Rigó vs. Orosz – Felvidéki magyar kultúrvita a Pátrián

Nyitókép: montázs

A kultúra a felvidéki magyarság legerősebb összetartó ereje. A kultúrpolitika pedig az ennek működtetésére szolgáló keretrendszer, melyről különbözőképpen vélekednek attól függően, hogy a Most-Híd, vagy az MKP politikusáról van-e szó.

A Pátria rádió szombati vitaműsorában Rigó Konrád (Most-Híd) kulturális államtitkár és Orosz Örs (MKP), a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) képviselőjelöltje is erről tett tanúbizonyságot.

Felkészületlen Pátria rádiós műsorvezető

   

Egy rövid megjegyzéssel ismét kitérnénk a közmédia nemzetiségi műsorainak irányítói felé. Nagyban növelné ugyanis a Pátria rádió közéleti műsorainak jelenleg reménytelenül alacsony, rendkívül elfogult színvonalát, ha a drága műsoridőt felkészültebb műsorvezetőkre bíznák. Olyanokra, akik nem feleslegesen elvont, elméleti kérdésekkel pocsékolnák a drága műsoridőt, hanem tudásukat bizonyítva képesek lennének a valós problémákra reflektáló kérdéseket feltenni.

Évértékelésével Bugár és Menyhárt leginkább önmagát értékelte

Finta Márk műsorvezető sajnos ezúttal sem tudott megfelelni e máshol már teljesen természetes elvárásoknak.

Független KKA – a pozitív példa

A kultúra támogatását illetően Rigó Konrád az általa függetlennek nevezett Kisebbségi Kulturális Alapot (KKA) hozta fel pozitív példaként, mely azonban Molnár Norbert vezetése alatt sorozatos kritikák tárgya a döntéshozók politikailag motivált, összeférhetetlen helyzete miatt.

Ennek alátámasztására álljon itt egyetlen példa Rigó Konrád Kulturális minisztériuma részéről a KKA-val kapcsolatban:

„Az Alap működésében jelen van az összeférhetetlenség. Az egyes törvények másként definiálják, hogy mi is az az összeférhetetlenség, így a gyakorlatban nem lehet teljesen kizárni, hogy egyes programokban a döntéshozók egyben együttműködő partnerei is a támogatásért folyamodó szubjektumoknak.”

Hogy ez mennyire megalapozott, arról a Körkép.sk-n mi magunkat is többször beszámoltunk. A portálunk működtetésére beadott pályázataink évek óta nulla euró támogatást kapnak. Azok döntenek tehát rólunk bizottsági tagokként, akik a konkurenciát jelentik számukra, és egyúttal szubjektumaikkal pályáznak is több tízezer eurós támogatásokat nyerve el.

Mennyi az annyi?

Rigó Konrád mégis úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer hatalmas méretű függetlenségi mechanizmussal rendelkezik. Mi több, szerinte épp a Magyarországról érkező támogatások terén hiányzik ez az „önrendelkezési modell,“ és örülne, ha a magyar kormány által a felvidéki magyarság számára felajánlott támogatásokról is a vegyespárt által létrehozott keretrendszerben döntenének.

Orosz Örs szerint azonban magyarországi támogatás nélkül a szlovákiai magyar intézményrendszer összeomlana. Mint elmondta, a szlovák költségvetésből érkező alacsony támogatási összeg miatt fejlődő szlovákiai magyar kultúráról nem is nagyon beszélhetünk.

„Az óriási pénzösszegbeli különbség Szlovákia és Magyarország részéről jelenleg is fennáll.“

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy felvidéki magyar kulturális autonómiáról beszélni úgy, hogy a jelenlegi keret csak a töredékét tudja biztosítani a fenntartásnak, elég nehéz.

„Ahhoz képest, hogy mennyit költ Szlovákia a szlovák kultúrára, ennek csak egy kerekítési hibája az, amennyiben a magyar kultúra részesül.”

 

A politizáló Csemadok

A műsorban szóba került a Csemadok politizálása is, melyet Rigó Konrád elfogadhatatlannak tart. Nehezményezte, hogy a kulturális és közművelődési intézményként definiált Csemadok elnöke, Bárdos Gyula aktív politikus, az MKP Országos Elnökségének tagja, mi több, a Magyar Közösségi Összefogás listavezetője, aki aktívan segítette a Csemadok hálózatát is felhasználva az Összefogás párt bejegyzéséhez szükséges aláírásgyűjtést. Mindez feszültséget váltott ki a Csemadok alapszervezeteken belül.

Cáfolta azonban, hogy a Most-Híd egy ellen-Csemadok létrehozását tervezné. Mint elmondta, a vegyespárt egy Nemzeti Kisebbségek Művészeti Központjának nevezett csúcsintézmény létrehozását tudná elképzelni, mely összefogná mindazt, ami kiemelkedik a közművelődésből és tevékenysége, kimenete olyan szintű, hogy országosan bemutatható.

„Akkor ezen az Art Minoron belül be tud mutatkozni országosan és nemzetközi szinten is”

– magyarázta.

Orosz Örs erre reagálva kritizálta, hogy a vegyespárt kulturális államtitkára, aki négy évig tevékenykedett, miért három hónappal a választások előtt nyit meg ilyen fajsúlyos témákat egy másik kormányra helyezve annak megvalósítását? Ráadásul mindezt társadalmi vita nélkül.

„Honnan olvasták ki, hogy új intézményrendszert szeretnénk létrehozni? Félre akarják értelmezni azt, amit nem kellene. A Csemadok úgy működik, mint egy civil szervezet. Ha jogilag az állami támogatáspolitikába akarjuk beintegrálni, akkor intézményként is regisztrálni kell. Őket látjuk elsődleges partnernek. (…) De együtt kell gondolkodnunk és a jövőt építenünk. Egy felelős politikát folytató pártnak feladata, hogy célokat tűzzön ki maga elé a következő időszakra is”

– hangsúlyozta Rigó.

Kevés a magyar műsoridő

A beszélgetés további részében szóba került még a közmédia nemzetiségi műsorideje is. Orosz szerint tarthatatlan, hogy bár a közmédia összműsoridejének 9,3 százalékára lenne törvényi lehetőség, jelenleg, Lovász Attila vezetése alatt annak csak 0,39 százaléka magyar műsoridő.

Rigó erre reagálva elmondta, hogy a politika feladata a keret biztosítása. Tartalommal már maguknak kell megtölteniük, és e téren szerinte a Pátria rádió és a köztévé jó úton jár.

Finta Márk műsorvezető az adás végén aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Felvidékre is átszivárog a magyarországi kultúrharc, feszültséget okozva az itteni intézményekben.

Orosz Örs ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy úgy a Most-Híd, mint az MKÖ a pozsonyi parlamentbe aspirál. Az ottani döntéshozatallal és annak hatásaival érdemes inkább foglalkozni, hiszen azokat lehet érdemben befolyásolni.

„Erre Magyarország vajmi kevés ráhatással bír”

– mutatott rá.

Rigó Konrád szerint a megoldás kulcsa az lenne, hogy ahogy Szlovákiában is elmozdították a kulturális önrendelkezés felé a kulturális támogatásokat, úgy

„azt javasolnánk Budapestnek is, hogy sokkal jobban vonjanak be minket a döntéshozatalba. Ez előre tudja vinni és függetleníteni magát az ottani politikai rendszertől“

– zárta.

Hogy ez mit is jelentene a gyakorlatban, az jól látható a KKA és elődei politikailag motivált döntéseiből az elmúlt években.

Körkép.sk