Szabina
  • HUF: 364.76
  • USD: 1.18
  • 9 °C
  • 19 °C
Mindennapjaink

Csodatorta 1938-ból

Az ősz és a magyar konyha egyik legfontosabb gyümölcse az alma. Ehetjük nyersen, süthetjük egyben, töltött csirke mellé, bundázva és porcukorral megszórva, lehet belőle levest, sült húshoz kínált mártást (rozmaringosan), bort vagy ecetet készíteni, remek kiegészítője az őszi salátáknak és a kéksajtnak, sütőben aszalt változatából teát főzhetünk, de mégis, elsősorban édesség mellé képzeljük el. Még egy csodatortában is szerepel!

Almát nemcsak azért érdemes ennünk, mert rendkívül finom és sokoldalú gyümölcs, hanem azért, mert emellett, ráadásként, nagyon egészséges is. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, kálciumot, A-vitamint, B- komplex vitaminokat és C-vitamint. A népi gyógyászat szerint a reszelt alma fogyasztásával leküzdhető a hányinger, megszüntethető a hányás és a tengeribetegség. Márai Sándor pedig még az emberi élet alapigazságait egybegyűjtő Füveskönyvében is fontosnak látta megjegyezni a reszelt almáról, hogy „üdít, megnyugtatja a gyomrot, s szabályozóan hat a belekre.”

Kassáról indult írónknak megint igaza van: az almában található rost, a pektin jótékony védőréteget képez a bél nyálkahártyáján, valamint segíti a jó emésztést és csökkenti a vastagbéldaganatok kialakulásának kockázatát. A gyümölcsben meglévő flavonoidok emellett erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bírnak, védik a májat. Valódi csodaszer az őszi-téli időszakban. Legjobb természetesen nyersen enni, esetleg savanyú káposztával, melyről nemcsak az mondható el, hogy „a magyar gyomorhoz illendőbb étket nem tartának a régi időben” (Apor Péter szavai a 17. századból), hanem az is, hogy hasonlóan bővelkedik az egészségóvó összetevőkben.

Mesebeli nevek

„Mindenki fölött álló, igaz, megunhatatlan. Íz, amely hűsít és melegit, komoly zamat, mely táplál mindörökké. Az anyacsók zamata…”
(Kosztolányi Dezső az almáról)

A jótékony hatások érvényesüléséhez persze jól kell almát választanunk. Sajnos mára őshonos fajtáinkhoz csak nagyon nehezen juthatunk hozzá. A nagyobb hozamú, hibátlan külsejű, hosszan eltartható – s így messzire utaztatható – almák termesztése a kifizetődő, ezért ezek uralják a kínálatot. Egy nemrég megtalált gyümölcsös, melyet a 18. században ültettek szervita szerzetesek a Bükk lábánál, remekül bizonyította, hogy a régi fajták viszont sokkal ellenállóbbak (így nem igényelnek vegyszeres kezelést, tehát egészségesebbek), hiszen még kétszáz év elteltével is teremnek, annak ellenére, hogy hosszú ideig nem gondozták. Zamatosabbak, ízletesebbek is ezek, mégsem ez a tény, hanem az élelmiszeripar minél hatékonyabb és kifizetődőbb működése a döntő.

Lippay János 1660-as években készült munkája, a Pozsonyi kert almáról szóló fejezetei emiatt ma már csupán érdekesség lehet. Ő még ismerte a Szent Iván almát, az édes, sárga színű és jól eltartható Boldogasszony almáját, az édes levű, apró muskotályt, a szögletes alakú, kemény, de mégis lédús, sárga és vörös színű szegletest. A felvidéki tájon termő almák közül ő még írhatott a kormosról, a kívül imitt-amott „pettegetett” pöttyösről, a nagy, édes és borízűt, „kinél jobbat azon a földön nemigen tarthatnak”, a szintén borízű pozsonyit, a belül is vöröses színű, puha, hosszan eltartható tótpirost, vagy a kicsit savanykás, hosszúkás alakú szentbenedekit. Apró reménysugár lehet a Kárpát-medencét behálózó tündérkert-mozgalom, mely ezeknek a régi tájfajtáknak termesztését, megóvását, népszerűsítését tűzte ki célul.

Ültesd, termeszd, edd!

A csodatorta

Bár, ahogy írtam, legcélszerűbb nyersen ennünk, egy-egy hidegebb napra gondolva, szükségünk lehet egy jó almás édesség receptjére. A prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelent Nagyasszony című lap 1938–as számában találtam is egy ilyent.

Putnoki csodatorta

21 dkg vaj, 17 dk liszt, 10 dkg darált mandula, 11 dkg porcukor és kis vaníliából porhanyós tésztát gyúrunk és pihentetjük. Vékonyra kinyújtjuk és megsütjük. Ha kihűlt, két részre vágjuk és a következő töltelékkel megtöltjük: fél kg almát, megtisztítva, egynegyed kg cukorral péppé főzünk, hozzákeverünk 21 dkg hámozott és szálkásra vágott mandulát, 14 dkg felvagdalt citronádot vagy cukrozott narancshéjat, másfél citromnak a levét, s reszelt héját, s még ezekkel is pároljuk kissé. Ezt is kihűtve, megtöltjük vele a tortát és aztán citromjéggel bevonjuk: 25 dkg cuktor két deci vízzel forrásig főzünk, ekkor levesszük a tűzről, s egy fél citrom levét és reszelt héját beleadjuk, s addig keverjük, míg langyos és könnyen kenhető.”

Putnoki csodatorta (4)

Csombor-fortély: mint látható, én annyit változtattam ezen, hogy a sütemény tetejét nem még egy egész lappal, csak néhány csík tésztával fedtem be – nekem sok lett volna a tészta. Kandírozott narancsot használtam, ami a mandulával, az almával és a vajas tésztával együtt elképesztően finom és laktató.

Bogos Zsuzsanna
régi receptek nyomában blogon, facebookon és a Körképen

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket