Így növelhető a helyi népszavazások sikerének esélye

A helyi referendumok többsége az alacsony részvétel és a magas érvényességi határ miatt többnyire éppúgy kudarccal végződik, mint az országos jellegű népszavazások. A törvény megengedi, hogy a választások napjára helyi népszavazást is kiírjanak helyieket érintő fontos témákban. Köztudott, hogy a parlamenti választásokon legmagasabb a részvételi arány, ekkor a legnagyobb a valószínűsége a helyi népszavazás eredményességének.

Legutóbb, 2012-ben az előrehozott parlamenti választásokon a részvételi arány 59,11 százalék volt. A legnagyobb részvétel Zsolnán (66,57%), a legkisebb Tőketerebesen (50,24%) volt. A választások napján helyi népszavazás volt Gútán (Kolárovo) és Pereden (Tešedíkovo).

Gúta és Pered példája

    

Mindkét település ősi magyar nevét szerette volna hivatalosan is visszakapni, melyet még 1948-ban változtatott meg a csehszlovák állam. A népszavazás Gútán eredménytelen volt, Pereden eredményes, és itt a névcsere győzött.

A helyi népszavazás akkor érvényes, ha azon a regisztrált választópolgárok több mint fele részt vesz, és a leadott érvényes szavazatoknál az 50 százalék feletti eredmény dönti el a feltett kérdést. Pereden a 2049 szavazóból 1341 támogatta a település 700 éves történelmi nevének visszaállítását, ami a leadott voksok 65, 45 százalékának felelt meg. Ennek ellenére a választások után megalakult szlovák kormány nem hagyta jóvá a névcserét.

Gútán a referendumon részt vevők száma nem érte el a 40 százalékot sem, annak ellenére, hogy a parlamenti választások napján került sor a népszavazásra. Nem véletlen, hogy a törvény értelmében az országos referendumokhoz hasonlóan a helyi népszavazásokon is 50 százalék feletti részvétel szükséges. Ezzel a megszorítással védi saját döntéseit a mindenkori kormány!

Nincs statisztika a helyi referendumokról

Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának szóvivője szerint nem létezik statisztikai kimutatás a helyi referendumokról, így azok témái is általában ismeretlenek, mert az önkormányzatoknak sehova sincs bejelentési kötelezettségük erről. (A névváltoztatás kivételt képez ez alól, mert az további elbírálást igényel a kormány részéről). A társulás saját felmérése (284 önkormányzat kapcsolódott be) alapján az elmúlt 10 évben az önkormányzatoknak csupán 6,9 százaléka szervezett helyi népszavazást, melyek 40 százaléka eredménytelen volt.

Úgy tűnik tehát, hogy a helyi referendum intézménye az önkormányzatok életében még nem elég elterjedt, pedig sok esetben megkönnyítené a polgármesterek illetve az önkormányzati képviselők munkáját, annak ellenére, hogy eredménye a település vezetése számára nem kötelező érvényű.

Viszont nagy bátorságot vagy egyéb motiváló tényezőt igényelne a városvezetés részéről, ha polgárok akaratával ellentétes döntést hozna. Érdemes ebben a formában (ha költségekkel is jár) kikérni a polgárok véleményét valamilyen vitatott beruházási terv, településfejlesztési szándék vagy kötelező érvényű rendszabály elfogadása előtt. Sőt, megerősítheti, segítheti a városvezetést a referendum eredménye.

A választások napján nagyobb az esély

A lakossági vélemény kikérésének hiánya (a lakossági fórumok nagyobb településeken nem felelnek meg ennek a célnak) sok esetben okozta már a polgármester vagy egy képviselőcsoport bukását. Az utódokat pedig a tehetetlen szemlélődő szerepére kárhoztatták az elődök által megkötött és a helyi lakosokkal nem egyeztetett szerződések. Március 5-ét, a parlamenti választások napját most már bizonyára lekésték az önkormányzatok a helyi referendumok kiírását illetően.

Helyi referendum lesz viszont aznap Pozsony – Károlyfalu városrészben. A helyi önkormányzat két kérdésben kéri ki a helyi lakosok véleményét március 5-én, a parlamenti választásokkal egybekötött időpontban: szerencsejátékok – játékautomaták üzemeltetésében és parkolásban.

Dél Szlovákiában a magyarok lakta településeiről nincs hír helyi népszavazás kiírásáról március 5-re, pedig a lehetőség adva volt a parlamenti választásokkal.

Szárad Dénes