Mint ismert, Miroslav Kusý szlovák filozófus, politológus, polgárjogi aktivista kapta 2012-ben a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenység elismerésére alapított kitüntetést, a Petőfi-díjat. A Terror Háza Múzeum és a MOL közös elismerését december 18-án adták át Budapesten.

A díj komoly sajtónyilvánosságot kapott a Duna mindkét oldalán, utózöngéire viszont már kevésbé figyelt oda a magyar közvélemény. Pedig Duray Miklós is tollat ragadott. A Felvidek.ma – n megjelent két decemberi írás szerint a díjalapítók körültekintőbben is eljárhattak volna Kusý professzor laudációjának előkészítésekor. Ahogy az egyik cikk fogalmaz, „az értéket értékmércével szokás mérni. Ha nem így teszik a magukat erre kinevezettek, az értéket alázzák meg, noha elvenni belőle nem tudnak.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Petőfi-díj átadása kapcsán köszöntőjében kiemelte: „Kusý megszámlálhatatlan alkalommal ragadott tollat és emelte fel a szavát a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek védelmében”.

A. Nagy László, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa laudációjában rámutatott: Kusý a pozsonyi egyetem filozófiaprofesszoraként szembeszállt a marxizmussal, könyvei pedig kötelező olvasmányok és vizsgatételek lettek a rendszerváltás után. Mint mondta, a szlovákokat szembesítette a hamis nemzettudattal, és a más népekkel való együttműködést állította filozófiája középpontjába, így lett a kisebbségek pártfogója.

A díjátadást követő első fejcsóválás olvasói véleményként jelent meg december 27-én a Felvidek.ma hírportálon.

 hirdetes_400x285  

A cikk szerint meglepő volt, hogy Kusý professzort, korábbi polgárjogi aktivistát egy másik rendszerváltó, A. Nagy László, a Fico-kormány jelenlegi kormánybiztosa méltatta a díjátadáskor. Ahogy az írás fogalmaz, „Ma már kevesen tudják, hogy 1982-ben éppen A. Nagy vallomása erősítette az akkori államrendőrség vádját, miszerint Duray Miklós konspirációs tevékenységet folytatott és Durayt 1983-ban bíróság elé állították – csak a bíróság előtti vallomástételével korrigálta korábbi véleményét.  Többek között A. Nagy személyéhez is kapcsolódik az a gyalázatos kampány, amit 1990-ben a felvidéki magyar egyetem alapításának kezdeményezése ellen folytattak az akkori Független Magyar Kezdeményezés vezetői.“  Az írás szerint „az 1990-es évek második felében éppen A. Nagy László intrikái késleltették az akkori három magyar párt egyesülését és 2007 után ő is tevékenyen vett rész az akkori MKP szétverésében.

Budapest, 2012. december 18. Balról: A. Nagy László, szlovákia kisebségi kormánybiztosa, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Bajnai Gordon a bejegyzés alatt álló Haza és Haladás Egyesület elnöke, volt miniszterelnök és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója hallgatják Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatójának beszédét a Terror Háza Múzeum egyik termében ahol átadják a múzeum Petőfi-díját Miroslav Kusy szlovák történésznek Budapesten 2012. december 18-án. MTI Fotó: Marjai János

Rá egy napra, december 28-án maga Duray Miklós is tollat ragadott. „Kusý professzor marxista filozófus volt. Neve az 1960-as évek második felében vált ismertté annak okán, hogy róla köztudottá vált: szakított az ortodox marxizmussal – akkor harmincöt éves lehetett. Nem a baloldaliságnak fordított hátat, hiszen ez náluk családi hagyomány volt – értékrend és nem ideológia – szociális, társadalmi érzékenység.“ írja a Felvidek.ma – n megjelent írásában Duray, hozzátéve, hogy szerinte csak Milan Šimečka és Miroslav Kusý értették meg fokozatosan, hogy mi is a magyar kérdés.

Amikor 1977 januárjának második felében elkezdődött az államilag szervezett chartaellenes mozgalom, a közvetlen magyar környezetemmel is feszültté vált a viszonyom. A pozsonyi magyar irodalmárok és egyéb humán értelmiségiek szépen besorakoztak a chartaellenes vonulásba. A csehszlovákiai magyar iskolák megszüntetése elleni szervezkedésünk is ekkor – 1978-ban – kezdődött, amit a polgárjogi küzdelem sajátos területének tekintettem. Amikor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy nagy küzdelem lesz, szorgalmaztam, hogy a jogvédő bizottságunk lépjen „hivatalos“ kapcsolatba a chartával. A csoport egyik tagja ettől megijedt (Janics Kálmán) és kipakolt a rendőrségnek, akik elhitették vele, hogy ez az ő kompromittálására előkészített csapda volt. Másik kettő-három pedig határozottan elutasította ennek a kapcsolatnak a megteremtését, mert „semmi közünk a prágai zsidó értelmiségiekhez“. Közülük az egyik (a kormánybiztos) laudálta 2012. december 18-án, Budapesten a Terror Háza Múzeumban Miroslav Kusý-t a Petőfi-díj odaítélése alkalmából.” – írja Duray Miklós.

A Petőfi-díj odaítélésének körülményei és a laudációval kapcsolatban megfogalmazott vélemények együtt alkotnak teljes képet. Még ha az utózöngékről a díj átadásától eltérően kevesebb szó is esett.

MTI/Felvidek.ma/Körkép.sk(Király Zsolt)

Képek: MTI-Marjai János

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!