A Králik TV videójával frissítve. Komáromban ezekben a percekben is zajlik az a tüntetés, melyet magyar egyetemisták, a Selye János Egyetem diákjai szerveztek a magyar anyanyelvhasználat érdekében.
Mi most a felszólalók egyikének, Czúth Csaba jogász és nyelvésznek, az Anyanyelvünkért Polgári Társulás elnökének ott elhangzott beszédét közöljük teljes terjedelemben.
Tisztelt Egybegyűltek, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!
Először is engedjék meg/engedjétek meg, hogy megköszönjem a lehetőséget, hogy felszólalhatok az egyetemisták által rendezett megmozduláson, külön köszönöm már csak azért is, mert polgári társulásunk nevében hordozza a tüntetés célját.
Megtiszteltetés számomra az itteni lehetőség, és ezt nem csak a kötelező udvariasság mondatja velem, hanem az a hozzáállás iránti rokonszenv is, amellyel a szervezők ehhez a kétségtelenül kényes témához nyúltak.
Tüntetni valami ellen ugyanis nagyon könnyű, ennek komoly hagyománya van mifelénk, de egy kitűzött célért tüntetni, ezért dolgozni, már sokkal nehezebb feladat.
Az anyanyelvünkről van most szó. Azért vagyunk itt mi mindannyian, mert a szervezők úgy érezték, hogy valami nincs rendben az anyanyelvhasználati jogaink körül, azért vagyunk itt ennyien, mert sokan egyet értettek velük ebben.
Amikor a Civil Kerekasztal színeiben a Velencei Bizottság tagjaival találkoztunk, a jogászprofesszorok őszinte érdeklődéssel azt kérdezték tőlünk, mi változott az elmúlt időben, ami miatt ilyen komoly visszhangja van a szlovákiai eseményeknek.
A Velencei Bizottságnak először is el kellett magyaráznunk, hogy a szlovákiai magyarság nem az utóbbi évtizedekben vándorolt ide, mint a nyugat-európai bevándorlók jó része, nem egy erőszakos hatalmi betelepítés maradványai vagyunk, mint az észtországi orosz kisebbség, hanem a szlovákiai magyarság több száz éve él szülőföldjén. Félreértés ne essék, ezt a kijelentésemet nem nemzeti hivalkodásnak szánom, hanem egyszerű ténykijelentésnek, amit Európa-szerte sajnos nem feltétlenül ismernek.
El kellett mondanunk, hogy a szlovákiai magyar közösség nem militáns szellemű közösség. Nem fog robbantgatni, nem fogja erőszakos cselekedetekre ragadtatni magát és tulajdonképpen a szlovák és a magyar emberek békésen megférnek egymás mellett.
S hogy miért van mégis ilyen feszültség az anyanyelvhasználat körül?
A válasz természetesen egyértelmű: a nyelvtörvény szigorítása miatt. Az előszelét éreztük ugyan már más törvények kapcsán is, de a kormányzati szándék a szlovák államnyelvtörvény szigorításában teljesedett ki.
A szlovák államnyelvtörvényről van szó, amely hivatalosan az államnyelv védelméről szóló törvény címet viseli. De vajon mitől kell védeni egy nyelvet, ráadásul törvénnyel…
Egy nyelv veszélyeztetettségét, védelmét felfoghatjuk egyrészt úgy, hogy egyre kevesebben beszélik az adott nyelvet, azaz a kihalás fenyegeti, másrészt pedig úgy, hogy a nyelv tökéletességét kell megóvni a rá külsőleg leselkedő veszélyektől.
Az előbbi veszély potenciálisan akár igaz is lehet a kihalás szélére sodródott nyelvek esetében, azonban a szlovák nyelvet ebből a szempontból semmilyen veszély nem fenyegeti. A szlovák nyelvet Szlovákiában az élet minden területén használni lehet, kialakult az intézményrendszere, hivatalos nyelve többek között az Európai Uniónak is. Ha körbenézünk például itt, Komáromban, nem találunk olyan táblát, ahol ne szerepelne szlovákul is a szöveg, nincs olyan dolog, amit ne lehetne elintézni szlovák nyelven… Ha körbenézünk, rájövünk, hogy védelemre inkább a nemzeti kisebbségek nyelveinek lenne szüksége.
A második fajta veszély-felfogás szorosan kötődik a nyelvműveléshez. Eszerint egy nyelv egy adott állapotában tökéletes, ennek megőrzése kívánatos, ezért védelemre szorul. Felmerül azonban a kérdés, melyik volt ez a pillanat, melyik állapotát kell védeni a nyelvnek?
Egy nyelvet nem lehet vitrinbe tenni, a nyelv ugyanis folyamatosan változik, igazodik az új kihívásokhoz, önálló szabályokkal rendelkezik. A benne megjelenő új elemek rendszerint nyelvi igényeket elégítenek ki, amelyekről a nyelv használói idővel eldöntik, hogy szükségük van-e rá, vagy sem. Ezt törvényben szabályozni értelmetlen.
Egy esetlegesen nem a szlovák nyelv szabályai szerint alkotott mondat nem fogja elrontani a szlovák nyelvet. Az esetleg kétnyelvű feliratok, vagy a szlovákiai magyar ügyintézés úgyszintén nincs rá veszéllyel. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mi, a szlovákiai magyar közösség, miért féltjük mégis anyanyelvhasználatunkat egy olyan törvénytől, amely célját tekintve az államnyelv védelméről szól.
Talán azért, mert hiába mondják azt az államnyelvtörvény védelmében, hogy nem érinti a kisebbségek nyelvhasználatát, számtalan esetben tapasztaljuk, hogy ez nem így van.
1.§
(4) Amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik, a nemzeti(ségi) kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön előírások vonatkoznak.
Ez így rendben is lenne, csakhogy a törvény rendszeresen másként rendelkezik, ezért a törvénymódosítás óta kétségessé vált még a kisebbségi nyelvtörvény alkalmazhatósága is.
Ha megnézzük, hogy milyen területeket szabályoz az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvtörvény, akkor szembeötlő, hogy az államnyelvtörvény hatálya sokkal több területre kiterjed. A kisebbségi nyelvtörvény csupán a hivatalokban biztosít védelmet a kisebbségi nyelvhasználathoz, ott sem teljeset. A nyilvános nyelvhasználat esetén az egyedül irányadó jogszabály az államnyelvtörvény. És bár ez a törvény elvileg az államnyelv védelméről szól, rendszeresen kitér a kisebbségi nyelvek használatára, pontosabban azok használatának korlátozására.
Nem is beszélve arról, hogy olykor betéved a magánszférába is, amit normális demokráciákban nem szokás megengedni a törvényeknek.
De ha még mindig nem lenne egyértelmű, hogy az államnyelvtörvény szigorításának célja nem elsősorban a szlovák nyelv védelme volt, akkor álljon itt bizonyságul a minisztérium végrehajtási utasítása 17. cikkének második bekezdése:
„A kulturális minisztérium a Szlovák Köztársaság kormányának kétévente beszámol az államnyelv-törvény alkalmazásának helyzetéről a Szlovák Köztársaság területén, amelyben kiértékeli az előző időszakban kiszabott büntetések hatékonyságát, valamint az ebből következő intézkedési javaslatot, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek nemzetiségi kisebbségekhez tartozó polgárok.”
Itt bújik ki a szög a zsákból. A Kulturális Minisztérium szerint tehát elsősorban tőlünk kell védeni a szlovák nyelvet, eleve abból a feltételezésből indul ki, hogy nálunk lesz a legtöbb törvénysértés.
Ez olyan, mintha kimondanánk, hogy a korrupcióellenes törvény érvényesülését különösen Trencsénteplic, vagy Zsolna környékén kellene vizsgálni.
Hát ezért féltjük mi, szlovákiai magyarok, az anyanyelvünket.
Úgy érzem, hogy egy dolgot nem hangsúlyoztak kellőképpen a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy természetes személyeket nem lehet büntetni a nyelvtörvény alapján. Ez azt jelenti a gyakorlatra nézve, hogy nyugodtan használhatjuk anyanyelvünket hivatalokban, boltokban, bátran állíthatunk emlékműveket, emléktáblákat, szervezhetünk kulturális rendezvényeket, vagy akár tüntetéseket. Magánszemélyeket megbüntetni nem lehet…
Mégis hiányérzete lehet az embernek, amikor ezeket a mondatokat mondja… Nem lehet az a megoldás, hogy büntethetetlenségünk mögé bújunk.
S hogy milyen megoldást szeretnénk?
Először is meg kell szüntetni az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvtörvény hatályai közötti aránytalanságot, apróbb módosításokat kell tenni az államnyelvtörvény szövegében, amelyek tisztázzák a fent említett ellentmondásokat és amelyek eredményeképpen a törvények valóban arról fognak szólni, amit a nevükben is hordoznak:
az államnyelvtörvény védelme az államnyelvtörvény védelméről, a kisebbségi nyelvhasználati törvény a kisebbségi nyelvhasználatról. Nem többről és nem kevesebbről.
Nem kívánunk többet, mint bárki más Szlovákiában, csupán annyit, hogy ha már tisztes adófizetői vagyunk az országnak, teljes életet élhessünk anyanyelvünkön, hiszen lélekszámunk, múltunk, településszerkezetünk mind ezt indokolják.
Ennek biztosítására szükség van egy nemzeti kisebbségekről szóló átfogó törvényre, amely kizárja, hogy a nemzetiségi kérdés a politika játékszere legyen.
Annyi közös dolgunk lenne, ne hagyjuk hát, hogy holmi nyelvtörvények eltávolítsanak minket egymástól!
Beszédem végén hadd idézzek az ENSZ Közgyűlésének 1992-ben hozott 47/135. sz. határozatából, amely a Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól címet viseli. Ez kimondja, hogy
a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítása és védelme hozzájárul azon államok politikai és társadalmi stabilitásához, amelyekben élnek. – Ámen.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Megosztás:
Címkék: államnyelvtörvény Czúth Csaba Komárom tüntetés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Ria
2010. febr. 24. 09:27Egyetértek a tüntetésekkel, mert legalább így meg lehet mutatni, hogy valamivel nem értünk egyet. Nagyon félrevezető az a mondat: magánszemélyeket büntetni nem lehet. Ha megbüntetik az önkörmányzatokat, iskolákat, színházat, stb, akkor nem tőlünk veszik el a pénzt? Nem jut másra, mert kellett a büntire. (Egyébként: a Komáromi színház plakátjain, először szlovákul van az előadás címe, utána magyarul - biztos a nyelvtörvény miatt. Felháborítónak tartom, hisz a színház értünk magyarokért van.)
Cúth Csaba
2010. febr. 24. 13:25Kedves Ria, a "Magánszemélyeket büntetni nem lehet." mondat nem véletlenül került be a szövegbe és nem véletlen, hogy a jogok felsorolása után. Ha ugyanis jogi személy állít például egy emlékművet és azon esetleg nem a szlovák, hanem a magyar felirat kerül felülre, akkor megbüntethetik. Ha ugyanezt egy magánszemély teszi, akkor ő nem büntethető meg. Ez egy fontos különbség. De mint a szövegben is írtam, nem az a megoldás, hogy efféle jogi kiskapukat kihasználva élhessünk anyanyelvi jogainkkal.
nyomkereső
2010. febr. 24. 13:42Gratulálok a szervezőknek, mégha voltak is kezdeti hiányosságok. A nyelvtörvény negatívumaira valóban fel kell hívni a figyelmet, és külön öröm számomra, ha mindezt fiatalok, civil formában teszik. Viszont nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy nyelvi jogaink nagyrészét gyakran mi magunk sem használjuk ki: - hiányoznak a magyar helységnévtáblák és utcanevek ott is, ahol erre lehetőség van - nem élünk a magyar nyelvhasználat lehetőségével a hivatali ügyintézéseinkben - sok magyar gyerek szlovák iskolapadba kerül - női vezetékneveinket a szláv -ová végződéssel használjuk, stb. Az ideális az lenne, ha a nyelvtörvény elleni közös hadjárat egyben az anyanyelvhasználat szükségességét is hirdetné. Főleg, hogy jövőre népszámlálás lesz Szlovákiában...
Ria
2010. febr. 24. 14:49Kedves Csaba, én pontosan értem miről van szó, arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a mögé bújik a törvényhozás.Magánszemélyt nem büntetik, de ha a falutól, várostól elveszik a pénzt büntetésre, azt valahol tőlünk is, mint magánszemélytől veszik el.
Cúth Csaba
2010. febr. 24. 15:24Kedves Nyomkereső, teljes mértékben egyet értek Veled. Úgy néz ki, hogy a Fórumban, pontosabban a Civil Kerekasztallal most elindult valami. Reméljük, nem fog elfogyni a lendületünk. És bizony akár úgy is felfoghatjuk, hogy a nyelvtörvény ugyan sokakat megrémített és olyankor is öncenzúrát gyakorolnak, ha azt nem kell, de legalább rávilágított az anyanyelvhasználat fontosságára. 1999, a kisebbségi nyelvtörvény elfogadása óta ugyanis alig esett szó a kérdésről, és talán el is felejtődtek ezek a fontos alapjogok. Használni kell anyanyelvünket. Ennek azonban vannak más feltételei is. Egyrészt a hivatalok, jogi személyek felelőssége - hiszen törvényben lefektetett kötelességük, hogy megteremtsék a kisebbségi nyelvhasználat feltételeit (ezt akár számon is lehet kérni), másrészt viszont a nyelvi feltételeket is meg kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy sok szakmai anyagot kell készíteni, különösen a szakterminológia kapcsán (de ezeknek gyakorlati haszna is lehet - pl. jogi-közigazgatási szótár). Ria, ebben teljesen igazad van. A gondolatmenet azonban arra kíván rávilágítani, hogy a rendezvényszervezés és emléktábla-, emlékműállítások során megkímélhetjük a civil szervezeteinket a veszélytől, ha helyettük magánszemélyek járnak el.
Katarína Szászová
2010. febr. 24. 19:00Engem nagyon érdekelne, hogy szervez-e valaki tuntetést a cigányok, ruszínok, ukránok és lengyelek anyanyelvének használatáért is? Mert hát Szlovákiában nem csak magyar nemzetiség létezik, és még csak nem is ez a legnagyobb létszámú minoritás. Minden szlovák polgár kotelessége az államnyelv elsajátítása, és a nyelvtorvénynek semmi más célja nincs. A monarchiának már lassan egy évszázada vége.
alvó oroszlán
2010. febr. 24. 21:52Kedves Katarína, sajnálom, hogy így látja a helyzetet, mindenesetre hivatalos adatok szerint a magyar kisebbség jóval meghaladja az összes többinek a számát. A tüntetést pedig úgy gondolom mindenki szervezze magának, vagy Ön szerint a magyar lakosságnak kéne megszerveznie a többi kisebbségi lakos tüntetését is?
tibi
2010. febr. 25. 00:12a tuntetes az egy relativ dolog, es szerintem hirtelen elkapkodott rosszul megszervezett dolog lett belole, amely inkabb negativan jelenik meg a szlovak mediaban, es inkabb olaj a tuzre... nem minden az akarat es a pozitiv hozzaallas... gondolkodni is kellene elotte... talan majd egyszer bovebben is kifejtem a velemenyem a temaban... Katarina Szaszovanak csak annyit, hogy kerdesevel forduljon nyugodtan a Szlovakiai Magyarok Kerekasztalahoz... tuntetest ugyan ok kulon nem szerveznek, de konkret egyuttmukodest az emlitett kisebbsegekkel igen... de ezek vajmi keveset ernek, ha az allam felol nincs semmi hajlandosag az egyuttmukodesre... a legnagyobb baj, hogy ok csak egy folosleges koloncnak neznek minket, es nem partnernek, akivel egyutt lehetne mukodni
kovax
2010. febr. 25. 09:28"Minden szlovák polgár kotelessége az államnyelv elsajátítása" Nem hiszem, hogy ez evidencia. Talán egy minimális szintű szlovák nyelvtudás elvárható, de szlovák nyelvhasználatra egy magyar szerintem nem KÖTELEZHETŐ. Az asszimiláció első lépése a nyelvi asszimiláció.
emericus
2010. febr. 25. 10:09A magyar nyelv nemzetiségi nyelvvé válásához egy olyan folyamat - a trianoni békerendszer - vezetett, amelynek hatásait a világban, főleg Európában sokan szeretnék a szőnyeg alá söpörni. Igen, mert az akkor nyilvánvaló preferenciák és ellenpreferenciák mára elavultak ugyan, de egyetlen mondattal bevallani vagy bevállalni az akkori határmódosítások mai szemmel aránytalan és helytelen voltát a nyugati hatalmak szemében felvetné a felelősség kérdését és a helyrehozatal lehetetlenségét. Ezt ismerte fel az agresszív szlovák nacionalista politika, amely rájött, hogy bármit tesz, még egy óvatos ejnye-ejnyét sem kap onnan, ahonnan mi a panaszaink meghallgatását reméljük. A Nyugat válasza egyértelmű: a szlovák törvénykezést szlovák belügynek tekintik mindaddig, amíg a jogsértések csak minket érintenek, csak a mi anyanyelvhez való jogainkat veszélyeztetik. A Szlovákia és Magyarország közti ellentéteket pedig - askármilyen témát érintsenek is - kétoldalú ügynek tartja, farizeus módjára "nem kíván beleszólni" abba az ellenségeskedésbe, amit egy más történelmi helyzetben hozott aránytalan és téves döntéssel idézett elő. Nem azt mondom, hogy fölösleges volna nyílt színen panaszkodni, de azt igen, hogy rövid távon csak magunkra számíthatunk, illetve hogy a határok különböző oldalán élő magyarok csak egymásra számíthatnak. Sajnos.
Méri Tamás
2010. febr. 25. 11:47"Minden szlovák polgár kotelessége az államnyelv elsajátítása, és a nyelvtorvénynek semmi más célja nincs." A mondat első felét már előtte kifejtették. Egyetértek. A második feléhez: ha én magyar emberként egy szintén magyar orvoshoz megyek, és Pozsonyban nem beszélhetünk magyarul az én egészségi állapotomról, akkor az NEM az államnyelv elsajátítása érdekében van így. "A monarchiának már lassan egy évszázada vége." A monarchia korábban (igaz, nem végső formájában) évszázadokig fennállt. Viszont a Lisszaboni Szerződés életbeléptével máris vége 16 évet élt szlovák nemzetállamnak is, csak ezt még nem vették észre. A sors iróniája, hogy ily módon a "Na Slovensku po slovensky!" típusú szlogenek épp a soviniszta nemzeti párt igenjei hatására váltak örökre idejétmúlttá.
uff
2010. febr. 25. 16:18"a tuntetes az egy relativ dolog, es szerintem hirtelen elkapkodott rosszul megszervezett dolog lett belole, amely inkabb negativan jelenik meg a szlovak mediaban, es inkabb olaj a tuzre… nem minden az akarat es a pozitiv hozzaallas… gondolkodni is kellene elotte… talan majd egyszer bovebben is kifejtem a velemenyem a temaban…" Tibi, mar tobb mmint fel eve elfogadtak a nyelvtorveny, mire akarsz meg varni??? Biztos vagy benne, hogy neked/nekunk a szlovak sajtoval kell torodnod/nunk? Egy kis olaj a tuzre tenyleg nem artan... ne majd egyszer, hanem most fejtsd ki a velemenyedet. Ha tul sokaig halogatod, mar lehet, hogy nem lesz kinek kifejtened...] uff
Xx
2010. febr. 26. 05:20Nagyon buszke vagyok a komaromi bekes tuntetesre. Tiszteletem a szervezoke, a felszolaloke, es mindenkie, aki reszt vett. Lelekben en is ott voltam. Ha szerveztek egyet juliusban, azon ott leszek en is:))))))
tibi
2010. febr. 26. 09:11@uff ... ok.. akkor ma osszedobok egy cikket a vonatban, hogy mire is gondoltam konretan, mert par sorba nem fer bele... aztan akkor vasarnap reggel 10-kor fel is dobom
tibi
2010. febr. 26. 12:48@uff... inkabb legyen hetfo, vagy kedd;) .. sajnos nem vonattal utazok, hanem a fonokkel kocsival... jaj, mamo... minden vagyam vegigszovegelni 4 orat... legalabb atvesszuk a teoriat, ugy sem lattam mar egy hete
BK
2010. márc. 01. 16:13SZiastok, a tüntetésről a tévében hallotam és láttam felvételeket. Sajnos elkeseredtem, amikor azok akik a tüntetést renddezték és akiket kérdeztek nem tudtak megszólalni rendesen szlovákul (egyetemista létükre). Ha jól tudom szlovákiában éllünk és az ország nyelvét illő volna tudni, ha tetszik ha nem. Ha ezt teljesítettük lehetnek elvárásaink, de addig csak provokálunk. Ennyi.
körkép.sk » Blog archívum » Ars poetica 1.
2010. márc. 02. 00:04[...] egy cikket, amelyben bővebben is kifejtem a véleményem a komáromi nyelvtörvény elleni tüntetéssel kapcsolatban, meg úgy általánosságban, hogy mit is akartam mondani azzal a kommentemmel, hogy [...]
Xx
2010. márc. 02. 01:42Szia BK, ha beszelsz idegen nyelveket, akkor tudnod kell hogy neha nem konnyu. Foleg amikor mikrofonnal es kameraval kerdeznek. Es itt nem a bilingualis emberekre gondolok...... Mindenesetre a megkerdezettek magyarul is valaszolhattak vona.... Es ha mar a kritikanal tartunk, a magyar helyesiras nem a legerosebb oldalad.....
Xx
2010. márc. 02. 03:59Meg valami: azt mondod, amig nem beszelunk tokeletesen szlovakul, addig csak provokalunk.... addig nem igenyelhetunk, addig nem kerhetjuk jogainkat..... Ez nagyon santit. Olyan fasiszta szagu....
kovax
2010. márc. 02. 07:46"Ha jól tudom szlovákiában éllünk és az ország nyelvét illő volna tudni, ha tetszik ha nem." Ostoba tévhit! 1. Szlovákia északabbra van 2. A Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű polgárainak joguk van az anyanyelvüket használni. Magyarul kellett volna nyilatkozni a tévének, feliratozzák szlovákul, hogy ha azt akarják, hogy a magyarul nem tudó szlovákok is megértsék. Magyarok, magyarul! (alapértelmezetten, ettől el lehet térni, de az extra udvarias gesztus, nem kell, hogy elvárják!)
Attila bácsi
2010. márc. 02. 09:22Hölgyeim és Uraim! Azért jó lenne végre valahára kiirtani gondolkodásunkból azt a tévhitet, hogy csak akkor vagyunk jogosultak megszólalni, ha tökéletesen beszéljük a szlovák nyelvet. Én anyanyelvi szinten beszélem, folyékonyan publikálok rajt, oszt kit érdekel? Lomb Kató 17 nyelvű szimultáns tolmács egyszer azt mondta, nyelvet félig is érdemes megtanulni, csak szerződést ne írjál... (a szerződések anyanyelven is zűrösek, de erről máskor). Aki MEGÉRTETI magát bármilyen nyelven, KÖZÖLNI tudja közölnivalóját, az beszéli a nyelvet. Hány szlovák értelmiségi tud számára idegen nyelven tévékamerába nyilatkozni folyékonyan és hibátlanul... vagy akár érvelni...de ez nem érdekes. Hányszor tettük föl ezt a kérdést szlovák értelmiségi ismerőseinknek. Én gyakran, és képzeljétek, hatott. Példákról az emlékirataimban, ha megélem :-) Lovász Attila
kovax
2010. márc. 02. 10:09A mai szlovák nyelv egy szláv anyanyelvűek számára kifejlesztett kimondottan modoros mesterséges nyelv, kb., mint a francia. A szlovákok sem beszélik tökéletesen. Azért van szépsége, de közvetítő nyelvként nem szabadna kötelezően elvárni az ismretségét. Az angol enged, alkalmazkodik a beszélői igényeinek, több szint fér meg békésen egymás mellett. A szlovákban nincsenek ilyen szintek. itt csak a tökéletes nyelvtudás az elfogadható. Hát menjenek a francba, egy 6 milliós nyelvvel! Hogy ennyi energiát fektessünk bele! Nem! Elégedjenek meg egy jó alapfokkal és a továbbiakban a magyarok, magyarul! Ha valaki tényleg a szlovákok között akar érvényesülni, akkor tanulja a szlovákot ezerrel, de ha szülőhelyén és az anyaországában szeretne érvényesülni, akkor magyarul fejlődjék, ha meg más országban szeretne boldogulni, akkor meg más nyelvet tanuljon!
Xx
2010. márc. 02. 10:17Tisztelt Attila, szerintem nem nyelvi eredetu a problema, inkabb pszichikai (mi lesz, ha hibasan mondok valamit, ha kinevetik az akcentusomat - emlekszik mindenki Habodaszra, ugye?). Ezen kellene tullepnunk. Valahogy.
kovax
2010. márc. 02. 11:45Xx@ "kinevetik az akcentusomat" Ez előfordulhat az anyanyelv esetében is. Vannak olyan szlovákiai magyarok akik elég jellegzetes tájszólással beszélik a magyart. Nekik szerintem hasznosabb lenne az anyanyelvük mellett az irodalmi MAGYARt is elsajátítani! :-)
Xx
2010. márc. 02. 19:40....jellegzetes tajszolassal beszelik a magyart....... - ES? Attol meg lehetnek muvelt, 140 IQ-val rendelkezok. Nem ertem mirol beszelsz! Irodalmi magyart? Mi irodalmi? A szokincs bosegere gondolsz, a "nem tajszolassal" valo beszelesre? Miert, mert ha tajszolassal beszelsz, az nem eleg jo? Hatarozottan elutasitom azt az allaspontot, amikor egyesek azt gondoljak, azert, mert valaki akcentussal beszel kevesebb mint a masik.....
seboka
2010. márc. 02. 21:48@Xx: ez egy erdekes tema, be lehet mutatni tobb oldalrol is. szuk kornyezetben is mukodik ez, amikor a falusi gyerekek elmennek a kozepiskolaba es ott tanulnak. aztan a kisvarosi gyerkocok felkerulnek mondjuk a foiskolara peldaul Pozsonyba, de akar Budapestre is. de ne vigyuk el a temat: en is amellett teszem le a voksomat, hogy magyarul nyilatkozzanak, mondjuk a legkozelebbi tuntetes vegen. nagyapam novere aki nyelvesz/mufordito ket kategoriara osztotta a nyelvtudast: el lehet azon a nyelven adni valakit vagy nem. persze ez csak poen, de meg ertelmisegieket sem lehet megkerni, hogy nyilatkozzanak azonnal feltett kerdesekre idegen nyelven. ehhez tapasztalat kell, amit nem lehet egyik naprol a masikra megszerezni. es elvarni sem, de ha az a lenyeg, hogy manipulalva mutassak be a kisebbseget, akkor arra tokeletesen megfelel.
kovax
2010. márc. 03. 07:50"mert valaki akcentussal beszel kevesebb mint a masik….." Nem kevesebb. Egy román anyanyelvű sem kevesebb anyanyelve miatt egy kínai anyanyelvűnél. Egyszerűen arról van szó, hogy a tájszólással beszélőről süt, hogy más. Ez sokféle lehet, lehet kedves, érdekes, de zavaró is. Ez a fogadó környezeten is múlik. Nekem volt olyan élményem, hogy először szlovákul hallottam valakit beszélni, aki rendes tévészlovákot beszélt, majd amikor magyarra váltott dobtam egy hátast, mert egy nagyon markáns tájszólást használt. Vele inkább szlovákul beszéltem volna, mert az ő tájszólása számomra idegenebb, mint a tévészlovák. Az öntudasosan tájnyelvet beszélőknek meg javaslom, hogy írjanak is tájnyelven!
Xx
2010. márc. 03. 07:54Ne haragudj Kovax, de le kell irnom, sajat szuklatokoruseged aldozata vagy.
seboka
2010. márc. 03. 09:21@kovax: jol mondod, a fogado kornyezeten mulik. es itt a baj, mert a fogado kornyezet van rosszul nevelve. ez az irodalmi magyar szerintem a nemet Hochdeutsch-bol jon, amit Nemetorszagban sem beszelnek tul sokan, de ez ugyanugy ervenyes mas orszagokra is. azert, mert az amerikai filmekben poen a tajszolassal beszelo ember, meg nalunk nem kell igy lennie. ez pont olyan, hogy a szlovak teveben ha valami figura megszolal magyarul, akkor az mar jo poen, barmit is mond. ezt meg Andrassyek is hasznaltak a musorukban 10 evvel ezelott. nem tudom azota leszoktak-e rola.
seboka
2010. márc. 03. 09:27ja igen, mar tegnap akartam irni, hogy azert, mert Magyarorszag 20%-a lakik/dolgozik Budapesten, meg nem feltetlenul az ott beszelt nyelv a mervado, illetve az ott befolyasolt "fogado kornyezet" a hibas es nem a mondandot, hanem hangzast ertekeli.
kovax
2010. márc. 03. 09:37„Pulyalyány vótam én akkor, de nem felejtem azokat a rémült tekinteteket. Sírt egy asszony, hagyta vóna a kisjányát a szomszédokra, de senki nem merte vállalni. Féltünk a csendőröktől. Csendőrőrs vót itt Porcsalmán. Elvitték a járógépes jányt is, meg Blau Irmát, akinek szikvizes vót az apja, együtt jártunk iskolába. Elvitték Dács és Linder szabómestereket meg Filepet, a tüzépest, meg a marhakereskedő Markovitsot, meg Berkovits Áront, Weiszet a rőfös boltbúl. Én még Szalkán láttam sátrakban rengeteg zsidaut, oszt onnét továbbhajtották szegényeket. Olyan fekete nagy kalapos, kaftános zsidauk vótak. Azt szombaton minket kértek meg, hogy gyújtsunk tüzet nekijek, tudja nekijek a szombat szent. Hogy mi lett a házaikkal? Hát üresen nem sokáig maradtak, sokba beköltöztek, na egyik ilyen zsidau házba költözött B. F. bácsi, oszt mesélte édesapámnak, hogy meszelné le a falat, meg tenné rendbe az ajtau félfát, de nem lehet, mert a zsidau imádság mindég előmutatkozik. Tudja a zsidauk odatették az imádságukat, oszt megcsókulták a kezüket és megérintették vele azt az imádságot az ajtauban. Na B. F. bácsi attúl mindég rosszkedvű lett, de az imádságot nem tudta eltüntetni. Az is elüttem van, hogy pulyakoromban, ha úgy rosszalkodtunk, azt mondta anyja meg apja, hogy elvisznek a lengyel zsidauk! Féltünk mink tőlük, fekete ruhás nagyszakállas emberek, oszt tudja milyen a gyermek, megijed hamar. Még van egy pár zsidau ház most is a faluban.”
A kommenteket lezártuk.