Leszünk-e még 400 ezren?

Frissítve: február 29: A mai nap négyévente egyszer van. Van viszont, ami tíz évente egyszer. Szerda délelőtt 10.00 órától a Statisztikai Hivatal végre hivatalosan is nyilvánosságra hozza a 2011-es népszámlálás eredményeit. Mi pedig megtudjuk, hányan is vagyunk. A kérdés sajnos nem az, hogy zsugorodott-e vagy sem a szlovákiai magyarok száma, hanem az, hogy mennyivel. A konkrét számadatok ismeretében többet lehet majd mondanunk társadalmunk mai állapotáról, vagy a megoldási javaslatokról. Az előjelek mindenesetre cseppet sem bíztatóak. A téma fontosságára való tekintettel ezért újra közöljük novemberi cikkünket, mely még a népszámlálási eredmények ismerete előtt íródott.

Népszámlálás Szlovákiában

Mátyusföldi anyuka, aki csemetéjét szlovák iskolába íratja, hogy „gyermeke érvényesüljön“. Csallóközi polgármester, aki bemutatkozásnál szlovákul említi színmagyar faluja nevét. Érsekújvári jó magyar ember, aki magyar nyelvű kérdőívét szlovákra cseréli, mert a magyaron számára olyan szavak vannak, hogy nem érti. Fővárosi Romanko, ktorý už nevie po maďarsky, iba mamička.

Zoboraljai település, ahol bár a magyarok aránya a nyelvhasználati küszöb felett van, a helyi hangosbemondó hosszú ideje mégsem hirdet magyarul, mivel az illetékesek szerint „magyarok ott már nincsenek”. Kelet-szlovákiai, magyar többségű kisváros. Az egyik kirakat magyar tablóképén alig 7 diák, a mellette levő szlovákon annyian, hogy szinte nem férnek fel rá. Többségük magyar névvel a tablókép alatt. Miközben a helyi magyar tanár gyermeke is másik iskolába jár.

Megannyi sztori, megannyi szomorú történet. Emberi sorsok nyugatról kelet felé haladva. Végig Dél-Szlovákián.

   

Idén népszámlálási lázban égett egész Európa. Május 21-én mi is megszámoltattunk Szlovákiában. Mint ismert, a szlovákiai magyar népesség természetes szaporodása 1996 óta negatív képet mutat. Több az elhalálozás, mint a születés. 2001-ben az összlakossághoz képest először csökkentünk 10 % alá (9,7 %). Az idei népszámlálás tétje az volt, leszünk-e még fél millióan.

Hogy hányan vagyunk, azért sem mindegy, mivel a következő tíz évben a magyar nyelv hivatalos használata, az anyagi támogatások, a régiók fejlődése függ attól, hogy hány magyar él majd településeinken és régióinkban. Szlovákia javát szolgálja, ha nyelvében, kultúrájában minél sokszínűbb ország marad.

A hivatalos adatok a következő napokban, hetekben várhatók. A Statisztikai Hivatal novemberre ígérte az első eredményeket, decembertől pedig kezdődhet a kiértékelés. Szociológiai, demográfiai, politikai, társadalmi szempontból egyaránt. 2021-ben pedig a következő megmérettetés.

Az idei népszámlálás több szempontból is különbözött az eddigiektől. Először került sor országos méretű tájékoztató kampányra annak érdekében, hogy minél több szlovákiai magyar vállalja anyanyelvét, nemzetiségét, felekezeti hovatartozását. Bár a korábban kezdeményezett civil-politikai összefogásból végül három különböző kampány sikeredett (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, Most-Híd, MKP), a jelen helyzetre való tekintettel talán ez volt most a kisebbik gond.

Visszafordíthatatlan mulasztás ellenben akkor lesz, ha az eredmények ismeretében készülő kitörési stratégiák remekbe szabott kézikönyve az első prezentálást követően az íróasztalok mélyére kerül. Porosodni. Anélkül, hogy megvalósulna mindaz, melynek megvalósulására hosszú évek, évtizedek óta égetően szükség van. Az elmúlt időszak ugyanis megmutatta, hogy a szlovákiai magyar társadalom általános kórképe több mint ijesztő, mi több, sürgős kezelésre szorul.

Annak érdekében, hogy a mátyusföldi, érsekújvári, fővárosi, zoboraljai, kelet-szlovákiai, stb. sorstársaink minél előbb megfelelő válaszokat, pozitív példákat kapjanak.

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!