 Tweets from 1939 (@RealTimeWWII) 2017. szeptember 1.

Anyasági nyugaton és keleten

Érdekes cikket közölt a gyermeket vállaló szülők támogatásáról az The Economit brit gazdasági lap, amely összegyűjtötte, mely államok támogatják leginkább az újdonsült szülőket anyagi formában. Meglepő, de Magyarország a harmadik, Szlovákia (Ausztriát is megelőzve) a hetedik a listán.

Igen ám, csakhogy az The Economist szerkesztői elég érdekes arányokat vettek alapul.

Azt írják, hogy Észtországban és Magyarországon például az anyák három évig otthon maradhatnak a gyermekükkel, és támogatás nagysága az utolsó másfél évre számított átlagos fizetésükkel egyenlő. Szemben a gazdag nyugati országokkal – sajnálkozik a bit lap –, ahol az anyáknak csak három hónapnyi támogatást, vagy annál kevesebbet fizetnek, mint például Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Írországban és Svájcban.

A The Economist azonban elfelejti kihangsúlyozni, hogy az általuk alkalmazott matek a támogatás nagyságát nem önmagában, hanem az adott országra jellemző átalgbérhez viszonyítja. Nyilván nem egészen korrekt összevetni a szlovákiai béreket a Svájciakkal, mert nem mindegy, hogy az anyaságit például havi 460 euróból, vagy 4600 euróból számolják.

A másik, amit elmulasztottak megemlíteni, hogy a fejlett nyugati országokban jól kiépített bölcsöde-rendszerek működnek, így a nők a szülés után néhány hónappal már visszatérhetnek a munkapiacra – már ha akarnak. Szemben a közép-európai viszonyokkal, ahol három év anyasági után nem feltétlenül könnyű munkát találni.

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com