Emlékszik még valaki erre a nyelvművelő műsorra Grétsy professzor úrral meg Vágó Istvánnal? Én nagyon szerettem. Ezért jutott az eszembe valami hasonló. Nem mintha én megközelíteném az említett úriemberek tudását a magyar nyelvről és annak helyesírásáról, csak mára olyan szinten hanyagoljuk a magyar helyesírást (és nyelvhelyességet), hogy még a magamfajta önjelölt nyelvőr is tud helyesírási és/vagy nyelvhelyességi tippeket adni. Egész pontosan tízet. (S plusz egyet a Csemadok Komáromi Területi Választmányának…)

Még egy dolog: mint mondtam, nem profi nyelvész vagyok, hanem csak egy lelkes rajongója a magyar nyelvnek. Ennek megfelelően a magyarázatok is csak annyira fogják érinteni a nyelvtani szakzsargont, amennyire az elengedhetetlenül szükséges. És azt, ugye, mondanom se kell, hogy a lista a teljesség igénye nélkül készült a mailek, blogok, sms-ek olvasása közben felfedezett visszatérő hibákról… (A helytelen forma dőlt betűkkel.)

1. egyelőre vs. egyenlőre
Sokszor olvasok ilyeneket: „Egyenlőre nem tudom, hogy tudok-e menni.” Pedig ebben a mondatban az egyelőre a helyes. („Egyelőre nem tudom, hogy tudok-e menni.”) Vagyis: még nem =egyeLőre nem. Az egyenlőre is helyes ilyen értelemben: két valamit egyenlő hosszúságúra, vagyis egyenlőre vágok.

2. Magyar-e vagy?
A Belgát se nagyon csípem, de ez a fajta hiba, kifejezetten irritálja a fülem. Van egy olyan érzésem, hogy a legtöbben tudják is, hogy ez helytelen, de már annyira megszokták, hogy nem bírnak/akarnak leszokni róla. Főleg Nyugat-Szlovákiában észleltem a magyarok körében. Nálunk, Palócföldön nem. Igaz, hogy mi sokszor használjuk az -e kérdőszócskát, de legalább helyesen. Vagyis az igére kapcsolva. Így: Magyar vagy-e? Megcsináltad-e (a leckéd) stb. (És nem Meg-e csináltad…)
Legalább írásban oda kéne figyelni rá. Tényleg csúnyán mutat. (Legalábbis az én palóc szemeimnek.)

3. végül is – legalábbis
Apropó legalábbis. Én is csak nemrég tudtam meg, hogy ezt a két szót így kell helyesen írni: egyiket egybe, a másikat külön. Én a végül is-t eddig mindig rosszul használtam. Most már tudom. 🙂 (Azt viszont csak gyanítom, hogy akkor az „először is” szintén külön írandó.)

4. nem szokunk
Ez meg a következő csallóközi specialitás. (Esküszöm, hogy Gömörben ezt még nem hallottam senkitől.) Ez nem helyesírás, de helytelen. „Nem szokunk vasárnaponként dolgozni” – rossz. Mert ezt múlt időben kell használni: nem szoktunk. (Belekezdhetnék a magyarázatba, hogy miért, de nem hiszem, hogy tökéletesen szakszerű lenne, viszont nagyon hosszadalmas. Ha valaki nem hiszi, járjon utána. 🙂

 hirdetes_300x300  

5. muszály – muszáj
Na, melyik a helyes? Én sokáig helytelenül azt hittem, hogy az előbbi. Pedig NEM. muszáj – így a korrekt.

6. Mondd vs. éld!
Bizony: előbbi két d-vel, utóbbi eggyel. Miért? A mondani ige esetében a mond a szótő, erre jön a felszólító mód jele (j) hasonulva, ezért lesz két darab d a szó végén. Ha ugyanezt a procedúrát végigfuttatjuk az élni igével, észrevesszük, hogy ott nincs d, vagyis simán éld lesz a helyes. (Ezek csak mintapéldák, több ilyen van, de ezekkel találkoztam a legtöbbször hibásan. Ez főleg a mond-mondd esetében problémás, mert egy d-vel mást jelent. („Tomi épp egy verset mond. – Tomi, mondd azt a verset, de gyorsan!”)

7. Szlovákián
Tipikus szlovakizmus (szlavizmus?). A „na Slovensku” tükörfordítása. Helyesen: Szlovákiában. Lásd még Teenél.

8. ez éven, múlt éven
Ezek nem tükörfordítások a szlovákból (v tomto roku, v minulom roku/vlani), de helytelenek. Így mindenképp. Az „ez évben” szintén magyartalan, s bár a „múlt évben” nyelvtanilag helyes, de sokkal szebben hangzanak az „idén” és a „tavaly” szavak. Vagy nem?

9. általlunk, értesítellek
Előbbi egy mailből van, utóbbit sms-ben kaptam. Nem először, és nem egy embertől. Valószínűleg egy nyelvjárási sajátosság szivárgott be az írott szövegbe. (Mert én nem ejtem hosszan se azt, hogy „általunk”, se azt, hogy „értesítelek”, viszont más magyarázatot nem tudok rá találni, mint hogy az érintetteket úgy írták le, ahogy ki szokták ejteni.)

10. kárpát-medencei
Ezt a földrajzi nevet olyan sokszor emlegetjük, mégis találkozok még a helytelen használatával (értelemszerűen csak írásban). Nagy K, kis m, még a jelzős szerkezetben is. So: Kárpát-medence, Kárpát-medencei.

+ egy: állíttatta
tabla_csemadok_knLegyen az egy bónusz a komáromi Csemadoknak… 🙂 Igen, így a helyes: kétszer két t-vel, nem úgy, ahogy a táblán van… (Lásd még Hírlapírónál)

Végezetül pedig jöjjön egy ajánló. Ha valakinek megjött a kedve még jobban fejleszteni helyesírását, annak ajánlom a helyesiras.blog.hu goldenblogos portált.

Itt meg egy link ugyanerről az oldalról egy nagyon hasznos szólistára a legproblémásabb esetekről + a helyes alakjukról.

Megosztás:
Címkék: csemadok helyesírás nyelv
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!