Április 2-án a magyar kormányhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia honlapját támadták nagy erőkkel egyelőre ismeretlen hackerek, a magyar belügyminisztérium szerint a támadásokat visszaverték. A helyzet azonban aggodalomra adhat okot: 24 óra leforgása alatt 62 ezer támadást intéztek az említett oldalak ellen, ami percenként 43 támadást jelentett.
A szintén szombaton végződő washingtoni atomcsúcs után, ahol biztonságpolitikai témákat feszegettek, és ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy „Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló”. Egyébként Magyarország a találkozó zárónyilatkozatában épp a kibernetikai védelem területén kötelezte el magát.
A kibertámadások problémáját az utóbbi évektől kezdődően nagyon komolyan veszik. A virtuális világ hatása a valós életre ugyanis jóval nagyobb lehet, mint azt elsőre gondolnánk. Például 2015. december 23-án súlyos kibertámadás érte Ukrajnát. Keleti szomszédunk elektromos hálózatát hackerek támadták meg, és sikeresen megbénították az áramszolgáltatást 225 ezer háztartás számára.
A kiberhadviselés nem csak a terrorizmus új formája, hanem a 21 század új tömegpusztító fegyvere
Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa (National Intelligence Council of United States) öt évente kiad egy 20-25 éves távlatú előrejelzést a világ biztonságpolitikai és gazdasági fejlődéséről. A legutolsó példány 2012-ben jelent meg, ahol a kiberterrorzimust a tömegpusztító eszközök közé sorolja.
A jelentés szerint a kiberhadviselés egyik változata „lehet például, ha az internetet, a bankokat, a rádióadásokat, a közlekedési lámpákat, a pénzügyi rendszert, a légi irányítást egyidejűleg támadják néhány hétig. (…) A terroristák ma még minél nagyobb emberveszteség elérésére törekednek, de ez meg fog változni, ha rájönnek, hogy a kibertámadásokkal is nagy veszteségeket lehet okozni”.
Anyagi kártól az életmód és az élet elleni támadásokig
Világszinten a kibertámadásokkal összefüggő anyagi károk nagysága eléri az évi 445 milliárd dollárt – a TIME magazin internetes kiadása szerint. A vállalatok folyamatosan növelik a kibervédelemmel kapcsolatos kiadásaikat, ami megjelenik a virtuális kereskedelem költségeiben is.
A fejlett Nyugat legnagyobb félelme, hogy orosz és kínai területekről érkeznek olyan jellegű kibertámadások, amelyek destabilizálhatják valamely szövetséges politikai rendszerét. Félelmük nem alaptalan.
2014-ben a Krím-félszigeten az orosz hackerek kedvük szerint játszottak az áramszolgáltatással, amely alapjaiban rengette meg az ukrán kormányba vetett bizalmat a lakosság körében.
Az áramszolgáltatás elleni támadás a társadalom minden rétegét érintené: a nem készpénzes fizetések, a banki átutalások, a gyógyszerek kiváltása, a forgalomirányítás, a navigáció, a légi irányítás, a élelmiszer és árulogisztika mind elektromos árammal működő rendszerek segítségével működik. Vagyis egy hosszú ideig tartó áramhiány komoly nehézségeket okozhat, akár emberéleteket követelhet.
Biztonsagpolitika.hu, Körkép.sk, Teraz.sk
Nyitókép: phoenixts.com
Megosztás:
Címkék: cyber warfare Európa Főoldal kiberhadviselés kibertámadás stratégia terrorizmus Ukrajna veszélyek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
