Sokaknak ez a három ünnep összefolyik. Nem tesznek köztük nagy különbséget, pedig nemcsak az időpontok mások, de az egyes hagyományok és a szertartások is. Íme, egy rövid, átfogó írás, hogy mindenki tisztábban lásson!

 

Halloween

 

Maga a Halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol All Hallows Eve kifejezés rövidített alakjából alakult ki.

 

 hirdetes_810x300  

Halloween éjszakája (október 31.) – ennek a különleges alkalomnak a gyökerei a régmúlt kelta korokra nyúlnak vissza. Elsősorban az angolszász országokban népszerű, de már az egész világot,,meghódító“ ünnepről van szó. Szlovákiában és Magyarországon még nem tekinthető autentikus ünnepnek. A globalizációnak köszönetően, amerikai ráhatással (mert ugye nálunk miért ne legyen olyan, ami Amerikában menő?) bukkant fel nálunk, s kezdte meg térhódítását. Rengetegen vannak olyanok, akik már a beálltak a Halloween-ünneplők soraiba, kicsit esetlenül, setesután, a szabályok és a hagyományok pontos ismerete nélkül.

 

Mielőtt mi is Halloween-ünneplőnek állnánk, vagy mielőtt betoppannánk egy Halloween-partyba, ismerkedjünk meg ennek az ünnepnek a valódi történetével és hagyományaival.

 

 

A Halloween-ünnep története

 

Az emberek többségének erről az ünnepről a jelmezbe burkolt különféle ,,ijesztő“ alakok, széles vigyorral világító töklámpások és titokzatos horrorfilmek jutnak az eszébe.

 

Az ünnep eredete viszont egészen a római korig nyúlik vissza. Abban az időben, amikor a rómaiak elfoglalták Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területeit, az ősi kelta hagyományok keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legfontosabb és legszentebb ünnepe a Samhain volt (pogány ünnep), amit a napisten tiszteletére rendeztek, s amely egyben az újév, valamint a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette. A kelta hiedelem szerint az újév előestéjén, azaz október 31-én a napisten a halál és a sötétség fogságába kerül, a halottak lelkei pedig ezen az éjszakán vándoroltak a holtak birodalmába.

 

Ez a hagyomány később olyan római ünnepekkel keveredett, mint a holtak emléknapja (Felaria vagy Parentalia) vagy a gyümölcstermést köszöntő Ponoma-nap. A kerszténység terjedésével ezek az ősi hagyományok nem merültek a feledés homályába, hanem egyes részleteiben beépülte a katolikus egyház által tarott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe.

 

A hívő emberek számára október hónapjának utolsó napja jelentette a legvékonyabb határvonalat a holtak és az élők világa között. Az ősi hiedelmek szerint az eltávozott lelkek ezen a napon kelnek útra, s próbálnak visszatérni az élők világába. A hívek különböző felvonulásokkal, tűzgyújtással, valamint különféle jelmezekbe öltözve próbálták megtéveszteni a szellemeket, hogy azok maradjanak távol otthonaiktól.

 

 

Most pedig ejtsünk néhány szót a halloweeni jelképről is! Talán a legjellegzetesebb és legfontosabb halloweeni jelkép a töklámpás (Jack- lámpa, Jack-o´-lantern), melynek eredete szintén angolszász földről származik. Tudniillik a monda szerint élt egy Jack nevű részeges, tivornyázó, naplopó alak, akinek sikerült még az ördögöt is megtréfálnia. A szent életet nem élő Jacket az ördög rendszeresen zaklatta, ezért felcsalta egy hatalmas fára. Miután az ördög magasra mászott, egészen a fa tetejéig, Jack egy keresztett vésett a fa törzsébe, hogy az alvilági figurát így megakadályozza a lejutásban. Jack végül elengedte az ördögöt annak fejében, hogy soha többé nem fogja őt zaklatni. Halálakor azonban a mennyország haszontalan életvitele miatt nem fogadta be, de a pololban sem talált nyugalomra – örök száműzetésre ítéltetett.

 

Jack egy izzó fadarabot vihetett magával a pokol tüzéből. A lángokat egy takarmányrépából kivájt mécsesbe zárta (ezt a takarmányrépát az amerikaiak később sütőtökre cserélték), s mai napig folytatja bolyongását a pokol és a mennyország kapui között.

 

Halloween napján gyerekek és felnőttek egyaránt túlvilági hangulatú maskarákat öltenek magukra, s általában Halloween-partykat rendezve ülik meg az ünnepet. Ezek a partyk nálunk is egyre népszerűbbek, sok szórakozóhely tart Halloween-partykat. Aki pedig nem vágyik az ilyesfajta felhajtásra, az a tévében is megtalálja az ,,ünnepi“ hangulatot különféle horrorfilmek vetítése közben.

 

Mindenszentek

 

November 1-je mindenszentek ünnepe (lat. Festum omnium sanctorum), a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, akiket nem avattak szentté, ill. akik nem kaptak külön napot a naptárban. Mindenszentek napja a halottak napjának vigíliája azaz ünnepi előestéje.

 

 

Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, amikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére IV. Bonifác pápa felavatta a római Pantheon épületét. November első napja a megemlékezés napjaként a 8. században, 741-ben III.Gergely idején jelent meg először. Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált.

 

Általános szokássá vált, hogy mindenszentek napján a hozzátartozók rendbe teszik halottaik sírját, melyet virágokkal díszítenek, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.

 

Halottak napja

 

A mndenszentek napja után következő napot, hlottak napját 998 óta tartják november 2-án. A november 2-i halottak napja konkrétan Szent Odiló clunyi apáttól ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, s a XIV. század elejétől Róma is átvette. E napon szintén gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

 

Takács Henrietta

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.