Brave New Bratislava – Romló pozsonyi látkép

Pozsonyt a turistaajánlók hangulatos kis utcáival és érdekes építészetével is csábíják (például itt). A hangulatos belváros különleges építészetét a J&T most két felhőkarcolóval szeretné bővíteni. De számtalan más példát is említhetünk, amikor az eszetlen építkezés és az üzleti érdek tönkretett (vagy tönkre fog tenni) egyes utcákat, városrészeket. Történelmi épületek kontra csilli-villi lakónegyedek – mi a jó Pozsonynak?

Vár utcai történet

„A Vár utca (Zámocká) felújítasa felért egy terrorista akcióval. Ez a legrondább utca egész Pozsonyban“ – írja Aljoz Hlina képviselő blogjában, és mi igaz kelletlenül, de csak helyeselni tudunk.  A Zámockát a szemünk előtt újították fel, és rontották is el rögtön, annak ellenére, hogy az utca roppant lukratív helyen, a  belváros kellős közepén helyezkedik el. A vártól vezet lefelé, a Védcölöp utat (Palisády) a Zsidó (Židovská) utcával összekötve. A Zámocká kiváló fekvése ellenére esténként kihaltabb, mint egy temető – Pozsony egyetlen (szintén felújított) zsidó étterme egy hónapig sem húzta az utcában, a helyén most egy kiváló saját sörrel büszkélkedő kocsma-étterem áll. Napközben viszont itt is nagyítóval kell keresni a vendégeket.

River Park

A J&T a Duna-parti sétányt lakóházakkal, hotellel, fitnesz centrummal képzelte el – és kissé mellényúlt. Az aktivisták azonnal megmozdultak, a kivágandó fákért, köztük egy százéves platánért tüntettek, mégsem értek el semmit. Aztán az eredeti tervekre hirtelen ráhúztak még pár emeletet. Engedély nélkül, és kaptunk egy tornyos beton-üveg komplexumot, ami belelóg a kilátásba, és elcsúfítja a látképet. Elsötétíti a Duna-partot, és bár 2011-ben az év építménye díjjal jutalmazták, a közönséget nem győzte meg. Plusz a kallódó PKO története is erre az oldalra tartozik, aminek máig nincs megoldása.

Duna-part – másképp

   

Az Eurovea bevásárlóközpont a River Parkhoz hasonló koncepcióval készült – sétány, rekreáció, hotel, lakások – mégis egyike a modern pozsonyi építészet (kevéske) pozitív példáinak. Talán a Comenius egyetem Bölcsész- és Jogi Karának közelsége miatt, talán más miatt. A Duna-parton szép időben hemzsegnek az egyetemisták, akik a fűben úgy csinálnak, mintha tanulnának. Andalgó párok, kutyát sétáltató pozsonyiak… Egy jópont a városvezetés javára (de csak akkor, ha nem számoljuk ide az időszámításunk előtt elkezdett, és csak a 2000-es években befejezett, katasztrofális akusztikájú Új Nemzeti Színhházat).

Amit még el lehet rontani:

A város legnagyobb projektjei közt szerepel a régi-új vár alatti negyed, a Zuckermandel kiépítése. Klasszikus épületek kellenek, vagy modernek? A város volt főépítésze, Štefan Šlachta maga is elmondta, hogy nem mindig jó leragadni a múltban: „A modern építészet is ki tud alakítani kellemes atmoszférájú környezetet, és rá tud kapcsolódni a történelmi múltra. Csak meg kell szabadulni az előítéletektől.“ – állítja. A Zuckermandelt is a J&T építené fel, állítólag ügyelni fognak arra, hogy az épületek ne árnyékolják el a várat. Hmm. Persze, a tervekben azért a biztonság kedvéért szerepel itt is egy –két 13 emeletes lakóház.

És íme, a végére hagytuk a beveztőben említett lakótornyokat. Újra Duna-part, újra a J&T, kérdéses mennyire jó, ha száznyolc méteres lakóházak nyomulnak Pozsony látképébe. A háromszögalapú épületeket idén kezdenék el építeni, de már lehet benne lakást vásárolni, a legolcsóbbat potom 74 ezer euróért. A Panorama city elnevezésű projekt két 33 emeletes épületet foglal magába, 606 lakással. Ezek lennének Szlovákia legmagasabb lakóházai (halkan megjegyezzük, hogy a krízis miatt csökkentették ilyen „alacsonyra“ az épületeket, eredetileg 150 méteres lakóházakat képzeltek el a tervezők). Az egész projekt közelébe pedig még a Penta is felhúz 5 tornyot, csak hogy ne legyenek a lakóházak magányosak. A környező elhagyatott épületek bontását február végén kezdték meg, eltűnt a 120 méter magas kémény is a területről. A régi épületekből mindössze a Jurkovič-fűtőtelep marad meg, mivel azt korábban emlékműnek nyilvánították.

Tény, hogy Pozsony beszorult a Kis-Kárpátok, az osztrák és a magyar határ közé. Az is tény, hogy ez felpumpálja az ingatlanárakat is (minden lakáskereső fiatal tudja miről beszélek, ha hasonlított már össze albérlet árakat Pesten és Pozsonyban). Kérdéses lehet persze, hogy miért kellett a legforgalmasabb utcák egyikeire, a Gagarin (Gagarinová) utcára benyomni egy több mint 15 emeletes lakóházat, amiről még mindig fityeg az „eladó lakások“ felirat. Vitatkozhatunk a Három Torony (Tri veže) – projektről, az Aupark toronyról, aminek szintén nem lett volna szabad magasabbnak lennie, mint a SzNF-híd, vagy a Fő tér (Hlavné námestie) felújításáról. Az építészetről, mint az ízlés kérdéséről.

De azt nem tagadhatjuk, hogy míg Bécsben a Hundertwasser-házhoz turisták járnak busszal, nem vagyok benne biztos, hogy Pozsonyban akadna egy olyan érdekes, 20.-21. századi épület, amelyekből közkedvelt szuveníreket lehetne készíteni, és mondjuk ilyen motívumú pólókat nyomtatni.

Lengyel Diana

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

Ajánlott cikkeink Pozsonyról:

Kisiklott a pozsonyi metró II.

Kisiklott a pozsonyi metró

Turistacsalogató attrakció. A pozsonyi főállomás története

Krajcer és a 7 millió krajcáros ajándéka a művészetnek

Mi lett veled PKO –  történet vége

Mi lesz veled PKO?

A Nagy Nemzeti Stadion