Augusztus idusán érkezett el a nap, mikor a KFK Projekt keretén belül, kamerával a kézben útnak indultunk kelet felé, hogy a mintegy 540 magyarlakta települést tartalmazó listánkon bejárjuk a még hiányzó 10 gömöri, abaúji és tornai falut. E települések szándékosan maradtak a végére… vagy azért, mert bennük a magyarok aránya igen alacsony, s így a történet érdekesnek mutatkozott, vagy mert magasan a hegyek közt fekszenek, s még magam sem jártam arrafelé. Akadt köztük olyan is, ahol a lakosság 95%-a roma. Mondanom sem kell, hogy magyar roma, s így ez is unikumnak számított a falvak lajstromán (összesen 6 volt belőlük).
Metodikánk alapján a 10% feletti magyarsággal rendelkező községeket kerestük, így a listára felkerült Gömörlipóc (néhol helytelenül Lamosfalvaként is említik) és Szilistye is. Róluk a statisztikai adatok elárulják, hogy míg Lipócon jelenleg 17% magyar él, addig Szilistyén 19, s hogy 1991-ben az arány még 36 és 27% volt!
A történetben eddig nem is lenne semmi egetrengetően szokatlan (sajnos!!), ám Lipóc az etnikai határ felett mintegy 15 km-rel, Felső-Gömörben található. Ott, ahol az ember nem várná, hogy magyarokra akad.
Egy eddig nem emlegetett nyelvszigetre bukkantunk volna? Foglalkoztatott a kérdés, épp ezért, még mielőtt útnak indultunk volna, csináltam egy gyors gúglizást ezügyben. Ekkor még nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a látottaknak. Gondoltam, ez is egy példája a bedarált magyar falunak, ahol a képviselőtestület nemzetiségi megoszlásában, vagy legalábbis a vezetéknevekben, visszaköszön a régmúlt. Van ugyanis egy olyan általános tétel, mely szerint a fogyás, illetve az asszimiláció a képviselőtestületben jóval később mutatkozik meg, s falvainkban előfordul olyan is, hogy egy 50-50%-os településen az összes képviselő magyar.
Utunk elveszett szerpentineken vezetett felfelé, az 510 m-en fekvő községbe. GPS-ünk képernyőjéről is már régesrég elfogyott az út, mire megérkeztünk. A hegyen aztán egy takaros falu látványa körvonalazódott előttünk, evangélikus templommal s régi gömöri házakkal.
Rögtön meg is kérdeztük az első 90+ nénit – magyarul –, hogy hol lakik a polgármester – lévén este 7 körül járhatott az idő. Ere Ő közölte, hogy nerozumie. Megtudtam tőle, hogy ebben a faluban nincsenek és soha nem is voltak magyarok… és hogy itt már csak ő meg két asszony vannak öregek… senki más. A polgármestert sehol sem leltük, de végül egy hétvégiházként használt portán elmondták, hogy bizony itt nincsenek magyarok, csak roma polgártásak – a Szendreiék, meg három asszony, s itt még a polgármester is orosz.
Ekkor kezdett gyanús lenni a dolog….
Felkerestük hát Szendreiéket s akkor bevillant a község honlapja is a sok egyforma nevű képviselővel, s lassan összeállt a kép.
Gömörlipóc magyarsága körében. Középen interjúalanyunk Szendrei Gyula, alpolgármester, balra tőle István, önkormányzati képviselő.
Pár perc múlva már Szendrei nagymama büszkén sorakoztatta fiait és unokáit, s elmondta: Ő ide férjhez jött az alsó-gömöri Hanváról valamikor, tán a hetvenes években. Saját szavaival élve: Ők biz – igaz, hogy három nyelven beszélnek – ízig-vérig magyarok(!). Fiai, itt ebben az egy udvarban telepedtek le. Szaporodtak és sokasodtak, s lám az 1930-ban még nulla magyar lakossal rendelkező kisfalut 1991-re 36 százalékra tornázták fel.
Igaz, hogy a magyar iskola hiánya – mert ugye ahol az iskola, ott a nemzet – asszimilációhoz vezetett, de 10 évvel később, még így is 17%-ra teljesítettek.
Hát így lett Lipóc magyar falu, és ugyanígy Szilistye, a szomszéd község is, s így került rá mindkettő a ’94-es táblatörvény mellékletét alkotó listára, mely máig szabályozza a helységnevek magyar nyelvű kiírását, s amelyet mellesleg egyik községben sem tartanak be.
/orosz/
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!
Megosztás:
Címkék: diákhálózat Felvidék Fórum Kisebbségkutató Intézet Kétnyelvűség Felmérő Körút KFK projekt Körkép.sk magyar nyelvhasználat
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
sany
2010. szept. 02. 09:01hát ezt inkább hagyjuk hogy magyar lakosságú, mióta magyar aki cigány???? ne keverjük már a szezont a fazonnal, attól hogy magyarul beszél még nem az. őseink meg forognak a sírjukban ilyen marha írás láttán. nem a mennyiség hanem a minőség a fontos.
az igazi fish
2010. szept. 02. 09:15mindenki az, aminek vallja magát.
lake
2010. szept. 02. 09:23ez nem egy marha írás!!! ....ez egy példabeszéd arról, hogy a cigányokról vehetnénk példát, mennyire összetartóak, mennyire "ösztönszerűen" terjeszkednek, és mindehhez nem "kell" nekik sem többtucat király, vagy Nobel-díjas, stb....persze-persze tudom, az éremnek 2 oldala van, de én most csak az egyik oldalról beszélek, amely bizony elgondolkodtató! Jó a story, köszi :D Ja: persze van ellenpélda is: Mucsény (Mucín) a Losonci járásban....egy egykori palóc falucskából, hogyan csinált szlovák falut a 20évig regnáló szlovák polgármester a cigányok "elszlovákosításával"....
Nagy Andras
2010. szept. 02. 09:40GRatulalok Ors, Nagyon jo iras, nagyon tetszett
Koronczi Gyula
2010. szept. 02. 09:56Igazi unicum. Sötét és keserű. Gratulálok! Remélem munkátok eredménye könyv formájában is megjelenhet majd.Biztosan sok izgalmas történetet ismerhetünk meg.
az igazi fish
2010. szept. 02. 10:07ja, és én is gratulálok az íráshoz, több ilyet!
seboka
2010. szept. 02. 10:35jo iras, eletszagu, gratula. off garminhoz van slovakia topo terkep, erdemes ilyen esetben kiprobalni, hatha azon vannak ilyen soselatott utak. hazszamra az a terkep nem tervez.
ANTIPOP
2010. szept. 02. 10:49Nagyon tanulságos cucc, és az egész fotózós KFK hatalmas dolog. Minimum könyvet belőle, de egy dok. film is simán lehetne... Gracc!
Parkanyer
2010. szept. 02. 10:52erre mondom, hogy Mitteleuropa-feeling:)) vidámság a keserűségben, igazi HatárESET :) irsz még?
orosz
2010. szept. 02. 12:31még egyet mindenképp
rigi
2010. szept. 02. 13:22gratula, megérte a projektbe vágni...
jozsi
2010. szept. 02. 15:29Szerintem azert mentetek oda, mert: "...itt még a polgármester is orosz." :-) Tetszett az iras!
tucsök
2010. szept. 02. 21:21Gratulálok, nagyon jo irás. Remélem rövid idön belul jön a folytatás.
Pepicsku
2010. szept. 04. 12:32Nicsak HKT-ről ismert nevek :)
A kétnyelvűség helyzete Zoboralján | körkép.sk
2010. szept. 28. 22:06[...] Hogy lett Lipóc magyar falu, avagy egy történet a KFK-projektről [...]
A kommenteket lezártuk.