Benedek
  • HUF: 313.77
  • USD: 1.14
  • 4 °C
  • 19 °C
média

Articel 19: Tíz éve volt utoljára ilyen rossz állapotban a sajtószabadság

Nyitókép: theindependent.co.uk

 

Tíz éves minimumon van a sajtszabadság számszerűsített mértéke a világon. Az Article 19 nem kormányzati szervezet (NGO) által közölt tanulmány szerint a legnagyobb hanyatlás Lengyelországban, Horvátországban, Romániában, Oroszországban és Magyarországon tapasztalható.

 

A statisztika szerint 2017-ben világszerte 78 újságírót és 312 jogvédő aktivistát öltek meg, további 326 újságírót börtönöztek be. Ilyen eseményre Magyarországon nem került sor. Az Artivle 19 jelentése azt is megállpítja, hogy a közelmúltbeli újságírógyilkosságok – Ján Kuciak és menyasszonya (Szlovákia), Dzsamál Hasogzsi (Szaúd-Arábia), Victoria  Marinova (Bulgária) és Daphne Caruana Galizia (Málta) mutatják igazán a sajtószabadság mértékének romlását.

 

A politikusok támadásairól is szót ejtettek. Megjegyzik például, hogy Szlovákia egykori kormányfője, Robert Fico 2017-ben „mocskos szlovákellenes prostituáltaknak” és „idióta hiénáknak” nevezte a sajtó képviselőit, Miloš Zeman cseh elnök pedig egy Becherovka „markolatú” Kalasnyikov-utánzatot mutatott  be egyik sajtótájékoztaján, amibe azt a feliratot vésték, hogy „újságírókra” – mármint hogy rájuk jelenthet gyógyírt.

 

Az NGO jelentése külön foglalkozik Magyarországgal, amit az ilyen szervezetektől már megszokhattunk. A magyar kormányt azzal vádolják, hogy „fokozottan önkényuralmi” és olyan törvényt fogadott el az NGO-k ellen, ami a legkeményebb Európában. Azt is felrótták, hogy a kormánypárti média „más újságírókat lejárató” cikkeket közölt és Orbán Viktor „gyakorlatilag felvásárolta a magyar médiapiac zömét”.

 

A magyar kormánypárti médiában valóban jelentek meg más (értsd: ellenzéki) sajtóorgánumokról szóló írások, ezek azonban inkább a csúsztatott állításokra hívták fel a figyelmet, amely főleg a magyar országgyűlési választások előtt állandó téma volt. Ráadásul az ellenzéki média sem rettent vissza attól, hogy lejárató hangenmben publikáljon a kormánypárti sajtóról.

 

Balogová: Az újságíró gyilkosságának kivizsgálása próbatétel a demokrácia számára

 

A magyar sajtóban továbbra is balliberális túlsúly uralkodik

 

A Nézőpontok bogján megjelent elemzés pedig épp arra mutat rá, hogy annak ellenére, hogy november végén megkezdte működését a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), ami egy holdinba fog össze több médiumot – elsősorban konzervatív sajtóorgánumokról van szó – az erőviszonyok Magyarországon nem változtak, és a „balliberális túlsúly” továbbra is érvényesül.

 

„A létrehozott szervezet ugyan első ránézésre jelentős médiapiaci átalakulást feltételez, ám a közéleti hírek eljuttatása szempontjából az erőviszonyokat nem változtatja meg. Csupán szervezeti racionalizálás történt az eddig is deklaráltan konzervatív világnézetet képviselő médiumok között. Egyedül a Szabad Föld megvásárlása és integrációja jelent minimális átrendeződést a világképek szempontjából a médiapiacon.”

 

olvasható a blogban. A szerző hozzáteszi, hogy az eddig is kormánykritikus szerkesztőségek pontosan ugyanannyi emberhez tudják eljuttatni üzeneteiket, mint egy héttel korábban, ahogy a kormányzat világképét osztó orgánumok sem jutnak el szélesebb közönséghez.

 

Az online médiák területén például az oldalelérések statisztikái szerint a kormánykritikus portálok csaknem háromszoros fölényben vannak a kormánybarát, pontosabban a KESMA holdinjágoz csatlakozó portálokhoz képest. Hasonló a különbség az online televíziózás területén is. Összességében, minden területet vizsgálva (tévé, rádió, nyomtatott és online sajtó és tévé) a magyar kormánnyal szemben bíráló hangnemű sajtó 4,44 millió főnyi eléréssel rendelkeznek, míg a kormánnyal barátibb hangvétellel közlő médiumok „csak” 2,23 millió főnyi eléréssel.

 

Ezt azért érdemes tudni, mert  a magyar kormányt Brüsszelben és más nemzetközi fórumokon nagyon gyakrna mutatják be a sajtószabadság leépítőjeként. Aki azonban nézte az Európai Bizottság állampolgári jogi bizottságának, a tájainkon immár hírhetté vált LIBE-bizottság tavalyi és idei vitáit, azt hallhatta, hogy az ellenzéki sajtó egyetlen problémát ismételt körbe körbe: nem kapnak hirdetési megrendeléseket attól a kormánytól, amit elég változó színvonalakon kritizálnak.

 

A LIBE-jelentés margójára: Koncepciós per Magyarország ellen a “többség hangja erősebb” elv alapján

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás