Kicsik és nagyok, öregek és fiatalok, egészségesek és betegek, katolikusok és nem katolikusok, magyarok és magyarok. Mind egy helyre igyekeztünk pünkösd szombatján. A csíksomlyói Szűz Máriához, aki évről évre visszavárja gyermekeit.

Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyarok százezrei zarándokoltak Erdélybe, Csiksomlyóra, hogy kérjenek, vagy éppen köszönjenek, hálát adjanak vagy egyszerűen csak erőt merítsenek és együtt imádkozzanak.

A csíksomlyói búcsú ma már olyan fogalommá nőtte ki magát, amely túllépte a vallás határait és egy nemzet zarándoklatává vált. Egy nemzeté, amely egy nap az évben együtt ünnepel. Otthonról haza indul ilyenkor a Kárpát-medence magyarsága.

A csíksomlyói búcsú több évszázados múltra tekint vissza, 1567-ben ugyanis János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel kényszerítette Csík, Gyergyó és Kászon katolikus népét az unitárius vallás felvételére. Ők azonban nem adták fel harc nélkül, és szembeszálltak a hitújító János Zsigmond seregével. Harcukat Szűz Mária kegyelmébe ajánlották. Pünkösd szombatján Csiksomlyón gyülekeztek és indultak el a Hargitára, hogy hitük mellett kiálljanak. Leleményességükkel sikerült győzniük. Ekkor fogadalmat tettek, hogy hálából minden évben ellátogatnak Csiksomlyóra.

csíksomlyó2
csíksomlyó2

Azóta az esemény lényegesen kinőtte magát és az egy nemzethez való tartozás szimbólumává vált. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy az esős idő ellenére is hatalmas tömeg gyűlt össze a Somlyó-nyergében megtartott ünnepi nagymisén. De ez nem meglepő, hiszen a helyiek között elterjedt a mondás, hogy a csíksomlyói búcsú nem is lenne az igazi eső nélkül. Így minden valamirevaló csíksomlyói zarándoknak tudnia kell, hogy a búcsú előtt, alatt vagy után biztosan jól megázik. Ettől már csak az idei kombináció volt jobb, amikor egész nap lógott az eső lába.

A búcsúra való ráhangolódás már kora reggel elkezdődött, hiszen stratégiai okokból – ami annyit jelent, hogy négy keréken minél tovább bejussunk Csíkszereda központjába, ami mára összeépült Csíksomlyóval – már hajnalban útrakeltünk. Az úton, aki élt és mozgott, az mind a búcsúra sietett. Volt aki gy

csiísomlyó3
csiísomlyó3
alogosan, lovasszekéren indult – ezzel még nagyobb áldozatot hozva és dacolva az időjárással -, mások autóbuszokkal keltek útra. Megérkezésünk után kezdetét vette egy kiadós séta, ilyenkor a búcsú helyét ugyanis csak gyalogosan lehet elérni. Ahogy közeledtünk, úgy dagadt a tömeg, hogy a végén már csak lépésben lehetett haladni. De ez senkinek sem szegte kedvét.

 hirdetes_810x300  

A nyeregbe érvén csodálatos látvány fogadott. Egy kicsinyített ezeréves Magyarország és végre nem egy elsikeredett mása. Felvidéktől a moldvai csángókig. Mind itt voltunk. Nagy szavak és gesztusok nélkül.

A délután fél egykor kezdődő misét celebrálta és szentbeszédet mondott Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek. A tömeg a mise és szentbeszéd alatt mozdulatlanul állt és hallgatott, majd együtt elénekeltük a himnuszt. Nincs annál felemelőbb érzés amikor majd félmillió ember énekli állva a magyar himnuszt. Ilyenkor érezzük, hogy egy tőről fakadunk és nem vagyunk egyedül. Közös a sorsunk és mindenkinek ott van feladata ahol él. Csíksomlyó utat és hovatartozást mutat.

El kell járni megerősödni és erőt gyűjteni, de haza kell jönni és tenni kell, „mert a haza nem eladó, ezüst pénzre sem váltható, mert a haza lelked része, határait belevéste ezer éve a hit …”

Megosztás:
Címkék: búcsú Csíksomlyó

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!