A kóser konyha rejtelmei

Háromszor és elég!  Három helyen is olvashatjuk eme utasítást a Tórában. Mindez nem más, mint a kóser konyha alapszabályát képező kitétel. Ennek értelmében nem szabad a tejes ételeket a zsírosakkal összekeverni.

Szigorú szabályok vonatkoznak úgy az ételek elkészítési módjára, mint azok tárolására és feldolgozására. Vannak, amelyek teljes mértékben tabunak számítanak: ilyenek a disznó, a nyúl, a ló vagy a teve. Az édesvizű halak közül a harcsa és a kecsege fogyasztása tilos. Ezek is nyomatékosítva vannak, úgy Mózes harmadik,  mint ötödik könyvében.

A kóser konyha alapelveit ékesíti ama szabály is, amely kimondja: egy csepp vért sem szabad fogyasztani. Minden állatot elkészítés előtt gondosan vérteleníteni kell. Ugyanakkor fontos, hogy az állat fajdalom nélkül pusztuljon el.

Sabat salom…

 hirdetes_300x300  

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a zsidó ételek remekeinek és a zsidó hétnek egyaránt a legkiemelkedőbb pontját képezi a Sabat. A Tóra tanítása szerint e napon fejezte be Isten a teremtés ciklusát, s e napon pihent meg fáradalmaiból. Így a Sabat bár pihenő nap, mégis a teremtés művészetének fontos és szerves részét képezi: semmiképp sem tekintehető holmi semmittevésnek. Ellenkezőleg! E nap a család, a Tóra tanulmányozásának és a kiadós ételek fogyasztásának szentelendő. Bármiféle pénzkeresési forma vagy munka kerülendő.

Bar micva, Bat Chajil, Bat Micva

Nyolc nappal a fiú gyermek születése után mohél érkezik a zsidó házba. Hogy mi célból? Ezen a napon kerül sor a körülmetélésre, melyen 10 férfi részvétele szükséges; érdekes mód a gyermek anyja nem lehet jelen. A körülmetélés aktusa után egy csepp bort cseppentek a fiú homlokára, majd ezt követi a névadás. Végül pedig közösenimádkoznak a gyermekért, hogy az Istenhez való szeretetben nőjön fel, és hogy a Tóra tanításait elsajátítsa az élete folyamán.

A fiú gyermek 13. születésnapja után válik bar micva, azaz a tanítás fiáva. Ezentúl képes és köteles teljesíteni minden feladatott, mit hite rendel el neki. Az ezt követő első Sabaton felolvas a Tórából.

A leánygyermekek esetében az ortodox templokban hasonló beavatási rituálét képez a bat chajil és a bat micva, mely a 12. életévük körül történik. Ezután ők is érdemessé válnak arra, hogy felolvashassanak a Tórából.

Csakúgy, mint más vallások, a judaizmus is változott az évek folyamán. Különféle iskolatípusok, -ágak alakultak ki, melyek mind-mind a maguk módján a saját „hitūket“ tekintik a legtisztábbnak, legautentikusabbnak.

Legyenek azok ortodox, konzervatív, rekonstrukcionista, haszid vagy épp reform gondolkodású zsidók, egy dologban mind azonosak: a Tóra sérthetetlensége a Sabat, Pesach és egyéb nagy ünnepek megtartása, illetve a zsidó ember árulkodó külseje, mind kultúrájuk része és megkérdőjelezhetetlen alapköve.

A következőcikkeim pedig nem másról, mint a HINDUIZMUS varázslatos világáról fognak szólani. Betekintünk majd a Kaszt rendszer merev szerkezetébe, szentírásaik és hitūk alapjaiba, valamint a Karma létének titkába, na és persze nem maradhat ki a hinduista étkek, fanyar fűszerek és zeneviláguk egyedisége sem.

Minerva

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

A sorozat korábbi részei:

Holokauszt vs. Dignitas humana

Vasárnapi pihenő 2 – Ábrahám fiai, avagy betekintés a judaizmus világába

Vasárnapi pihenő 1 – Hol Hit, ott Erő. Hol Erő, ott Tett.

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!