Lukács
  • HUF: 331.10
  • USD: 1.11
  • 10 °C
  • 25 °C
Mindennapjaink

Húsmentesen – nem csak böjtben

Célegyeneséhez közeledik a húsvétot megelőző nagyböjt. A húsmentes étkezés – akár szigorúbb szabályokat szabtunk magunknak, akár csak a pénteki napokra szorítkozik – megtartása általában komoly kihívást jelent, mely nemcsak az önmérsékletet, de a fantáziát is próbára teszi. Ám vannak olyanok, akiknek a húsmentes táplálkozás a mindennapi élet része. Utóbbiak általában mégsem elismeréssel, hanem negatív reakciókkal találkoznak, hiszen a vegetariánusokra még mindig csodabogárként tekintenek, s emiatt sokan nem tudnak velük mit kezdeni.

„Azután ezt mondta Isten: Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen.” (Ter 1,29)

A megszokott keretektől eltérés egyesekből értetlenséget hoz ki, de ez jó esetben legalább párosulhat nyitottsággal. Másokból azonban támadó magatartást hív elő: az ilyen ember, bizonyítva, hogy a létszámi fölényből fakadóan erős többséghez tartozik, olcsó poénok céltáblájáva teszi azt, aki eltér az ő közösségétől, mintha ez valami élet-halál harc lenne, ahol a kinevetéssel végleg legyengített ellenfél megszégyenült és legyőzetett, s így visszatérhet a normális rend: mindenki számára világos, hogy az ember húsevő.

Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!

Megint mások képesek elmenni a megbotránkozásig is, és felháborodva veszik tudomásul, hogy a szalonnába tekert rántott sajt nem felel meg a finnyás különcködőnek, hiába szerepel az étterem vega ételei között. Akadnak olyanok, akik megijednek, hogy az illető a vegetariánusok (valóban létező) harcos alfajához tartozik, s a téma terítékre kerülésével most órákig tartó meggyőzésnek lesz kitéve, ezért vagy meghátrálva gyanúsan hízelegni kezd, vagy megelőző támadást mér a csodabogárra. És persze vannak, akiket ez az egész nem hoz ennyire lázba, pusztán csak legyintenek az egész különcködésre, amely nyilván valami újfajta divat. Vajon nekik van igazuk?

A múlt

BB
Bicsérdy Béla – kép: Magyar (Járvás) Ilona hagyatékából

A tájékozottabbak rögtön rávághatják – még ha nem is értenek egyet a húsmentes étkezéssel –, hogy hát, a buddhisták között is vannak olyan irányzatot követők, akik nem esznek húst. De Ázsia, messze van… Az már kevésbé ismert tény, hogy több keresztény gyülekezetben, illetve sokáig bizonyos, főleg szemlélődő rendben (így a trappista, karthauzi és kármelita szerzeteseknél) is húsmentes táplálkozást írt előre a regula. Mivel azt már az 1883-ban megalakult Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület) is fontosnak tartotta, hogy elveik „szilárd, természetes alapra vannak felépítve s életmódunk lényege nem csupán gyomorkérdés”, később, a nem szerzetesek körében is gyakori téma volt az, hogy ez az életmód miképp egyeztethető össze valamilyen lelkiséggel. Röck Gyula például az 1940-es években több munkát szentelt a húsmentes életmód és a kereszténység kapcsolatának, hangsúlyozva, hogy a vegetariánusság nem egy külön vallási mozgalom, a meglévő keresztény vallások keretén belül működhet, hiszen alapjai megtalálhatók a keresztény tanításokban és a Bibliában.

Mások azonban, mint például Bicsérdy Béla, mégis egy sajátos, több vallás és filozófia nyomán kidolgozott új út létrehozásán fáradoztak. Bicsérdy ráadásul igazi karizmatikus vezető volt, előadásait valóságos tömeghisztéria vette körül, hatására egy rövid ideig még Kosztolányi Dezső is lemondott a húsról, követői kolóniákat hoztak létre, ahol saját maguk termesztette zöldségeket és gyümölcsöket ettek, nyersen. (Bár ez nem volt általános, több helyen léteztek ilyen, saját életmódot élő telepek: a harmincas években például Szentendrén, melynek létrejöttét maga a polgármester, dr. Antalik Arnold is minden erejével segítette.)

Bicsérdyt mégsem egy misztikus szektavezérként kell elképzelnünk, táplálkozása tudományos elven működött. Hosszas előtanulmányok (külföldi könyvtárakból, így pl. a British Museum nagykönyvtárából is gyűjtött ehhez olvasmányokat), saját magán végzett kísérletek előzték meg rendszerének kidolgozását, mely egy többlépcsős életmódváltást jelentett. A hús elhagyása csak egy lépés volt ebben, a cél a teljes nyerskoszt (ami alól egyedül az élesztő nélküli, kovászos kenyér jelent kivételt), egy idő után csak gyümölcsökből összeállítva. (De természetesen mindenki megállhat annál a szintnél, amire képesnek érzi magát.) Mindemellett pedig fontos a testmozgás.

Bicsérdy jó példát mutatott: búvárrekordjairól nemzetközi lapokban tudósítottak, 1902-ben a világ négy legerősebb embere közé tartozott, és még ötven éves korában is 188 kg-ot nyomott ki fekve. Rendkívüli teljesítményével alaposan rácáfolt arra, hogy energiát csak húsból lehet nyerni.

Motivációk

orvosság helyettA vegetariánus táplálkozás már a 20. század első felében is a civilizációs betegségek elleni küzdelem, vagy a megelőzés miatt került az érdeklődés középpontjába. Az irányzatot ismertető cikkek mindegyikében orvosokra, kutatásokra, biokémiai folyamatokra és váratlan gyógyulásokra hivatkozva próbálják elmondani az érdeklődőknek, hogy mi mindenben segíthet ez az életmód. Napjainkban is gyakori betegségek, mint a rák, a köszvény, a reuma, az érelmeszesedés, a savasodás és lelki betegségek okozójaként írnak az egészségtelen táplálkozásról.

Az egészségtelen táplálkozásnak e cikkek szerint a húsevésen kívül a mozgásszegény életmód, a változatosság hiánya és a rossz konyhatechnológiai eljárások (például a túlzott sózás, amivel nemcsak a víz, de az azzal együtt elfolyó vitamin is áldozatul esik, vagy a túlzott hőkezelés miatti vitaminvesztés) egyaránt a részei – így ha a húsról nem is tudunk lemondani, egy-két változtatást mindenki kipróbálhat.  Ilyenformán pedig az életmódváltás nem egy különcködő hóbort, hanem tudományos alapokon nyugvó meggyőződés. De akkor mit is lehet enni?

Változatos ízvilág

A kérdéssel a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelenő Nagyasszony című újság is előszeretettel foglalkozott. Egy 1936-ban kiadott számban így foglalták össze az újság női olvasóinak a legfontosabb alapelveket: „A helyes tápláléknak tehát a szervezet által szükségelt alkotórészeket lehetőleg természetes minőségben és helyes arányban kell tartalmaznia. Ebből nem képződik a szervezetben mérges anyagcsere-melléktermék és felesleges salak, hanem csak annyi, amennyinek az élet működési folyamata alatt képződnie kell, s ez könnyen ki is küszöbölhető. Mert ha ezen anyagok felhalmozódnak, vagy a testbe ezenfelül még idegen anyagok is kebeleztetnek, a gyengébb életerővel bíró szervezet azok kiküszöbölésére képtelen, s akkor vagy akkut betegség, vagy hosszan tartó baj következik be.

Az egyszerű magyarázaton még a húsról lemondani képtelenek is elgondolkozhatnak, hiszen nemcsak az állati eredetű táplálék, de a vegyszerszerámazékok, az ipari körülmények között tartott állatok számára adott antibiotikumok és hormonok sem feltétlenül szükségesek a szervezet számára, így már azzal is sokat segíthetünk, ha jó minőségű alapanyagokat termelünk vagy veszünk…

ParadicsomokAz újság Háztartás című rovatában később több húsmentes (és nyerskosztos) étel receptjét közölték, most az általános felsorolást idézem – ebben egyébként tejtermék is szerepel: reggelire eszerint szezonális gyümölcsöt, télen reszelt almát, aszalványt, kétszersültet, tejet, narancslét fogyaszthatunk. „Délben az ebéd mindig salátával kezdődik. Levest második, harmadik fogásnak, utána főzelék vajon vagy olajon párolva, burgonya, rizs, köles, dara, tészta, gyümölcs, valamely vegetárius étel. Este aludttej, vajaskenyér, sajt, valamely vegetárius étel vagy tészta tetszés szerint.” A vegetárius ételnél megemlítik a roston sült, rántott, töltött, csőben sült és rakott zöldségeket. Példaként egy előételt mutatok a nyerskosztot ismertető cikkből: „Egyenlő paradicsom tetejét levágjuk, kikotorjuk a belsejét, összevegyítjük reszelt zellerrel, majonézzel elkeverjük, megtöltjük. […] Tölthetjük még tejfellel elkevert túróval, esetleg kevés zabpelyhet adhatunk hozzá, reszelt hagymával ízesítjük.” (Nagyasszony, 1936, szeptember.) Ahogy a cikk szerzője írja: „roppant nagy változatosságot lehet belehozni, csak egy kis leleményesség, ügyesség kell hozzá.” Ebben nagy segítséget adhat az ország földrajzi elhelyezkedése, hiszen Magyarországon bőven megtermő sokféle zöldség és gyümölcs.

Bogos Zsuzsanna

Régi receptek nyomában blogon és a facebookon is.

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás