5 éve történt Japán legsúlyosabb természeti és atomkatasztrófája

Pénteken, március 11-én öt éve, hogy a Japán partoktól nem messze észak-keletre rendkívül erős, Richter skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg a területet – ez volt a Japánban eddig mért legerősebb földrengés. A földmozgás több tízméteres hullámokkal érkező cunamit idézett elő.A katasztrófa 19 ezer halálát okozta, ezrek tűntek el. A Föld forgástengelye 25 centiméterrel mozdult el.

Japán Iwate tartományában később megbecsülték, hogy a szökőár vízoszlopának magassága elérte a 38,9 métert. A természeti katasztrófa pillanatok alatt 18 ezer háztartást elpusztított, további 130 ezret tönkretett. 4,4 millió háztartás áram nélkül maradt. Az előretörő víz ereje olyan nagy volt, hogy játékautó módjára dobálta a teherautókat és kisebb hajókat a partoknál.

A földrengés által egyik leginkább sújtott város Fukusima. 14 méteres vízoszlop csapott fel a partoknál, aminek következtében súlyosan megsérült az ottani atomerőmű. A hullám nagysága kétszer akkora volt, mint amire a tervezésénél felkészültek. A katasztrófa másnapján a japán hatóságok jelentették, hogy az atomerőmű reaktorában a sugárzás  a normális ezerszeresre emelkedett. A Nukleáris Biztonsági Intézet szintén elismerte, hogy az erőműből nagy mennyiségű sugárzás távozott.

   

Több mint 22 ezer embert azonnal evakuáltak Fukusimából. A szakértők az erőmű mellet nyomokban érzékelt plutónium jelenlétéből megállapították, hogy a reaktor részlegesen leolvadt. A Japán hatóságok május 5-én jelentették, hogy a természeti katasztrófa óta először léptek be az atomerőmű alkalmazottjai a létesítménybe, hogy olyan szerkezeteket telepítsenek, amelyek meggátolják a további sugárzás távozását. A reaktorszobában a hűtésre szolgáló hidrogén felrobbant, ez vezetett a reaktorblokk olvadásához.

Becslések szerint a Fukusimai atomerőmű reaktorából kétszer annyi sugárzás távozhatott, mint amit a japán kormány először megbecsült, a később megjelent szakértői becslések szerint a csernobili atomkatasztrófakor felszabaduló sugárzás nagyjából 42 százaléka. A sugárterhelés nagyságát növelheti, hogy felmérhetetlen a tengerbe jutott radioaktív anyagok mértéke, illetve nehéz pontosan megbecsülni a légkörbe jutott radioaktív gázok mennyiségét.

A japán gazdaságra súlyos csapást mért a katasztrófa. A károk a japán GDP nagyjából 3-4 százalékát tették ki, és bár 134 ország sietett Japán megsegítésére, a lélektani hatások óriásiak voltak.

Európára is kihatott. Németország épp a fukusimai atomkatasztrófa miatt kezdte el sorban lekapcsolni atomerőműveit. Paradox módon az ország áramigényét így importból fedezik, leginkább Franciaországból, ahol az elektromosságot szintén atomerőművekből állítják elő, tehát érdemi „kockázatcsökkentés” nem történt.

Szlovákiában a hetvenes évek második felében történt nukleáris baleset az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőműben – kettő is, minkdét esetben radiokatív gázok szabadultak fel és jutottak ki a létesítményből. Az EU-csatlakozás egyik feltétele épp az volt, hogy ezt a atomerőművet a szlovák állam leszereli, ám a 2008-as gázválság miatt végül soron kívül engedélyezték Szlovákiának az üzembe helyezést.

A Smer-SD programjában egyébként benne az apátszentmihályi atomerőmű bővítése. A legtöbb párt azonban ezt ellenzi. Nem csak azért, mert egy elöregedet technológián alapuló létesítményről van szó, hanem Szlovákia földrengések által legveszélyeztetettebb területén helyezkedik el, és jelenlegi biztonsági berendezkedése nem felel a kockázat mértékének.

Körkép.sk, Teraz.sk

Nyitókép: Teraz.sk