Dömötör
  • HUF: 365.10
  • USD: 1.19
  • 9 °C
  • 19 °C
Mindennapjaink

A Pozsonyi kert fűszerei

Akár gyakorlott kertészkedők vagyunk, akár lelkes kezdők, jó tanácsokból sosem elég. Ma korának Bálint gazdájától, Lippay Jánostól lesünk el pár fortélyt. Két olyan – ismerős, de nagyobb népszerűséget érdemlő – növényről lesz szó, amit annak is érdemes ültetnie, akinek csak egy balkonládányi helye van.

A „miért” és a „hogyan” előtt azonban érdemes megismerkedni tanácsadónkkal, hogy láthassuk, érdemes-e hallgatnunk rá. Lippay János 1606-ban született Pozsonyban, iskoláit itt és Bécsben végezte, majd belépett a jezsuita rendbe. Kezdetben a grazi és bécsi egyetemen tanít, 1643-ban azonban hazatér Magyarországra: előbb a győri kollégiumot igazgatja, majd a trencséni rendházat vezeti.

Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!

Dolgozik Nagyszombatban és Ungváron is, mígnem bátyja közbenjárására Pozsonyba kerül. Itt az érdeki udvar kertjét bízzák rá. Lippay ugyanis járatos volt a keleti, az ókori görög és római szakirodalomban, valamint jól ismerte korának tudományos felfedezéseit. Tudását és a rá bízott kert gazdagságát több kötetben megörökítette az utókornak. Művei hatalmas jelentőségűek, hiszen ezekkel megteremtette a magyar nyelvű kertészeti szaknyelvet, ráadásul a benne leírt megfigyelések és tanácsok évszázadokon keresztül támpontot adtak a kertészkedéshez. Noha azóta sokat változott a világ, némely meglátásának mi is hasznát vehetjük.

kerti munkálatok
Kerti munkálatok

Lippay persze még egy másik szemlélet képviselője volt, hiszen ekkoriban nem az óriási igényű élelmiszeripar kielégítése volt a cél, zöldség- és gyümölcsöskertje a természettel összhangban működő, összetett rendszer volt. Akár érdekességként, akár ötletadóként olvassuk könyveit, Kalendáriumával érdemes kezdeni – ez a műve egyébként olyannyira népszerű volt, hogy még a 18. században is háromszor adtak ki. Ebben elolvashatjuk, hogy az egyes hónapokban milyen teendőket kell elvégezni: legyen szó a növénytermesztésről vagy az állatokkal kapcsolatos munkákról. Február végével például a következő feladatok jönnek:

„Vereshagymát, sárgarépat vetni, avagy ülteteni, vereshagymát utolsó fertályon [a hónap utolsó negyedében].  Olasz káposzta [kelkáposzta] magot, fársáng farka előtt való napon [húshagyó kedd előtti szombaton] kell vetni, abban az földben, akit tél előtt megszántottak, és gereblyéltek, ha szinte hó, vagy hideg vagyon-is: az után, tölcs vagy híncs tyúkganéjt reá, és hadd úgy. A palánta magot Szent Mátyás estin [február 24.] vessék, és ha a kertben, a fagy miatt nem vethetni, a házban vigyék a földet, és ott vessék el, míg a föld meg nem olvad.  Fákat irtani, a fattyú ágakat levagdalni, a mohot levakarni a fákrúl. Gyümölcsmagokat ültetni és vetni. Oltanivaló ágakat törni, sőt bé is oltani, az idején gyümölcsöző fákat: de jól meg kell oltalmazni a hidegtűl.  Tyúk- és galambganéjt hordani a kertben és kevesenként imide-amoda hinteni, hogy fű nőhessen, kiváltképpen a kupály [kopár] földön, ahol kevés fű terem. Méheket venni, méhkasokat megtisztítani, a heréket megölni. Az galamboknak és tyúkoknak fészkeit meg kell tisztítani és újítani, hogy kedvesebben költsenek. Sövényeket kertek körül, házak körül megfonni és újítani, ahol szükséges.  Tavaszi arpát vethetni nyolc nappal fársáng farka előtt, vagy az után. Mákot is. Vöröshagymát, salátát, metélőhagymát, paréjt, Paszternákot, répát, retket, tököt, petrezselymet, kaport, endíviát, majorannát, rozmaringot, koriandert, zsályát, sóskát februáriusban holdtöltére, márciusban, áprilisban. Uborkát, dinncsét holdtölte után februáriusban, márciusban.”

majoranna
Majoranna

Az itt felsoroltak közül a majorannát és a rozmaringot nézzük meg részletesebben, a Pozsonyi kert alapján. A három kötetből álló munka a gyakorlatban is ellenőrzött német és olasz forrásokon túl Lippay saját, magyarországi megfigyelésein alapul. Érdekessége, hogy itt jelennek meg először leírva a „vetemények ellenségei ellen való orvosságok.” Ezek természetesen még nem a ma általánosan használt módszerekre hasonlítanak, inkább a biokertészkedéshez állnak közel. Természetesen mindkét nézet mellett lehet érvelni, s így Lippayt sem tekinthetjük egyértelműen idejét múltnak. Sőt, elgondolkozhatunk azon, hogy tanácsai évszázadokon keresztül működtek.

pozsonyi kert
Pozsonyi kert

A majoranna termesztéséhez a következőket tanácsolta: „közönséges fű az magyarországi kertekben. Akár az ganéjos földbe vessék, akár azon kívül: jó zsíros földet kéván és egy kevessé fövenyest. Mikor elültetik, légyen húsvét előtt, vagy, ha az akkor meg nem nőlt, húsvét után, holdtölte előtt. […] Árnyékos helyre, hogy az nap sugári érhessék. Az majoránt igen meg köll oltalmazni az hangyáktúl és földi gelesztáktúl. Azért oltatlan meszet köll az ágyra hinteni, de ne közel az majorán tövéhez, és egy kevés vízzel meg köll öntözni.” Gyakran nyírjuk, hogy sok új hajtást hozzon. Szent Mihály nap előtt vegyük ki a földből és meleg helyen teleltessük. A fűszernövény „igen jó salátában, mártásban, pástétomban, kolbászban. Akár frissen, akár szárazon.” Vize vagy olaja orvosságként használható: „ha abbúl ember egyníhány csöppöt az orrában fölszív, igen jó az főfájás ellen, s megtisztítja az agya velejét. Hasonlóképpen, ha fejér borban megfőzik és azt isszák (kiváltképpen, ha egy kis ruhácskában törött szekfűvet kötnek, s azt bele függesztik) mindennémű rútságát, folyását, nátháját az főnek megtisztítja.” Ha utánanézünk, hogy ma mit mondanak a majorannáról, azt látjuk, Lippay nem lőtt mellé. Illóolaja ugyanis valóban nyákoldó hatású, segít az orrdugulás megszüntetésében és az utóbbi időkben megfigyelték kedvező hatását az aszmatikus tünetek enyhítésében is.

rozmaring
Rozmaring

A rozmaring ültetéséről azt olvashatjuk: „Egy héttel húsvét előtt vagy utána, amint az idő engedi, holdtöltére. Jó kövér fekete földdel, aki apró és megrothadt tehénganéval, avagy reves fával elegyítve vagyon.” Mai szemnek már meghökkentő lehet, hogy szerinte érdemes a borseprűvel vagy olyan vízzel öntözni, amiben korábban húst főztek. Magról vagy ágról szaporítható, pincében teleltethető, de ha szalmával betakarjuk, kint is megmaradhat. Virágát szeretik a méhek. Fűszerként és gyógynövényként használva „igen jó az étekben, főképpen pástétomokban, salátákban, mártásokban, bort véle csinálhatni, a virágából ecetet. Rozmaringos bor igen jó a főfájás ellen. Reszketés ellen. Ha porrá törik az rozmaringot és pirított kenyérre hintik, s azt eszik vagy mazsolába teszik, igen használ az émelygő gyomornak, aki semmit meg nem emészthet. Ha rozmaringot nádmézzel öszvetörik, jó az ájulás ellen.”

gyógynövénykert
Győgynövénykert

Mára tudományosan bizonyított, hogy hatóanyagai révén ez a növény valóban serkenti a vérkeringést, fájdalomcsillapító, epehajtó és gyulladáscsökkentő. Napjainkban egyre több samponban, hajápolószerben megtalálható – Lippay is ajánlotta hajmosáshoz.  Ám ami még érdekesebb és még inkább mutatja a növény sokoldalúságát, vagyis azt, hogy minden része felhasználható, a következő tanácsa: „Hasonlóképpen az büdös lehelet ellen egyék minden nap reggel ezen virágban és az gyöngye levélben kenyérrel, sóval. Ha borba vagy ecetbe megfőzik zsályával együtt, és este meg mossa vele az ember az száját, igen hasznos a fogainak és ínyének. Fájából pedig hasznos fogvájót csinálni.

Bogos Zsuzsanna

Régi receptek nyomában blogon és a Facebookon is

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Ajánlott gasztrotörténelmi írások a Körképen:

1. A magyar pezsgő diadalútja

2. A böjt megédesítése

3.Aranykerti lakomák

4.A palóc konyha bölcsessége

5.Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, levédeti

6. Konyharegények

7.Régi kedvenczeink

8.Gyógyító ételízesítők

9.Magashegyi hízókúra

10.Királyok hala – halak királya

11.Régi-új kolbászok

11.A halhatatlan halászlé

12. A múlt sava-borsa

13. A magyar gyomor étke

14. Gasztrokirándulás a Felvidéken

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket